Közmunkásokat toboroz a Magyar Honvédség, kötelező megjelenniük?

„Kulturális közfoglalkoztatásban alkalmaznak: nem füvet nyírok, egy önkormányzatnál szervezek rendezvényeket. Mindezt havi bruttó 67 ezer 500 forintért. Huszonéves fiatal nőként, alig több mint ötven kilogrammosként mit akarnak velem a katonaságnál? A Nemzeti Művelődési Intézet sem tud válaszolni nekem, hallottak a toborzásról, csak arról nem, hogy ez mivel jár. Valószínűnek tartom, hogy felmondok: akinek van munkája, attól is el akarják venni?!" – ezzel kereste meg a kisalfold.hu szerkesztőségét egy megyei közalkalmazott, aki a napokban levelet kapott a járási hivataltól. 

 tárgyban „állásajánlatként" aposztrofálták a megkeresést. A megszólítás után az első mondat így szól:

"A Magyar Honvédség toborzást szervez a közfoglalkoztatottak szerződéses katonai jogviszony-létesítési lehetősége érdekében"

– a hölgy külön aláhúzta a lehetőség szót.

Hatvan napra törlik az álláskeresők nyilvántartásából, ha együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget. Ehhez képest ezt követően már arról értesítik, hogy jövő héten toborzáson jelenjen meg Győrben, a HM 8. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Irodában, e levél igazolja aznapra a munkáltatójánál. A behívott közfoglalkoztatottakat emlékeztetik arra a törvényre, miszerint az álláskeresőt három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha a felajánlott, a rendelkezéseknek megfelelő munkahelyet nem fogadja el. Egy másik jogszabály szerint pedig hatvan napra törlik az álláskeresők nyilvántartásából, ha együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget. Ilyen szankciókkal jár, aki a toborzási tájékoztatón nem jelenik meg, az ugyanis a levél megfogalmazása szerint „kötelező".

A toborzás helyszínén telefonon arról érdeklődött a portál, mire számíthatnak a jövő hétre behívott közfoglalkoztatottak. Kiderült, hogy a legfontosabb, hogy eljöjjenek, mert így nem esnek ki a rendszerből. Ott tájékoztatót kapnak majd, s alkalmassági teszteket, fizikai felmérést végeznek rajtuk. Ha ezen nem felelnek meg, nem kapnak a katonaságtól állásajánlatot, s mostani munkaadójuknál közfoglalkoztatottként dolgozhatnak tovább. Ha viszont megfelelnek, szerződéses katonának hívják őket – vagy egyenruhát öltenek, vagy hónapokra elveszíthetik közfoglalkoztatotti státuszukat, munkájukat.

Csak önkéntes alapon kötnek szerződést

A Magyar Honvédség (MH) nyit mindenki felé, aki elkötelezett a haza védelme iránt és természetesen minden, a haza szolgálatát fontosnak tartó fiatalt vár a soraiba, aki önként vállalja a szerződéses katonai szolgálatot, és érdekli az általunk kínált életpálya lehetősége – olvasható az MH közleményében. Ebből az is kiderül, hogy hosszú távú és biztos munkalehetőséget kínálnak a közfoglalkoztatotti programban dolgozók számára, míg a közmunka csak egy ideiglenes állapot. Aki megfelel az elvárásoknak és követelményeknek a közfoglalkoztatotti bérnél jóval magasabb fizetést kap.

kép :kormany.hu

A sorkatonai szolgálat 2004-es megszűnésével az MH önkéntes professzionális haderővé alakult át.Az önkéntességből következik, hogy az MH nem kötelez és nem is kötelezhet senkit arra, hogy akarata ellenére szerződést kössön, illetve a soraiba lépjen

– hangsúlyozza az MTI-ben megjelent közlemény. Az MH több mint 11 éve csak önkéntes alapon jelentkező katonákkal működik.

Július hónapban Vas, Fejér, Baranya, Pest, Bács-Kiskun, Nógrád, Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém,Hajdú-Bihar, Csongrád, Szabolcs-Szatmár és Békés megyében zajlik toborzás. A megjelenés nem kötelező. A tájékoztatókon kizárólag a szerződéses katonai szolgálat vállalásának feltételei kerülnek ismertetésre, valamint a szerződéses katonák kötelezettségei, járandóságai. A feladat végrehajtása a Magyar Honvédség legénységi állományának utánpótlás biztosítása mellett a közfoglalkoztatottak munkaerőpiacra történő be-, illetve visszavezetését szolgálja. A megjelenteknek a szolgálat vállalása nem kötelező, ez egy lehetőség.

atv.hu

„Falhoz vágták” a közmunkást – dőlt a panasz a kaposvári fórumon

Tiszteletet a munkásoknak, megfelelő szerszámokat, tisztességes fizetést, higiénikus illemhelyeket, védőital és védőfelszerelést, valamint emberséget kérnek többek közt a közmunkások. Tapasztalataikat egy fórumon osztották meg egymással és közéleti szereplőkkel Kaposváron.

