8000 magyar kaphatott volna még munkát Orbánéktól

Hiába pörög a közfoglalkoztatás, hiába költ egyre többet rá az állam, a számok alapján úgy tűnik, mintha elérte volna a kormányzat a plafont a bevonható személyek számát illetően.

Tavaly összesen 253,812 milliárd forintot költött a kormány a Start-munkaprogramokra - derül ki költségvetés részletes adataiból. Ez 16,1 milliárd forinttal marad el a 2015-ös 270 milliárdos előiányzattól, vagyis másként megfogalmazva a tervnek csak a 94 százalékát sikerült teljesíteni. Ilyen rossz arányra pedig lényegében még egyszer nem volt példa azóta, hogy a kormány átalakította és felduzzasztotta a közfoglalkoztatási programokat. Igaz, némi maradvány mindig keletkezik év végén, ám ezek mértéke legfeljebb csak pár milliárdot jelent és nem többet. 2012-ben 649 millió forintot, 2014-ben 5,5 milliárdot nem sikerült elkölteni, a 2013-as év pedig 17,3 milliárdos túlköltekezést hozott.

A Belügyminisztérium korábban az mfor.hu-nak azt írta, hogy a tavalyi évre is legalább 5,7 milliárdos maradvánnyal számolnak. A valóságban azonban ennél majdnem 10,5 milliárddal több keletkezett, vagyis ennyit nem sikerült elkölteni. Ebből arra is lehet következtetni, hogy a programok felduzzasztása elérte a maximumát.

8000 emberen segíthettek volna még?

Abban az esetben, ha a kormány a várt maradványon felül megmaradt 10,5 milliárd forintot is el tudta volna költeni, akkor az mfor.hu számításai szerint havi átlagban még további 8000 személy foglalkoztatását tudták volna fedezni.

Új CSOK kalkulátor

Számoljon velünk!
Változott a CSOK, tudja meg mennyi pénzt kaphat otthonteremtésre, lakásvásárlásra!
Új CSOK kalkulátor

Új CSOK kalkulátor 

Az amúgy is igen kedvezően alakuló tavalyi munkaerőpiaci statisztikákra ez jelentős hatást ugyan nem gyakorolt volna, egyéni szinten azonban mindenképpen érezhető segítséget jelentett volna, ha valaki bekerül a programba. Még akkor is, ha nem tartósan munkanélküli személyről van szó, hanem csak egyfajta "puffer-zónaként" szolgált volna számára az állami foglalkoztatás.

szerk.: és itt most automatikusan eszembe jut a kormány sokat hangoztatott ígérete, miszerint "senkit nem hagyunk az út szélén"...

Elmaradtak a céloktól?

2015-ben a kormány felemásan teljesítette a közfoglalkoztatásra vonatkozó céljait. Amiben sikert értek el az az, hogy egyértelműen és jelentősen növelték a foglalkoztatás átlagos idejét.

A Belügyminisztérium mfor.hu-nak küldött adatai szerint 2015-ben átlagosan már 6,2 hónapig dolgozott egy-egy közmunkás a program keretein belül, míg 2014-ben 4,83 hónap volt ez az idő.

Ami viszont nem igazán jöhetett össze, az a létszámra vonatkozó elképzelés, hiszen november végéig 190 918 főről árulkodnak a számok. Pedig havi átlagban 213 ezer személy foglalkoztatását szerették volna megvalósítani, ami a nyári hónapokban 260 ezerre emelkedett volna. Az eddig ismert adatok ismeretében még a havi átlag 200 ezer teljesülése is távoli, ehhez ugyanis az év utolsó hónapjában irreálisan sok embert kellett volna foglalkoztatni.

Székely Sarolta
mfor.hu

Az Iszlám Állam elvesztette szíriai területének 20-25 százalékát

Az Iszlám Állam elvesztette szíriai területének 20-25 százalékát

Budapest, 2016. január 24. vasárnap (MSZF)

    Az Iszlám Állam (IÁ) elvesztette szíriai területének 20-25 százalékát az orosz légi támadások kezdete óta eltelt három hónap alatt. A szír hadsereg Rakka felé nyomul előre, és az orosz légi erő támogatásával sorra szabadítja fel a falvakat és a kisebb városokat – tájékoztatott a hadszíntéri fejleményekről Joul Bchara, a magyarországi Fórum Szíriáért egyesület elnöke a Magyar Békekörben szombaton „Az Iszlám Állam helyzete egy szír tanúvallomása alapján” címmel megtartott előadásán.