A kaposvári közfoglalkoztatottak munkakörülményeivel, a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos tapasztalatokról hívott össze fórumot a Kaposvári Roma Polgárjogi Egyesület és a Somogy Megyei Közmunkások Érdekképviseleti szervezete. – Ez a fórum azért jött létre, hogy ne sérülhessenek a közfoglalkoztatottak munkavállalói és emberi jogai – mondta Frigur Domonkoselnök. – Szinte mindennapos diszkrimináció és nem megfelelő bánásmód, mi ezzel szemben lépünk fel. 
Megemlítette többek közt, hogy a reggeli órákban a telephelyen több esetben előfordult, hogy a közfoglalkoztatottakat bántalmazás érte, például a brigádvezető erőszakosan megszorította a kezét vagy a „falhoz vágta”. Az ezekhez kapcsolódó panaszleveleket a sértettek juttatták el az 
egyesülethez.

– Emberségesebb főnököt szeretnénk – szólalt fel a fórumon az egyik közmunkás férfi, Nyári József. – Attól hogy cigányok vagyunk, nekünk is van jogunk. A fórumon összegyűltek kis színes lapokra írták össze, hogy mit fájlalnak a legjobban a jelenlegi, kaposvári közfoglalkoztatásban. Többek közt a védőfelszerelést hiányolták, a tiszteletet és a tisztességes fizetést. A Kaposvári Roma Polgárjogi Egyesület ezért egy beadványt írt a Kaposvári Városgondnoksághoz, melyben megfogalmazták a felmerült problémákat és kéréseiket. 
– A munkavégzéshez szükséges eszközök nincsenek jó állapotban, a munkások nem kapnak megfelelő kesztyűket, a téli időszakban nincs pihenőhely, az illemhelyek higiéniája kritikán aluli – sorolja a problémákat Frigur Domonkos. – Sajnos a brigádvezetők aluliskolázottak, és ebből számtalan probléma adódik: szeretnénk, ha a kiválasztásnál hangsúlyt fektetnének arra, hogy egy vezetőnek legyen legalább középfokú végzettsége, megnéznék az önéletrajzát és feltételként szabnák meg az erkölcsi bizonyítványt is. 

Hozzáfűzte azt is, hogy télen, a védőitalnak számító teában gyakran nincs cukor és/vagy citrom, nyáron az ásványvíz helyett pedig csapvíz jár. A szabadságolásokról nem is beszélve. Az egyesület azt szeretné, ha a szervezet lehetőséget kapna arra, hogy hetente érdekképviseletet lásson el a telephelyen. Bíznak benne, hogy beadványukkal nyomást tudnak gyakorolni, és üzenetük eljut a kompetens személyekhez.

(Sonline, Somogyi Hírlap)

Félezer közmunkás kellett a Kliknek év végén

A tavalyi év utolsó hónapjára 559 új közmunkást vett fel a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - derül ki a Belügyminisztérium adataiból.

2015 decemberében összesen 3734 közmunkás állt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) alkalmazásában - derül ki a Belügyminisztérium adataiból. Ez a létszám 559 fővel több, mint a novemberi, igaz akkor is 106 fővel bővítették a létszámot.

A Kliknél dolgozó közmunkások egyrészről technikai munkaköröket látnak el, mint takarító, karbantartó, portás, adminisztrátor, másrészről pedig pedagógiai asszisztensi, vagy például szabadidő szervezői feladatokat végeznek, amennyiben az előírt végzettségi és szakképzettségi követelményeknek megfelelnek.

Kötelező elektronikus aláírás - kötelező elektronikus számlázás? - Konferencia a törvényes és hatékony működésről a NAV szakértőjével!- 2016.02.18.

2014 év végéhez képest a Kliknél 1356 fővel emelkedett a közmunkások létszáma, ami kimagasló növekedés, hiszen a foglalkoztatók toplistáján stabil szereplők közül nem volt hasonló létszámbővülés egy év alatt.

Az adatok szerint azonban nem csupán a Kliknek kellettek új foglalkoztatottak az év végén, hiszen a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságnál is 108 személyt vettek fel közfoglalkoztatottként, a Nyíregyháza Városüzemeltető Vagyonkezelő Nonprofit Kft-nél is 62-vel dolgoztak többen.

Hiába azonban a létszámnövelés, a foglalkoztatók toplistáját változatlanul a Nemzeti Művelődési Intézet vezeti, ahol lényegében az egész év során 5883 közmunkás dolgozott.

Budapest és Nógrád megye kilóg a sorból

Decemberben a BM adatai szerint összesen 229 643 közmunkás dolgozott országos szinten, ami közel 11 ezer fős havi növekedést jelent. Megyei szinten két régiót leszámítva mindenhol több lett a közmunkás. Ezalól Budapest és Nógrád megye a kivétel, mindkét esetben egyaránt közel 100 fővel csökkent a létszám.