     Az IÁ 2015 nyarán érte el legnagyobb kiterjedését: Szíria területének 40-45, Irak területének pedig a 30 százalékát tudhatta a magáénak.A terrorista szervezett 200 ezer harcost számlál Szíriában és Irakban, köztük 20 ezer külföldit. Az orosz légi erő több ezer támadást hajtott végre a terroristák állásai és objektumai ellen. A támadások 60 százaléka az IÁ ellen, 40 százaléka pedig a többi terrorszervezet, köztük az Al-Nuszra ellen irányult. Az iraki fronton is zajlik az IÁ elleni felszabadító harc. Fő ereje az iraki hadsereg, és az Irán által felfegyverzett szervezetek, köztük az el-Hasid Assabi (Népi Toborozás), mely kitűnt Ramadi város felszabadításában. „Ha ez így megy tovább, akkor a harc eredményre fog vezetni” – fűzte hozzá Bchara.

     A szírek többsége örül az IÁ elleni támadásnak. Azt akarja, hogy béke legyen, visszatérhessen otthonába 7 millió kivándorolt, és világméretű összefogással hozzá fogjanak az újjáépítéshez. Kórházak, iskolák, lakóházak, üzemek pusztultak el, áramszolgáltatás hol van, hol nincs, óriási az infláció, a kereskedők kihasználják a lehetőséget kapzsiságuk kielégítésére, kiterjedt korrupció tapasztalható. Nagyon nehéz élni. Vagy elmenekül az ember, vagy beletörődik a sorsába – adta elő a január elején hazájában járt szír, akinek testvérét novemberben egy akna ölte meg.

     Kérdésekre válaszolva Bchara azt mondta, hogy Bassár el-Aszad világi gondolkodású, keménykezű jó elnök, nem bólogat az Egyesült Államoknak, a szír nemzeti érdekeket tartja szem előtt, képes összetartani az országot, bár sem a protekcionizmust, sem a korrupciót nem tudta visszaszorítani. Bizonyára volt, amikor tévedett, de tudni kell, hogy a Baasz párt vezetőjeként, apjához, Háfez el-Aszadhoz hasonlóan társadalmilag igazságosabb rendszert honosított meg Szíriában, melyre jellemző volt, hogy a gyerekek ingyen tanulhattak, ingyenes volt az egészségügyi ellátás, könnyű volt lakáshoz jutni, és az élet olcsó volt, még ha a keresetek szerények is. A parlamenti képviselők 20-25 százaléka nőkből került ki, nő töltötte be a köztársasági elnökhelyettesi tisztséget, és három-négy miniszteri tárca élére is nő került. Szíriában vallásszabadság honolt, és több ezer mecset épült. Az együttélésre jellemzően Szíria első és második köztársasági elnöke kurd volt.

     A szír-izraeli viszonyról szólva elmondta, hogy Izrael az Al-Nuszra terrorszervezetet támogatja a Szíriától elhódított Golan fennsíkon. Idézte az izraeli titkosszolgálat felelősének szavait: „ha választanunk kell Aszad és az Iszlám Állam közül, az Iszlám Államot választjuk.” Szíria azt akarja, hogy a palesztin nép hazához jusson, a Golan pedig visszakerüljön Szíriához. Bchara tudatta: Izrael és Szíria között 1994-ben, a madridi szír-izraeli megbeszéléseken megállapodás körvonalazódott, és Jichák Rabin izraeli miniszterelnök belegyezett, hogy kivonják az izraeli csapatokat a Golanról, az 1967. június 4-i határokra. Az egyezményt letétbe helyezték Clinton elnöknél, de a végleges megállapodás nyélbe ütése előtt Rabint 1995-ben meggyilkolták, utódja pedig elállt a megállapodástól. „Nekünk nem a zsidókkal vagy a zsidó állammal van gondunk, hanem a cionista politikával” – fogalmazott a szír előadó.

     Joul Bchara úgy vélekedett, hogy „ha van akarat, lehetséges a politikai rendezés”. Katonailag nem lehet megoldani a társadalmi-gazdasági gondokat. Szaúd-Arábiának és Törökországnak fel kell hagynia az Iszlám Állam támogatásával. A migráció megállításának kulcsa a békés rendezés. Ehhez meg kell szüntetni a szankciókat Szíria ellen, és helyre kell állítani a diplomáciai kapcsolatokat Damaszkusszal. Arra kérte a magyar kormányt is, hogy normalizálja viszonyát Szíriával – idézte az elhangzottakat a Magyar Békekör összefoglalója.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

5-ből 3 új munkahely közmunka volt tavaly

2015 nem hozott drasztikus változást a munkaerőpiacon az új munkahelyek vonatkozásában. Negatív irányú változás nélkül azonban nem maradtunk tavaly sem.

2015-ben összesen 737 998 új munkaerőigényt jelentettek be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat általunk összesített adatai szerint. Ezzel pedig megtört a 2013 óta kialakult trend, mely szerint a piac fellendül és a vállalkozások egyre nagyobb munkaerő-keresletet generálnak. A tavalyi adat ugyanis közel 94 ezerrel kevesebb, mint a 2014-es adat.

Az újonnan létrehozott munkahelyeknek két típusát különbözteti meg az NFSZ: vannak az állami támogatás révén, illetve a támogatás nélkül létrehozott pozíciók. Utóbbiakat az egyszerűség kedvéért nevezhetjük a piac által önerőből létrehozott állásoknak is, míg az állami támogatással döntő részben a közfoglalkoztatási pozíciók nyílnak meg. Tavaly mindkét esetben csökkenést mutatnak a számok.

2015-ben is döntő mértékben határozta meg a munkaerőpiacot a közfoglalkoztatás, melynek "erejét" az általunk összesített adatok is megmutatják. A helyzet pikantériája azonban, hogy hiába a tavaly is megnövelt költségvetési keret, hiába a magasabb foglalkoztatási célszám,

állami támogatással 87 ezerrel kevesebb, 551 930 új pozíció nyílt meg az álláskeresők számára.

Igaz, ennek ellenére a közfoglalkoztatás továbbra is uralja a piacot, hiszen az új munkahelyek 74,7 százaléka állami támogatásnak köszönhetően jött létre. Ezeknek a döntő része pedig jellemzően a közfoglalkoztatás valamely eszközére, formájára vonatkozik. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat korábbi tájékoztatását alapul véve biztosan kijelenthető, hogy

a támogatással létrejövő állások 80 százaléka közmunkás pozíció, vagyis 441 544 ilyen lehetőség jött létre tavaly. Tehát az összes új állás 59,8 százaléka közmunka volt, vagyis 5-ből 3 munkahely.

Ez az arány pedig csak - szinte a statisztikai hibahatáron mozogva - egy hajszállal csökkent: 2014-ben ugyanis az összes új munkahely 61,4 százaléka volt közmunka, vagyis 1,6 százalékponttal magasabb.

Nem remekeltek a cégek sem

A piac által létrehozott új munkahelyek száma közel 6800-zal 186 068-ra esett vissza. A csökkenés már csak azért sem túl előnyös, mert így még távolabb került a piac a válság előtti szintjétől: 2008-ban ugyanis több mint 251 ezer álláslehetőséget teremtettek a cégek.

Mindenesetre, hogy valami pozitív is legyen a történetben, a tavalyi 186 068 nem támogatott új állás az összes 25,2 százalékát teszi ki, ami javuló tendenciát követ. Sőt, utoljára 2012-ben volt ennél jobb az arány, igaz, akkor a közfoglalkoztatás közel sem dübörgött annyira, mint most.

Székely Sarolta

mfor.hu

16 éves a fagyhalál legújabb áldozata

16 éves a fagyhalál legújabb áldozata

Budapest, 2016. január 21. csütörtök (MSZF)

     Tizenhat éves a fagyhalál legújabb, egyszersmind legfiatalabb áldozata. Vele együtt 97-re emelkedett a végzetesen kihűlt személyek száma január 20-ig. A Magyar Szociális Fórum arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy rendkívüli kormányülésen foglalkozzanak a tömeges fagyhalállal, mert immár fiatalkorúakat is kezd magával ragadni. 

     Az emberjogi mozgalom tájékoztatása szerint ősztől december végéig negyvenen, az újév húsz napja alatt pedig ötvenheten fagytak meg.