Bérkalkulátor 2016

Ismerje meg a 2016-os szabályokat!
Mennyit kaphat kézhez a bruttó bérből, mibe kerül a munkavállaló fizetésemelése?
Számoljon velünk, mennyi lesz a bére jövőre!

Ezzel szemben a legnagyobb növekedés Somogy megyében történt, 19,4 százalékos, és ettől csak egy hajszállal maradt le Heves megye a 19,3 százalékával.

Érdemi változás a megyék rangsorában nem történt az év végén sem. Továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében dolgozik a legtöbb közmunkás, 37 557-en voltak decemberben, mögötte peidg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szerepel 34 871 közfoglalkoztatottal. A rangsor másik végén Győr-Moson-Sopron megye szerepel 2495 fővel annak ellenére, hogy decemberben 14 százalékkal ugrott meg a létszám, ami arányait tekintve a harmadik legnagyobb növekedés volt. Előtte egyaránt 3000-nél is kevesebb közmunkással Komárom és Vas megye szerepel.

mfor.hu

Egyházi gyászszertartás a terrorizmus áldozatainak emlékére

Budapest, 2016. február 9. kedd (MSZF)

      A budapesti Orotodox Székesegyházban szerdán délután gyászszertartással emlékeznek meg a terrorizmus áldozatairól, és biztosítják szolidaritásukról az elhunytak hozzátartozóit – tudatta a rendezvényt szervező Magyar Békekör kedden.

     A nyilvános eseményen, melyre meghívták a Budapesten akkreditált diplomáciai missziók képviselőit is, kiemelten kívánnak adózni a Sinai fölött tavaly októberben felrobbantott orosz utasszállító repülőgép 224 utasa, és a novemberi párizsi merényletek 130 áldozata emlékének. Mindkét gaztettért az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta a felelősséget.

     A szertartást Magyar István protoierej celebrálja ortodox rítus szerint, magyar nyelven.

     A gyászszertartás 17 órakor kezdődik az V. kerületi Petőfi téri Nagyboldogasszony templomban.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

A tavalyi bérüket kapják idén is a közfoglalkoztatottak

Egyelőre a tavalyi bérüket kapják a közfoglalkoztatottak, mivel nem született döntés az idei emelésről - írta kedden a Magyar Nemzet a Belügyminisztériumtól kapott tájékoztatásra hivatkozva.

A lap azt írta, a korábbi években már decemberben, a minimálbér-emeléssel együtt döntött a kormány a közmunkások béréről, de tavaly év végén ez nem történt meg, így januárban minden közfoglalkoztatott nettó 51 847 forintot kap kézhez.

Megjegyezték, hogy a kormány a tavalyi 270 milliárd után idén 340 milliárd forintot szán közfoglalkoztatásra, ha a béreket nem, vagy minimális mértékben emelik, akkor a plusz forrásból a létszámot növelhetik, amely jelenleg a 2013-as szint hétszerese.

MTI

Soha ennyi közmunkásunk nem volt még

index.hu

Nem igazán érteni, hogy a kormány pontosan mit is akar kezdeni a mostanra eddig soha nem látott méretűre duzzadt közmunkaprogrammal: hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből az derült ki, hogy programot indítanak, amivel a terv szerint 20-25 ezren léphetnek át a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra.

Mindeközben idénre a tavalyi 270 milliárd forintos keretösszeg után idén már 340 milliárdot fordítanak közmunkára. A Belügyminisztérium közleményéből viszont az derül ki, hogy nem is biztos, hogy a szokásoknak megfelelően a minimálbérrel együtt a közmunkások bérét is emelni fogják idén. A megemelt keretösszeg így akár a létszám növelését is szolgálhatja. 

Miközben viszont a munkanélküliség – aminek a mértékétől a kormány eredetileg függővé tette a közmunkaprogram sorsát – a 2013 első három hónapját jellemző 11,6 százalékról (amit ráadásul csak a márciusi 92 ezer közmunkás szépített), tavaly decemberre 6,2 százalékra csökkent, a közmunkások száma tavaly rekordot döntött.

tovább:

http://index.hu/chart/2016/02/02/soha_ennyi_kozmunkasunk_nem_volt_meg/

ATV-Közmunkás Mozgalom a Jövőért csoport szóvivőjének interjúja

Ajánljuk ezt a riportot:

Csonka József

A térségben lakó munkanélkülieket berendelték, és azt mondták, ha nem vállalják a kerítésépítést, akkor elesnek minden ellátástól, mondta Csonka József, a Közmunkás Mozgalom a Jövőért csoport szóvivője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, arra reagálva, hogy a tegnapi Egyenes Beszédben a kormányszóvivő azt mondta, nem kötelező a részvétel, és megzsarolni sem fognak senkit. Közben arról panaszkodnak a közmunkások, hogy enni és pisilni sem mehetnek el.

atv.hu

kattintás ide:
http://www.atv.hu/videok/video-20150731-csonka-jozsef

8000 magyar kaphatott volna még munkát Orbánéktól

Hiába pörög a közfoglalkoztatás, hiába költ egyre többet rá az állam, a számok alapján úgy tűnik, mintha elérte volna a kormányzat a plafont a bevonható személyek számát illetően.