    Negyvennégyen fűtetlen lakásokban hűltek ki, harminchatan közterületen, a szabad ég alatt, tizenheten pedig kórházba szállításuk közben, vagy beszállításuk után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni.

     Az eddigi legidősebb áldozat 86, a legfiatalabb pedig 16 éves volt. Az elhunytak között tizenhat nő szerepel.

     Az életvesztés adatai arra engednek következtetni, hogy az idén sem fagynak meg kevesebben, mint tavaly. (2014-2015 telén 133-an fagytak meg.)

     A Magyar Szociális Fórum ezért arra kérte a kormányfőt, hogy mindent tegyenek meg az életek védelmében, mert a tömeges fagyhalál arra utal, hogy az élet nem részesül megfelelő védelemben. A Szociális Fórum többször felajánlotta tapasztalatokon alapuló segítségét a kormánynak, de az sohasem vette igénybe. Az állapotokra jellemző, hogy az állami média évek óta nem ad hírt a fagyhalálról, hanem úgy tesz, mintha nem is létezne – írta az MSZF.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Békét fenyegető politikai felelőtlenség az emberek egymásra uszítása

Békét fenyegető politikai felelőtlenség az emberek egymásra uszítása

Budapest, 2016. január 17. vasárnap (MSZF)

     Az emberek egymásra uszítása a békét fenyegeti, az a kormány, amely felelőtlen politikájával ezt teszi, a békét veszélyezteti – hangzott el a Magyar Békekör budapesti találkozóján, szombaton.

     A Béke helyzetéről Európában és hazánkban tartott előadásában Salga István annak a véleményének adott hangot, hogy a vallások egymással szembe állításából, az idegenellenes hangulatkeltésből, a mássággal szembeni gyűlöletkeltésből csak a béke kerülhet ki vesztesen, és aki ilyen politikát folytat, béke- és emberellenes cselekedet valósít meg. „Mivel különb a keresztényi kultúra az iszlám kultúránál?” – tette fel a kérdést. Kepler még sehol sem volt, amikor az arabok már asztronómiával foglalkoztak és csillagvizsgálóval rendelkeztek, a világ arab számokat használ, arab keletű az algebra, Avicenna arab orvos tudós ezer évvel ezelőtt betegségként diagnosztizálta és kezelte a depressziót, tisztálkodó szereink, mint a szappan, és az illatszerek arab eredetűek. Csodájára járunk az arab építészet remekműveinek, és gyönyörködhetünk költészetükben – érvelt. A „nem hagyjuk a kultúránkat” propaganda igencsak hamisan cseng mindezek ismeretében, és inkább azt sejteti, hogy hirdetői nem annyira a magyar kultúrát féltik, mint inkább a saját hatalmukat – folytatta.

     Felelős politikát az folytat, aki a konfrontáció helyett a konszenzust keresi, vallási türelmetlenség helyett türelmet és befogadó magatartást tanúsít. Nem uszítja egymásra a sokféle embert – mondta Kálmán Péter.

     Dobszay Károly szerint a „szintézis politikájára” van szükség, azaz a kultúrák és az értékek ötvözésére. Az autentikus keresztényi gyökereket az képviseli, aki a másikban is a jót keresi, nem pedig alávetni, alárendelni akarja a másikat magának.

     Vadai Mihály Zsolt abban jelölte meg a béke legfőbb zálogát, hogy kiküszöböljék a háborúhoz fűződő anyagi érdeket. Korlátozni kell a vagyont! Plafont kell megállapítani, melyen túl senki sem vagyonosodhat, nem érvényesítheti hódító, harácsoló ösztöneit további vagyongyarapodásáért – mondta. Vadai szerint a békét társadalmilag kell megalapozni: a megélhetés biztosításával, a javak igazságos elosztásával, a társadalom bevonásával a hatalom gyakorlásába.

     Varga Gábor Vilmos a tőke érdekének nevezte a háborút, és azt mondta, „megvezették az országot a rendszerváltással, becsapták ezt a nemzedéket, lefeküdtek a Nyugatnak”.