Tavaly összesen 253,812 milliárd forintot költött a kormány a Start-munkaprogramokra - derül ki költségvetés részletes adataiból. Ez 16,1 milliárd forinttal marad el a 2015-ös 270 milliárdos előiányzattól, vagyis másként megfogalmazva a tervnek csak a 94 százalékát sikerült teljesíteni. Ilyen rossz arányra pedig lényegében még egyszer nem volt példa azóta, hogy a kormány átalakította és felduzzasztotta a közfoglalkoztatási programokat. Igaz, némi maradvány mindig keletkezik év végén, ám ezek mértéke legfeljebb csak pár milliárdot jelent és nem többet. 2012-ben 649 millió forintot, 2014-ben 5,5 milliárdot nem sikerült elkölteni, a 2013-as év pedig 17,3 milliárdos túlköltekezést hozott.

A Belügyminisztérium korábban az mfor.hu-nak azt írta, hogy a tavalyi évre is legalább 5,7 milliárdos maradvánnyal számolnak. A valóságban azonban ennél majdnem 10,5 milliárddal több keletkezett, vagyis ennyit nem sikerült elkölteni. Ebből arra is lehet következtetni, hogy a programok felduzzasztása elérte a maximumát.

8000 emberen segíthettek volna még?

Abban az esetben, ha a kormány a várt maradványon felül megmaradt 10,5 milliárd forintot is el tudta volna költeni, akkor az mfor.hu számításai szerint havi átlagban még további 8000 személy foglalkoztatását tudták volna fedezni.

Új CSOK kalkulátor

Számoljon velünk!
Változott a CSOK, tudja meg mennyi pénzt kaphat otthonteremtésre, lakásvásárlásra!
Új CSOK kalkulátor

Új CSOK kalkulátor 

Az amúgy is igen kedvezően alakuló tavalyi munkaerőpiaci statisztikákra ez jelentős hatást ugyan nem gyakorolt volna, egyéni szinten azonban mindenképpen érezhető segítséget jelentett volna, ha valaki bekerül a programba. Még akkor is, ha nem tartósan munkanélküli személyről van szó, hanem csak egyfajta "puffer-zónaként" szolgált volna számára az állami foglalkoztatás.

szerk.: és itt most automatikusan eszembe jut a kormány sokat hangoztatott ígérete, miszerint "senkit nem hagyunk az út szélén"...

Elmaradtak a céloktól?

2015-ben a kormány felemásan teljesítette a közfoglalkoztatásra vonatkozó céljait. Amiben sikert értek el az az, hogy egyértelműen és jelentősen növelték a foglalkoztatás átlagos idejét.

A Belügyminisztérium mfor.hu-nak küldött adatai szerint 2015-ben átlagosan már 6,2 hónapig dolgozott egy-egy közmunkás a program keretein belül, míg 2014-ben 4,83 hónap volt ez az idő.

Ami viszont nem igazán jöhetett össze, az a létszámra vonatkozó elképzelés, hiszen november végéig 190 918 főről árulkodnak a számok. Pedig havi átlagban 213 ezer személy foglalkoztatását szerették volna megvalósítani, ami a nyári hónapokban 260 ezerre emelkedett volna. Az eddig ismert adatok ismeretében még a havi átlag 200 ezer teljesülése is távoli, ehhez ugyanis az év utolsó hónapjában irreálisan sok embert kellett volna foglalkoztatni.

Székely Sarolta
mfor.hu

Az Iszlám Állam elvesztette szíriai területének 20-25 százalékát

Az Iszlám Állam elvesztette szíriai területének 20-25 százalékát

Budapest, 2016. január 24. vasárnap (MSZF)

    Az Iszlám Állam (IÁ) elvesztette szíriai területének 20-25 százalékát az orosz légi támadások kezdete óta eltelt három hónap alatt. A szír hadsereg Rakka felé nyomul előre, és az orosz légi erő támogatásával sorra szabadítja fel a falvakat és a kisebb városokat – tájékoztatott a hadszíntéri fejleményekről Joul Bchara, a magyarországi Fórum Szíriáért egyesület elnöke a Magyar Békekörben szombaton „Az Iszlám Állam helyzete egy szír tanúvallomása alapján” címmel megtartott előadásán.

     Az IÁ 2015 nyarán érte el legnagyobb kiterjedését: Szíria területének 40-45, Irak területének pedig a 30 százalékát tudhatta a magáénak.A terrorista szervezett 200 ezer harcost számlál Szíriában és Irakban, köztük 20 ezer külföldit. Az orosz légi erő több ezer támadást hajtott végre a terroristák állásai és objektumai ellen. A támadások 60 százaléka az IÁ ellen, 40 százaléka pedig a többi terrorszervezet, köztük az Al-Nuszra ellen irányult. Az iraki fronton is zajlik az IÁ elleni felszabadító harc. Fő ereje az iraki hadsereg, és az Irán által felfegyverzett szervezetek, köztük az el-Hasid Assabi (Népi Toborozás), mely kitűnt Ramadi város felszabadításában. „Ha ez így megy tovább, akkor a harc eredményre fog vezetni” – fűzte hozzá Bchara.

     A szírek többsége örül az IÁ elleni támadásnak. Azt akarja, hogy béke legyen, visszatérhessen otthonába 7 millió kivándorolt, és világméretű összefogással hozzá fogjanak az újjáépítéshez. Kórházak, iskolák, lakóházak, üzemek pusztultak el, áramszolgáltatás hol van, hol nincs, óriási az infláció, a kereskedők kihasználják a lehetőséget kapzsiságuk kielégítésére, kiterjedt korrupció tapasztalható. Nagyon nehéz élni. Vagy elmenekül az ember, vagy beletörődik a sorsába – adta elő a január elején hazájában járt szír, akinek testvérét novemberben egy akna ölte meg.

     Kérdésekre válaszolva Bchara azt mondta, hogy Bassár el-Aszad világi gondolkodású, keménykezű jó elnök, nem bólogat az Egyesült Államoknak, a szír nemzeti érdekeket tartja szem előtt, képes összetartani az országot, bár sem a protekcionizmust, sem a korrupciót nem tudta visszaszorítani. Bizonyára volt, amikor tévedett, de tudni kell, hogy a Baasz párt vezetőjeként, apjához, Háfez el-Aszadhoz hasonlóan társadalmilag igazságosabb rendszert honosított meg Szíriában, melyre jellemző volt, hogy a gyerekek ingyen tanulhattak, ingyenes volt az egészségügyi ellátás, könnyű volt lakáshoz jutni, és az élet olcsó volt, még ha a keresetek szerények is. A parlamenti képviselők 20-25 százaléka nőkből került ki, nő töltötte be a köztársasági elnökhelyettesi tisztséget, és három-négy miniszteri tárca élére is nő került. Szíriában vallásszabadság honolt, és több ezer mecset épült. Az együttélésre jellemzően Szíria első és második köztársasági elnöke kurd volt.

     A szír-izraeli viszonyról szólva elmondta, hogy Izrael az Al-Nuszra terrorszervezetet támogatja a Szíriától elhódított Golan fennsíkon. Idézte az izraeli titkosszolgálat felelősének szavait: „ha választanunk kell Aszad és az Iszlám Állam közül, az Iszlám Államot választjuk.” Szíria azt akarja, hogy a palesztin nép hazához jusson, a Golan pedig visszakerüljön Szíriához. Bchara tudatta: Izrael és Szíria között 1994-ben, a madridi szír-izraeli megbeszéléseken megállapodás körvonalazódott, és Jichák Rabin izraeli miniszterelnök belegyezett, hogy kivonják az izraeli csapatokat a Golanról, az 1967. június 4-i határokra. Az egyezményt letétbe helyezték Clinton elnöknél, de a végleges megállapodás nyélbe ütése előtt Rabint 1995-ben meggyilkolták, utódja pedig elállt a megállapodástól. „Nekünk nem a zsidókkal vagy a zsidó állammal van gondunk, hanem a cionista politikával” – fogalmazott a szír előadó.

     Joul Bchara úgy vélekedett, hogy „ha van akarat, lehetséges a politikai rendezés”. Katonailag nem lehet megoldani a társadalmi-gazdasági gondokat. Szaúd-Arábiának és Törökországnak fel kell hagynia az Iszlám Állam támogatásával. A migráció megállításának kulcsa a békés rendezés. Ehhez meg kell szüntetni a szankciókat Szíria ellen, és helyre kell állítani a diplomáciai kapcsolatokat Damaszkusszal. Arra kérte a magyar kormányt is, hogy normalizálja viszonyát Szíriával – idézte az elhangzottakat a Magyar Békekör összefoglalója.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

5-ből 3 új munkahely közmunka volt tavaly

2015 nem hozott drasztikus változást a munkaerőpiacon az új munkahelyek vonatkozásában. Negatív irányú változás nélkül azonban nem maradtunk tavaly sem.

2015-ben összesen 737 998 új munkaerőigényt jelentettek be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat általunk összesített adatai szerint. Ezzel pedig megtört a 2013 óta kialakult trend, mely szerint a piac fellendül és a vállalkozások egyre nagyobb munkaerő-keresletet generálnak. A tavalyi adat ugyanis közel 94 ezerrel kevesebb, mint a 2014-es adat.

Az újonnan létrehozott munkahelyeknek két típusát különbözteti meg az NFSZ: vannak az állami támogatás révén, illetve a támogatás nélkül létrehozott pozíciók. Utóbbiakat az egyszerűség kedvéért nevezhetjük a piac által önerőből létrehozott állásoknak is, míg az állami támogatással döntő részben a közfoglalkoztatási pozíciók nyílnak meg. Tavaly mindkét esetben csökkenést mutatnak a számok.

2015-ben is döntő mértékben határozta meg a munkaerőpiacot a közfoglalkoztatás, melynek "erejét" az általunk összesített adatok is megmutatják. A helyzet pikantériája azonban, hogy hiába a tavaly is megnövelt költségvetési keret, hiába a magasabb foglalkoztatási célszám,

állami támogatással 87 ezerrel kevesebb, 551 930 új pozíció nyílt meg az álláskeresők számára.

Igaz, ennek ellenére a közfoglalkoztatás továbbra is uralja a piacot, hiszen az új munkahelyek 74,7 százaléka állami támogatásnak köszönhetően jött létre. Ezeknek a döntő része pedig jellemzően a közfoglalkoztatás valamely eszközére, formájára vonatkozik. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat korábbi tájékoztatását alapul véve biztosan kijelenthető, hogy

a támogatással létrejövő állások 80 százaléka közmunkás pozíció, vagyis 441 544 ilyen lehetőség jött létre tavaly. Tehát az összes új állás 59,8 százaléka közmunka volt, vagyis 5-ből 3 munkahely.

Ez az arány pedig csak - szinte a statisztikai hibahatáron mozogva - egy hajszállal csökkent: 2014-ben ugyanis az összes új munkahely 61,4 százaléka volt közmunka, vagyis 1,6 százalékponttal magasabb.

Nem remekeltek a cégek sem

A piac által létrehozott új munkahelyek száma közel 6800-zal 186 068-ra esett vissza. A csökkenés már csak azért sem túl előnyös, mert így még távolabb került a piac a válság előtti szintjétől: 2008-ban ugyanis több mint 251 ezer álláslehetőséget teremtettek a cégek.

Mindenesetre, hogy valami pozitív is legyen a történetben, a tavalyi 186 068 nem támogatott új állás az összes 25,2 százalékát teszi ki, ami javuló tendenciát követ. Sőt, utoljára 2012-ben volt ennél jobb az arány, igaz, akkor a közfoglalkoztatás közel sem dübörgött annyira, mint most.

Székely Sarolta

mfor.hu

16 éves a fagyhalál legújabb áldozata

16 éves a fagyhalál legújabb áldozata

Budapest, 2016. január 21. csütörtök (MSZF)

     Tizenhat éves a fagyhalál legújabb, egyszersmind legfiatalabb áldozata. Vele együtt 97-re emelkedett a végzetesen kihűlt személyek száma január 20-ig. A Magyar Szociális Fórum arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy rendkívüli kormányülésen foglalkozzanak a tömeges fagyhalállal, mert immár fiatalkorúakat is kezd magával ragadni. 

     Az emberjogi mozgalom tájékoztatása szerint ősztől december végéig negyvenen, az újév húsz napja alatt pedig ötvenheten fagytak meg.

    Negyvennégyen fűtetlen lakásokban hűltek ki, harminchatan közterületen, a szabad ég alatt, tizenheten pedig kórházba szállításuk közben, vagy beszállításuk után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni.

     Az eddigi legidősebb áldozat 86, a legfiatalabb pedig 16 éves volt. Az elhunytak között tizenhat nő szerepel.

     Az életvesztés adatai arra engednek következtetni, hogy az idén sem fagynak meg kevesebben, mint tavaly. (2014-2015 telén 133-an fagytak meg.)

     A Magyar Szociális Fórum ezért arra kérte a kormányfőt, hogy mindent tegyenek meg az életek védelmében, mert a tömeges fagyhalál arra utal, hogy az élet nem részesül megfelelő védelemben. A Szociális Fórum többször felajánlotta tapasztalatokon alapuló segítségét a kormánynak, de az sohasem vette igénybe. Az állapotokra jellemző, hogy az állami média évek óta nem ad hírt a fagyhalálról, hanem úgy tesz, mintha nem is létezne – írta az MSZF.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Békét fenyegető politikai felelőtlenség az emberek egymásra uszítása

Békét fenyegető politikai felelőtlenség az emberek egymásra uszítása

Budapest, 2016. január 17. vasárnap (MSZF)

     Az emberek egymásra uszítása a békét fenyegeti, az a kormány, amely felelőtlen politikájával ezt teszi, a békét veszélyezteti – hangzott el a Magyar Békekör budapesti találkozóján, szombaton.

     A Béke helyzetéről Európában és hazánkban tartott előadásában Salga István annak a véleményének adott hangot, hogy a vallások egymással szembe állításából, az idegenellenes hangulatkeltésből, a mássággal szembeni gyűlöletkeltésből csak a béke kerülhet ki vesztesen, és aki ilyen politikát folytat, béke- és emberellenes cselekedet valósít meg. „Mivel különb a keresztényi kultúra az iszlám kultúránál?” – tette fel a kérdést. Kepler még sehol sem volt, amikor az arabok már asztronómiával foglalkoztak és csillagvizsgálóval rendelkeztek, a világ arab számokat használ, arab keletű az algebra, Avicenna arab orvos tudós ezer évvel ezelőtt betegségként diagnosztizálta és kezelte a depressziót, tisztálkodó szereink, mint a szappan, és az illatszerek arab eredetűek. Csodájára járunk az arab építészet remekműveinek, és gyönyörködhetünk költészetükben – érvelt. A „nem hagyjuk a kultúránkat” propaganda igencsak hamisan cseng mindezek ismeretében, és inkább azt sejteti, hogy hirdetői nem annyira a magyar kultúrát féltik, mint inkább a saját hatalmukat – folytatta.

     Felelős politikát az folytat, aki a konfrontáció helyett a konszenzust keresi, vallási türelmetlenség helyett türelmet és befogadó magatartást tanúsít. Nem uszítja egymásra a sokféle embert – mondta Kálmán Péter.

     Dobszay Károly szerint a „szintézis politikájára” van szükség, azaz a kultúrák és az értékek ötvözésére. Az autentikus keresztényi gyökereket az képviseli, aki a másikban is a jót keresi, nem pedig alávetni, alárendelni akarja a másikat magának.

     Vadai Mihály Zsolt abban jelölte meg a béke legfőbb zálogát, hogy kiküszöböljék a háborúhoz fűződő anyagi érdeket. Korlátozni kell a vagyont! Plafont kell megállapítani, melyen túl senki sem vagyonosodhat, nem érvényesítheti hódító, harácsoló ösztöneit további vagyongyarapodásáért – mondta. Vadai szerint a békét társadalmilag kell megalapozni: a megélhetés biztosításával, a javak igazságos elosztásával, a társadalom bevonásával a hatalom gyakorlásába.

     Varga Gábor Vilmos a tőke érdekének nevezte a háborút, és azt mondta, „megvezették az országot a rendszerváltással, becsapták ezt a nemzedéket, lefeküdtek a Nyugatnak”.

     A beszélgetésen rámutattak arra, hogy az a politika, amely szembe fordítja egymással az embereket, egymás ellen uszítja őket faji és vallási alapon, megfélemlíti az embereket, degenerálja a közgondolkodást, és ágyat vet a belső békétlenségnek is. Súlyos fejleménynek számít, hogy a honi sajtó nem ad teret az ezzel ellentétes törekvéseknek, a békeakarat kinyilvánításának, hanem eltűri a torz politikát, és nem lép fel ellene, ezzel pedig maga is a vétkesek cinkosává válik – hangzott el a Magyar Békekörben.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Elmaradhat idén a közfoglalkoztatottak béremelése

Elmaradhat a közfoglalkoztatottak idei béremelése, mivel a kormány még nem döntött róla, így a közmunkások továbbra is havi nettó 52 ezer forintos juttatást kaphatnak - írja a Magyar Nemzet csütörtöki számában.

A lap szerint az előző években már decemberben, a minimálbér-megállapodásokkal nagyjából egy időben döntés született a közmunkásbérek következő évi emeléséről, most azonban ez nem történt meg.

A közfoglalkoztatottak juttatása és a nettó minimálbér közötti különbség így 17 ezerről 20 ezer forint fölé emelkedhet, mivel a minimálbért viszont megemelték.

A közmunkások nettó alapbére nyolc órás munkaidő esetén 51 847 volt. A minimálbér nettója tavaly 68 775 forint volt, ami az idei emeléssel mintegy 72 ezer forintra nőtt - írja a lap.

A lap kitér arra, hogy a idén kormány minden eddiginél több pénzt, 340 milliárd forintot szán közfoglalkoztatásra. Ha a béreket nem emelik, akkor a pluszforrásból a létszámot duzzasztják tovább - írják. Tavaly 270 milliárd forint jutott erre a célra, amelyből 213 ezer ember dolgozhatott - ismertetik.

A Magyar Nemzet beszámolt arról is, hogy a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium tavaly mintegy négymilliárd forintot költött az általuk alkalmazott közfoglalkoztatottak bérére. A legtöbb közmunkást a rendőrségnél alkalmazták, átlagosan havonta 3165 embert.

MTI

Béremelést követelnek a közmunkások

Idén elmaradt a közmunkások béremelése, így továbbra is a 2015 évi bérek vannak érvényben, melyet jelen oldalon a jogszabályoknál megtalálnak!

(Népszava.hu)

Január végéig kiderülhet, hogy a kormány mekkora béremelést ad a közfoglalkoztatottaknak – jelentette be tegnap az önkormányzati államtitkár. Pogácsás Tibor egyben részletezte azt is, milyen feltételekkel lehet majd hozzájutni az elhelyezkedési juttatáshoz, amelynek 3 milliárd forintos keretéről a hét elején először a nemzetgazdasági tárca adott hírt.

A Közfoglalkoztatásból a versenyszférába címen megnyíló csomagból azok kaphatják meg a piaci munkahely elfoglalása után az eredeti közmunka szerződésükből még hátralévő időre szóló foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét, akik legalább egy hónapja közmunkásként dolgoztak, továbbá az elmúlt két évben is legalább 180 napig ebben a formában foglalkoztatták őket. A Belügyminisztérium megerősítette a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár számításait, hogy akár 25 ezer ember közmunkából való kilépését is segíthetik ebben a formában.

A Közmunkás Szakszervezet társelnöke szerint azonban sehol nem látszanak azok az új munkahelyek, amelyek befogadják majd ezeket az embereket. Nem a pluszpénzen múlik, hogy az illető keres-e és talál-e munkát, arra viszont alkalmas lesz a program, hogy helyi szinten feszültséget szítson. Komjáthi Imre azt gyanítja, a lehetőség megint csak azokon segít, akik mindenben kiszolgálják a Fideszes helyi kiskirályokat és ez azt az üzenetet erősíti: aki beáll a sorba, az továbbléphet, aki nem, az örüljön, ha közmunkát kap. A pénzt ő inkább arra fordítaná, hogy használható tudást kínáló képzések induljanak, mert ma fodrászokat és műkörmösöket készítünk fel tömegesen – a további közmunkára. Inkább azt kellene segíteni, hogy ezek az emberek elmehessenek állásinterjúra, amire szakemberek készítik fel őket – érvelt a Népszavának nyilatkozó érdekvédő.

A szakszervezet társelnöke nevetségesnek tartaná, ha a korábban megszellőztetett 1,6 százalékos béremelést kapnák a közmunkások, ami 5-600 forintos pluszt jelentene csupán. A Közmunkás Szakszervezet elnöksége tegnap megismételte, hogy a 2016-os minimálbér emelés mértékével megegyező, vagyis 5,6 százalékos béremelést követelnek. Közleményük arra emlékeztet, hogy amikor 2011-ben a kormány 13 ezer forinttal a minimálbér alá csökkentette a közmunkás béreket és megadóztatta őket, akkor felszámolta a minimális társadalmi igazságosságot. Ha pedig a jobboldali koalíció „tovább folytatja népnyúzó politikáját, a következményekért is neki kell vállalni a felelősséget” – figyelmeztetett a közmunkások érdekvédelmi szervezete.

G.E

Jön az újabb segítség a közmunkásoknak az elhelyezkedéshez!

A kormány újabb foglalkoztatást segítő programokat indít az év első felében, elsőként a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába című segítő program kezdődik el - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára sajtótájékoztatón kedden, Budapesten.

Cseresnyés Péter kiemelte: a február 1-én induló program tervezett keretösszege 3 milliárd forint, amelynek révén a kormány tervei szerint 20-25 ezren léphetnek át a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra.

Hozzátette: ha egy közfoglalkoztatott a szerződése lejárta előtt piaci állást talál, akkor havonta felveheti a közfoglalkoztatási jogviszonyból a hátralévő időszakra a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét is.

Korábbi véleménycikkünk a tervezetről:

Annyit ér ez, mint halottnak a csók?

Cseresnyés Péter elmondta, hogy a kormány tervei között szerepel még a gyakornoki program kibővítése a szakképzettséggel rendelkező pályakezdők támogatása érdekében, valamint a rugalmas foglalkoztatási formák és munkaszervezési módok bevezetése is. Kifejtette: a gyakornoki programra azok a mikro,- kis- és közepes vállalkozások pályázhatnak majd, amelyek vállalják a 25 év alatti szakképzettséggel rendelkező fiatalok foglalkoztatását.

Cseresnyés Péter a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kedden közzétett foglalkoztatási adatokról elmondta, a foglalkoztatottak száma elérte 4 millió 273 ezret, 2010-hez képest már 563 ezerrel többen dolgoznak. A munkanélküliségi adatokról pedig megjegyezte, 11 éve volt ilyen alacsony a munkanélküliség az országban, a jelenlegi munkanélküliségi ráta 6,2 százalékos.

MTI