     A beszélgetésen rámutattak arra, hogy az a politika, amely szembe fordítja egymással az embereket, egymás ellen uszítja őket faji és vallási alapon, megfélemlíti az embereket, degenerálja a közgondolkodást, és ágyat vet a belső békétlenségnek is. Súlyos fejleménynek számít, hogy a honi sajtó nem ad teret az ezzel ellentétes törekvéseknek, a békeakarat kinyilvánításának, hanem eltűri a torz politikát, és nem lép fel ellene, ezzel pedig maga is a vétkesek cinkosává válik – hangzott el a Magyar Békekörben.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Elmaradhat idén a közfoglalkoztatottak béremelése

Elmaradhat a közfoglalkoztatottak idei béremelése, mivel a kormány még nem döntött róla, így a közmunkások továbbra is havi nettó 52 ezer forintos juttatást kaphatnak - írja a Magyar Nemzet csütörtöki számában.

A lap szerint az előző években már decemberben, a minimálbér-megállapodásokkal nagyjából egy időben döntés született a közmunkásbérek következő évi emeléséről, most azonban ez nem történt meg.

A közfoglalkoztatottak juttatása és a nettó minimálbér közötti különbség így 17 ezerről 20 ezer forint fölé emelkedhet, mivel a minimálbért viszont megemelték.

A közmunkások nettó alapbére nyolc órás munkaidő esetén 51 847 volt. A minimálbér nettója tavaly 68 775 forint volt, ami az idei emeléssel mintegy 72 ezer forintra nőtt - írja a lap.

A lap kitér arra, hogy a idén kormány minden eddiginél több pénzt, 340 milliárd forintot szán közfoglalkoztatásra. Ha a béreket nem emelik, akkor a pluszforrásból a létszámot duzzasztják tovább - írják. Tavaly 270 milliárd forint jutott erre a célra, amelyből 213 ezer ember dolgozhatott - ismertetik.

A Magyar Nemzet beszámolt arról is, hogy a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium tavaly mintegy négymilliárd forintot költött az általuk alkalmazott közfoglalkoztatottak bérére. A legtöbb közmunkást a rendőrségnél alkalmazták, átlagosan havonta 3165 embert.

MTI

Béremelést követelnek a közmunkások

Idén elmaradt a közmunkások béremelése, így továbbra is a 2015 évi bérek vannak érvényben, melyet jelen oldalon a jogszabályoknál megtalálnak!

(Népszava.hu)

Január végéig kiderülhet, hogy a kormány mekkora béremelést ad a közfoglalkoztatottaknak – jelentette be tegnap az önkormányzati államtitkár. Pogácsás Tibor egyben részletezte azt is, milyen feltételekkel lehet majd hozzájutni az elhelyezkedési juttatáshoz, amelynek 3 milliárd forintos keretéről a hét elején először a nemzetgazdasági tárca adott hírt.

A Közfoglalkoztatásból a versenyszférába címen megnyíló csomagból azok kaphatják meg a piaci munkahely elfoglalása után az eredeti közmunka szerződésükből még hátralévő időre szóló foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét, akik legalább egy hónapja közmunkásként dolgoztak, továbbá az elmúlt két évben is legalább 180 napig ebben a formában foglalkoztatták őket. A Belügyminisztérium megerősítette a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár számításait, hogy akár 25 ezer ember közmunkából való kilépését is segíthetik ebben a formában.

A Közmunkás Szakszervezet társelnöke szerint azonban sehol nem látszanak azok az új munkahelyek, amelyek befogadják majd ezeket az embereket. Nem a pluszpénzen múlik, hogy az illető keres-e és talál-e munkát, arra viszont alkalmas lesz a program, hogy helyi szinten feszültséget szítson. Komjáthi Imre azt gyanítja, a lehetőség megint csak azokon segít, akik mindenben kiszolgálják a Fideszes helyi kiskirályokat és ez azt az üzenetet erősíti: aki beáll a sorba, az továbbléphet, aki nem, az örüljön, ha közmunkát kap. A pénzt ő inkább arra fordítaná, hogy használható tudást kínáló képzések induljanak, mert ma fodrászokat és műkörmösöket készítünk fel tömegesen – a további közmunkára. Inkább azt kellene segíteni, hogy ezek az emberek elmehessenek állásinterjúra, amire szakemberek készítik fel őket – érvelt a Népszavának nyilatkozó érdekvédő.

A szakszervezet társelnöke nevetségesnek tartaná, ha a korábban megszellőztetett 1,6 százalékos béremelést kapnák a közmunkások, ami 5-600 forintos pluszt jelentene csupán. A Közmunkás Szakszervezet elnöksége tegnap megismételte, hogy a 2016-os minimálbér emelés mértékével megegyező, vagyis 5,6 százalékos béremelést követelnek. Közleményük arra emlékeztet, hogy amikor 2011-ben a kormány 13 ezer forinttal a minimálbér alá csökkentette a közmunkás béreket és megadóztatta őket, akkor felszámolta a minimális társadalmi igazságosságot. Ha pedig a jobboldali koalíció „tovább folytatja népnyúzó politikáját, a következményekért is neki kell vállalni a felelősséget” – figyelmeztetett a közmunkások érdekvédelmi szervezete.

G.E

Jön az újabb segítség a közmunkásoknak az elhelyezkedéshez!

A kormány újabb foglalkoztatást segítő programokat indít az év első felében, elsőként a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába című segítő program kezdődik el - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára sajtótájékoztatón kedden, Budapesten.

Cseresnyés Péter kiemelte: a február 1-én induló program tervezett keretösszege 3 milliárd forint, amelynek révén a kormány tervei szerint 20-25 ezren léphetnek át a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra.

Hozzátette: ha egy közfoglalkoztatott a szerződése lejárta előtt piaci állást talál, akkor havonta felveheti a közfoglalkoztatási jogviszonyból a hátralévő időszakra a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét is.

Korábbi véleménycikkünk a tervezetről:

Annyit ér ez, mint halottnak a csók?

Cseresnyés Péter elmondta, hogy a kormány tervei között szerepel még a gyakornoki program kibővítése a szakképzettséggel rendelkező pályakezdők támogatása érdekében, valamint a rugalmas foglalkoztatási formák és munkaszervezési módok bevezetése is. Kifejtette: a gyakornoki programra azok a mikro,- kis- és közepes vállalkozások pályázhatnak majd, amelyek vállalják a 25 év alatti szakképzettséggel rendelkező fiatalok foglalkoztatását.

Cseresnyés Péter a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kedden közzétett foglalkoztatási adatokról elmondta, a foglalkoztatottak száma elérte 4 millió 273 ezret, 2010-hez képest már 563 ezerrel többen dolgoznak. A munkanélküliségi adatokról pedig megjegyezte, 11 éve volt ilyen alacsony a munkanélküliség az országban, a jelenlegi munkanélküliségi ráta 6,2 százalékos.

MTI

Tizennyolcan fagytak meg fűtetlen lakásukban

Tizennyolcan fagytak meg fűtetlen lakásukban

Budapest, 2016. január 1. péntek (MSZF)

     Az óév végéig negyvenen fagytak meg Magyarországon, közülük tizennyolcan fűtetlen otthonukban hűltek ki – tájékoztatott a Magyar Szociális Fórum az újév első napján.

     December második felében csaknem háromszor annyian hűltek ki fűtetlen otthonukban, mint ahányan közterületen, a szabad ég alatt. A Magyar Szociális Fórum szerint a tragédia hátterében az áll, hogy sok embernek választania kell, vajon egyen vagy fűtsön-e, mert mindkettőre nem futja a szerény jövedelemből. Elsősorban a magányosan élő, magukra maradt idős emberek életét fenyegeti a zord időjárás.

     A tények arra utalnak, hogy a szociális ellátó rendszer sok kívánni valót hagy maga után, ezért a Magyar Szociális Fórum a lakosságtól kér fokozott segítséget. Arra kéri az embereket, hogy jobban figyeljenek oda és segítsenek a nehéz körülmények között élőkre, különösen az egyedül élő idős emberekre. Legfőképpen az érintettek szomszédjait kéri fokozott segítőkészségre.

     Szolidaritással életet lehet menteni – hangsúlyozza az emberjogi szervezet.

     Ősztől december közepéig 25-en szenvedtek fagyhalált, december közepe óta pedig tizenöten hunytak el, köztük öt nő. Az év végéig nyolcra nőtt a megfagyott nők száma, és 32-re a férfiaké.

     Az áldozatok 45 százaléka (18 fő) saját fűtetlen otthonában lelte halálát, 37,5 százalékuk (15 fő) a szabad ég alatt, 17,5 százalékuk (7 fő) pedig kórházba szállításuk közben, illetve odaérkezésük után halt meg, mert már nem tudták őket megmenteni.

     Az MSZF újból közreadta a vészhelyzet esetén hívható telefonszámokat: 104, 107, 112, 06-1-3384186.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu