LMP parlament: Gyere haza, vár a közmunka?

Ha a kormány továbbra is semmibe veszi a magyar fiatalokat, akkor ez az ország el fog veszteni egy komplett réteget, aki akar, tud és kezdeni akar valamit az életével. Amíg a fizetéseket és a dolgozói jogokat ennyire alacsonyan tartják, semmibe veszik, amíg az adórendszer nem az átlagos vagy az alatti keresetűeknek és a magyar kis- és középvállalkozásoknak kedvez, amíg az oktatásból, a szociális rendszerből és az egészségügyből csak kivonni tudnak forrásokat, amíg a korrupció és az uram-bátyám világ elfojtja a valódi innovációt és a tehetséget, addig a kivándorlás nem fog megállni, sőt, lassulni sem – Szél Bernadett interpellációjára Czomba Sándor államtitkár nem válaszolt érdemben.

http://www.facebook.com/szelbernadett

vs.hu-"KIRÚGTAK, AZTÁN KÖZMUNKÁSKÉNT ALÁZTAK MEG UGYANOTT"

„Ha szükség van az adott munkakörre, az adott ember jól is végzi a dolgát, akkor miért kell emberileg kizsigerelni, megalázni?” – így kesergett a VS.hu-nak az egykori közalkalmazott, akit kirúgtak, majd a régi főnöke közmunkásnak hívta vissza. Egymás után többször.

Elbocsátják közalkalmazottként, majd visszaveszik közmunkásként – szinte minden napra jut hír mostanában a jelenségről. Először a VS.hu írtamájus elején, hogy több ezer közalkalmazott szélnek eresztésére készülhet a kormány, és nem kizárt, hogy sokuk munkáját közmunkásokkal végeztetik majd el. Aztán Szél Bernadett, az LMP társelnöke Balog Zoltán miniszter figyelmét hívta fel, hogy az iskolákat működtető Klik-nél is volt olyan eset, hogy valaki saját volt munkáját kapta meg közmunkásként, ezt a fideszes Révész Máriusz is megerősítette. Balog vizsgálatokat ígért, több szakszervezet pedig tiltakozott.

Lapunknak sikerült beszélnie valakivel, akivel ugyanez történt. Már nem közmunkás, elege lett a megaláztatásból. Nem akarta, hogy felismerjék, így nevét és volt munkahelyét nem közöljük.

Hol dolgozott?

Egy vidéki kulturális intézményben voltam részmunkaidős közalkalmazott nyolc éven keresztül egészen 2011-ig. Aztán átvette az intézményt a megyétől a helyi önkormányzat. Ekkor megszűnt a munkaköröm is. Engem és még egy nyugdíjkorhatár előtt álló munkatársamat rúgták ekkor ki.

Mondták akkor rögtön, hogy majd visszaveszik önt közmunkásként?

Nem, körülbelül hat hónap múlva hívtak vissza közmunkásnak, ugyanabba a munkakörbe, amit korábban is végeztem.

Mit szólt hozzá?

Örömmel elvállaltam, mert szenvedélyesen imádtam a munkámat. Már ekkor megkaptam az egyik volt munkatársamtól – aki megmaradt közalkalmazottnak – hogy én csak mint közmunkás vagyok ott. Holott ugyanazokat a feladatokat láttam el közmunkásként, mint amit előtte nyolc évig közalkalmazottként. Annyi volt a különbség, hogy korábban napi négy órát dolgoztam, a közmunkaprogram előírásai miatt pedig ekkortól hat órát.

Kevesebbet keresett a közmunkával?

Éppen a hat óra miatt nem, nagyjából ugyanúgy jöttem ki belőle, csak aztán letelt a közmunka, pár hónap pihenő következett a következő közmunkaprogram kezdetéig. Akkor ismét visszahívtak, ugyanabba a pozícióba. Elfogadtam, mert egyrészt a munkám töretlenül a szenvedélyem volt, másrészt a városban, ahol élek, enyhén szólva nem sok munkalehetőség akadt már akkoriban sem.

Ez még mindig nem a kulturális közmunka volt, hanem a hagyományos. (Hogy mi a különbség, arról oldalt, a keretes anyagunkban olvashat.) Miután letelt, részmunkaidős határozott idejű szerződést kötött velem az önkormányzat, hogy dolgozzak továbbra is a régi munkahelyemen. Ekkor kezdődtek el igazán a problémák.

Miért?

Egyszer csak felvettek kulturális közmunkásokat nyolc órában, akiknek beszámították a bérükbe a végzettségeiket is. Én mindvégig úgy voltam elkönyvelve, mint akinek csak nyolc általánosa van. Én ott dolgoztam közmunkás éveimet is beleszámítva akkor már tizedik éve, és jönnek teljesen idegenek, akiket nyolc órában foglalkoztatnak.

Mit szólt hozzá a főnöke?

Eleinte teljesen jó viszonyban voltunk, miután kirúgtak, ő hívott vissza, hogy közmunkásként alkalmaznának. Akkor romlott el a viszonyunk, amikor az említett kulturális közmunkások jöttek. Nekem nem is szóltak, hogy ilyeneket vesznek fel, pedig azzal én is jobban jártam volna, hiszen érettségim is van, amivel többet kereshettem volna, mint ahogy el voltam könyvelve, nyolc általánost végzettként.

Amikor rákérdeztem a főnökömnél, hogy miért nem szóltak, először hárított, azt mondta, ő se tudott róla, hogy ilyen dolgozók jönnek. Aztán később már azt mondta, azért nem lehetett engem átvenni kulturálisnak, mert a határozott idejű szerződésemet nem lehet megszüntetni.

Mi történt azután, hogy lejárt a szerződése? Foglalkoztatták volna tovább?

Igen, újra felvettek volna közmunkásként, de szerintem annyira megalázó volt a helyzet, hogy nem vállaltam. Én ott vagyok ennyi éve, valójában mindenki elégedett a munkámmal, a hozzáállásommal, és erre jönnek idegenek, és ők többet érnek, jobban számítanak, mint egy rutinos, régi dolgozó. Ellehetetlenítve éreztem magam, és méltatlannak is tartottam ezt az egészet.

Másrészt azért sem vállaltam el, mert közben lett egy másik részmunkaidős állásom, a közmunka mellett pedig nem tarthattam volna meg. Ha pedig a közmunkát választom, akkor nyilvánvalóan életem végéig közmunkás leszek. A kormány érdeke az olcsó munkaerő, a foglalkoztatottság növelése, visszavezetni az embereket a munka világába, de engem hova vezettek vissza? Oda, ahonnan kirúgtak? Egyébként is, mit takar az, hogy valakit, aki már valaha dolgozott, visszavezetnek a munka világába?

A kulturális közmunkaprogram 2013 novemberében indult, február végénjelentették bea harmadik hullámát. Ebben érettségizett és a diplomás munkanélküliek vehetnek részt, határozott idejű, legfeljebb egy éves szerződéssel. A közmunka előtt képzésben részesülnek, ha szakképesítést igénylő feladatot látnak el, akkor több pénzt kapnak, mint a közmunkások. Több mint 6000 kulturális közfoglalkoztatott van Magyarországon.

LMP: a kormány tette lehetővé a közmunkás-trükközést

A Lehet Más a Politika (LMP) törvénymódosítást nyújt be: ne rúgjanak ki dolgozót azért, hogy helyére közmunkást vegyenek fel.

A kormány 2013 novemberében hatályon kívül helyezte azt a rendeleti garanciát, ami kimondta, hogy csak létszámbővítés mellett alkalmazhatóak közmunkások, azaz a közmunkával bővíteni kell a statisztikai létszámot – írja az LMP közleményében. A párt szerint a módosítás „azt jelentette, hogy meglevő alkalmazottak kirúgása árán is lehet alkalmazni közmunkásokat." Ezzel a lépéssel a kormány szélesre tárta a kaput a közmunkások jogsértő alkalmazása előtt, ezért nem háríthatja tovább a felelősséget.

Az LMP szerint ugyanakkor a rendeleti garancia megszüntetése ellenére jogellenesnek tekinthető az a gyakorlat, amely során abból a célból történik meg egy alkalmazott elbocsátása, hogy a helyébe olcsóbb munkaerő kerülhessen. Ez ugyanis sérti az egyenlő munkáért egyenlő bért elvet, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás, a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét okozza – írják.

Az LMP szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány egy előkészített stratégia szerint egyre nagyobb arányban cseréli az állami szférában közmunkásokra a magasabb fizetéseken foglalkoztatott dolgozókat. „Felháborító, hogy a kormány a közszférában dolgozók bérköltségein akar spórolni, ezért még lejjebb nyomja az amúgy is hét éve befagyasztott béreket" – írják, a párt ezért kezdeményezi, hogy a Költségvetési bizottság állítson fel egy ellenőrző albizottságot a közmunkával kapcsolatos visszaélések feltárására.

Az LMP törvényjavaslatot nyújt be, kimondva: tilos azonos, vagy hasonló munkakörben, határozott, vagy határozatlan idejű munkaviszonyban dolgozókat elbocsátani a közmunkások alkalmazását megelőző fél évben, illetve a közmunka időtartama alatt.

Ahogyan korábban beszámoltunk róla: a DK törvényben tiltaná meg, hogy a közszférában dolgozókat "embertelen és igazságtalan" módon közmunkásként foglalkoztassák vissza a korábbinál lényegesen kisebb jövedelemmel.

(Hír 24)

MUNKAJOGI INFORMÁCIÓK

Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (1088 Budapest, Múzeum utca 17.) 

Nemzetgazdasági Minisztérium Munkajogi Ügyfélszolgálata (1086 Budapest, Szeszgyár utca 4. - Tel: 06 1 299 1068)

Zöld szám: 06 80 204 292 

E-mail: munkafelugy-info@ngm.gov.hu

Hívható: hétfőtől-csütörtökig: 8.30-16.00, pénteken: 8.30-13.30

Kordás László az ATV Egyenes Beszéd című műsorában

Kordás László:

Nagyon rossz tapasztalatom van erről, én már láttam napközis tanárt, aki közmunkásként látja el a feladatát, amiért így 51 800 forint nettó fizetést visz haza, ezt mondta Kordás László az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Meredeken nő a KLIK-nél a közfoglalkoztatottak száma- írja a Világgazdaság. Állítólag azért mert az elbocsátott alkalmazottakat közmunkásként foglalkoztatják tovább. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter azt ígérte: ha van ilyen eljárás, ki fogja vizsgálni, mert ez törvénytelen. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint van ilyen, de úgy pontos, hogy a közalkalmazotti viszonyt megszüntetik, majd az illető egy évig munkanélküli, ha akkor sincs munkája, akkor lehet foglalkoztatni közmunkásként. Tehát nagyon nehéz helyzetbe kerül, mondta Kordás, mert a közmunkásoknak csak az 5-9 százaléka jut vissza a munka világába. Ez szemfényvesztés a kormány részéről, mondta a szakszervezeti vezető, mert ezeket az embereket kiveszi a regisztrált munkanélküliek közül. Szerinte, ha az adott munka valós, akkor tessék megfizetni, ha meg nem valós, akkor ez burkolt munkanélküliség, mint a rendszerváltozás előtt. Kordás szerint a közmunka ilyen mértékben egyértelműen árt a foglalkoztatásnak.

atv.hu

Itt tekinthető meg a riport:http://www.atv.hu/videok/video-20150514-kordas-laszlo-eb

Kirúgják őket, hogy aztán közmunkásként dolgozzanak

Egyre több közalkalmazottat rúg ki a Klebersberg Intézményfenntartó, hogy azután közmunkásként visszadolgoztassa őket - számolt be róla a Világgazdaság. A DK törvényben tiltaná meg az ilyen gyakorlatot, az LMP pedig Pintér Sándortól vár felülvizsgálatot. A KLIK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyelőre nem válaszolt az ATV megkeresésére. Részletek a videóban.

atv.hu

A riport itt nézhető meg:

http://www.atv.hu/videok/video-20150515-kirugjak-oket-hogy-aztan-kozmunkaskent-dolgozzanak

Pompás trükk a magyar oktatásügyben: kirúgják a közalkalmazottakat, aztán visszaveszik őket közmunkásként

Az iskolákat fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) tavaly decemberben 2378 közmunkást foglalkoztatott.

Idén áprilisban már 4421-et, ami 86 százalékos növekedést jelent.

A KLIK által foglalkoztatott közalkalmazottak száma tavaly év elején 143 ezer volt, ez év elején 134 ezer.

Mi történik? Az történik, hogy a közalkalmazottakat – takarítókat, portásokat, karbantartókat – kirúgják, majd közmunkásként visszaveszik őket. Ezzel rengeteget lehet spórolni, mert egy közmunkás bére jóval alatta marad még a minibálbérnek is.

Balog Zoltán emberminiszter azt ígérte, vizsgálatot kezdeményez az ügyben.

(Világgazdaság)

Jogellenes a közmunkások megfigyelése, vizsgálat indulhat

Péterfalvi Attila szerint bűncselekményt is megvalósíthat a közmunkások ózdi megfigyelése. Ha bejelentés érkezik az ügyben a NAIH-hoz, a hatóság vizsgálni fogja az ügyet, és 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki – mondta. Ózd jobbikos polgármestere terrorizálókról ír válaszában, a párt szóvivője pedig kéziverézelt pártkatonának nevezte Péterfalvi Attilát.

Ha igaz, hogy Ózdon felvételeket készítenek a közmunkásokról, akkor az jogellenes adatkezelés, és az önkormányzat eljárása bűncselekménynek is minősülhet – mondta Péterfalvi Attila a csütörtöki Népszabadságnak.

Ha bejelentés érkezik az ügyben, vizsgálatot indít – ígérte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. A munkavállalók megfigyelése ugyanis szöges ellentétben áll az elektronikus megfigyelőrendszerek munkahelyi alkalmazásáról kiadott hatósági állásfoglalással. Jogsértés esetén a hatóság 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

Az eljárás attól még nem válik törvényessé, hogy arról a munkavállalót tájékoztatják – hívta fel a figyelmet Péterfalvi. Még az sem lehet törvényes, ha köztéri kamerákat használnak a közmunkások megfigyelésére. A TASZ szerint a közmunkások még az átlagos munkavállalónál is jobban ki vannak szolgáltatva: ha nem írják alá önként, hogy kamerán figyelhetik őket, elveszíthetik ezt a munkalehetőséget is.

Csak akkor lehet indokolt a kamerás megfigyelés, ha vagyon- vagy életvédelmi meggondolások, a termelési folyamatok ellenőrzése miatt van erre szükség.

Ózd jobbikos polgármestere terrorizálókról ír válaszában

Janiczak Dávid, Ózd jobbikos polgármestere szerint nem a közfoglalkoztatottakat, hanem a munkájukat figyelik meg kamerával, és ez összhangban van az adatvédelmi biztos korábbi irányelveivel. Ők csak az elvégzett munkát szeretnék dokumentálni, ami ellen eddig egyetlen érintett sem emelt kifogást – írta közleményben.

A munkafelügyelők akkor is be fogják kapcsolni a kamerákat, ha egyes közfoglalkoztatottak fizikai retorziót helyeznének kilátásba. "Korábban a terrorizált munkafelügyelők kérték a munkaszerződésük felbontását, a jövőben a terrorizálók fogják, ha nem is kérni, de megkapni méltó büntetésüket" – fogalmazott Janiczak Dávid.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője egy más témájú csütörtöki sajtótájékoztatón "kézivezérelt pártkatonának" nevezte Péterfalvi Attilát, és mint mondta, a kamerakérdés eldőlt azzal, hogy mennyi kiosztott eszköz eltűnik a munka során. Állnak minden vizsgálat elé – jelezte a szóvivő, aki helyesnek tartja Janiczak Dávid döntését.

(forrás. hvg.hu)

Brüsszelnek nem tetszik a közmunkaprogram

Közzétette az uniós tagállamok számára készített országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásait szerdán az Európai Bizottság, amely Magyarország esetében öt ajánlást fogalmazott meg. Brüsszelnek többek között nem tetszik a magyar közmunkaprogram, és a szektorspecifikus adó sem.

Az Európai Bizottság honlapján nyilvánosságra hozott dokumentumban Brüsszel első helyen azt javasolja Magyarországnak, hogy a középtávra előirányzott strukturális deficit elérésének érdekében hajtson végre fiskális kiigazítást, idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,5, jövőre pedig 0,6 százalékának megfelelő mértékben.

Csökkenteni kell a szektoradót

A bizottság emellett egyebek között javasolja a kormánynak, hogy tegyen intézkedéseket a reálgazdaság normális finanszírozásának helyreállítására, csökkentse a piactorzító szektorspecifikus adókat, a közmunkára fordított költségvetési forrásokat irányítsa át az aktív munkaerőpiaci intézkedések megvalósítására, valamint növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban.

Herdáljuk az ország pénzét

A közmunkaprogrammal többen nem értenek egyet. Januárban lemondott a baranyai Gyöngyfa polgármestere, mert szerinte hivatali visszaélést követ el azzal, ha igazolja, dolgoznak a falu közmunkásai. Németh István szerint a kormány óriási összegeket költ a közmunkaprogramra, pedig semmi értelme. A 148 fős falu első embere január 2-án lemondott, mert úgy érzi, csak herdálják az ország pénzét. 

Megfigyelik a közmunkásokat

A napokban derült ki, hogy Ózd önkormányzata olyan kamerákat szerzett be, amelyek lehetővé teszik a közmunkások folyamatos megfigyelését.

A munkaköri leírásukban a közmunkások tájékoztatást is kapnak arról, hogy"a munkaügyi eligazításokról és a munkaidőben történő munkavégzésről bármikor hang-, video- és fényképfelvétel készülhet".

(forrás: origo.hu)

Klik: kirúgják a közalkalmazottat, majd visszaveszik közmunkásként

Négy hónap alatt több mint kétezerrel nőtt a közmunkások száma az iskolafenntartónál.

Folyamatosan csökken a közalkalmazottak száma, a közmunkásoké viszont meredeken nő a Klik-hez tartozó oktatási intézményeknél – írja a Világgazdaság. Országgyűlési képviselők arra figyelmeztettek: egyre jellemzőbb az a tendencia, hogy alkalmazottakat bocsátanak el, akiket aztán közmunkásként visszafoglalkoztatnak. A miniszter vizsgálatot ígért.

2014 decemberében még csak 2378, idén áprilisban már 4421 közmunkást foglalkoztatott a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ – ez 86 százalékos növekedést jelent négy hónap alatt. Ez év elején valamivel több mint 134 ezer közalkalmazottat foglalkoztatott a Klik, számuk egy évvel korábban még 143 ezer volt.

Idén februárban már a második legnagyobb közfoglalkoztató volt az intézményfenntartó. A Világgazdaság érdeklődésére elmondták: főleg takarítókat, karbantartókat, portásokat, adminisztrátorokat, pedagógiai asszisztenseket és szabadidő-szervezőket alkalmaznak ebben a formában.

A közmunkásbérek még most is csak a minimálbérek 75-85 százalékát érik el, ráadásul a közfoglalkoztatók jelentős kedvezményeket vehetnek igénybe, a közmunkás bérét akár 95 százalékban is támogathatja az állam, ezért éri meg trükközni az intézményeknek.

(Hír24)

Szerződésben engedélyezték a közmunkások megalázását

Ózd önkormányzata olyan kamerákat szerzett be, amelyek lehetővé teszik a közmunkások folyamatos megfigyelését. A felvételeket a város lakói is megtekinthetik. Habár Vona Gábor meghirdette, hogy lenyesi a párt vadhajtásait, nem biztos, hogy ez a Jobbik „mintavárosára”, Ózdra is igaz, ahol Janiczak Dávid polgármester leplezetlenül rasszista kijelentéseket tesz.

„Vagy rávesszük őket, hogy vegyék fel a magyar szokásokat, vagy itt nincs szükség azokra, akik nem akarnak integrálódni” – mondta Janiczak Dávid az ózdi városi televízióban május 7-én. Ózd polgármestere annak ellenére tett szélsőséges és súlyosan rasszista kijelentéseket, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt ígérte, lenyesi a párt vadhajtásait, és néppárti fordulatot hirdetett meg.

Janiczak ezt mondta: „Az a kérdés, hogy a cigánytelepek lakói akarnak-e integrálódni. Nem akarnak. És ezzel nincsen gond, ne erőltessünk olyat, amit nem kell. Őnekik az az életvitelük, a szokásrendszerük, ők abban szeretnek élni. Ezzel egy gond van, hogy ez itt van köztünk”.

Beszélt továbbá a cigánybűnözésről és arról, hogy differenciált oktatásra van szükség,

„a gyengébb képességű cigány gyerekek lehetnek jó segédmunkások, lakatosok, nem mindenkinek kell szociológusnak lenni”.

A polgármester szerint „milligrammnyi rasszizmus sincs a Jobbik programjában”, s hosszan értekezett a romák túlszaporodásáról.

„Ha kimegyünk a cigánytelepekre, ott szaladgál négy-öt-hat-nyolc gyerek. A cigányságon belül jelenleg népességrobbanás van. Szaporodnak. Túlszaporodják azt a lehetőséget, ami számukra fennáll. Ha az ország egészét nézzük, a születési ráta olyan szintre csökkent a cigányság-népességrobbanással együtt, hogy ki fog halni Magyarország, ha nem kap kívülről bevándorlókat és más embereket” – mondta, s kijelentéseivel a műsorban szereplő fideszes, de a helyi Fidesz-frakcióból kilépett Kósné Dargai Rita lényegében egyetértett.

Azzal összefüggésben, hogy nincs is valódi kormányzati szándék a problémák megoldására, Janiczak kifejtette, hogy ha megszűnne a „cigányprobléma”, nem érkeznének az eurómilliók Nyugatról, és akkor nem lenne mit ellopni. Ezért – jelentette ki – vannak, akiknek az az érdekük, hogy fenntartsanak „olyan butaságban és alulszocializáltságban lévő réteget, akiket (sic!) a választásokon egyszerűen lehet mozgatni akár egy zsák krumplival”.

Mindezek alapján talán nem is meglepő, hogy a polgármester javaslatára az ózdi képviselő-testület úgy határozott: felhatalmazást ad Janiczak Dávidnak arra, hogy átcsoportosítson bizonyos összegeket a közbiztonsággal kapcsolatos költségvetés kiemelt előirányzataiból.

A polgármester így kezdeményezte, hogy 500 ezer forintból szerezzenek be videokamerákat, egyéb kamerákat, az azokhoz szükséges memóriakártyákat és kereső távcsöveket.

A beszerzendő eszközök között van két szemüvegkamera is összesen 36 ezer forint értékben.

A képviselő-testület döntése értelmében a kamerákat, illetve a szemüvegekbe épített kamerákat nemcsak a közterület-felügyelet, hanem az ózdi Start programiroda számára is biztosítják. A polgármester javaslatából kiderül a cél is: a közmunkások ellenőrzése.

A munkaköri leírásukban a közmunkások tájékoztatást is kapnak arról, hogy „a munkaügyi eligazításokról és a munkaidőben történő munkavégzésről bármikor hang-, video- és fényképfelvétel készülhet”. A munkaköri leírást a közmunkára jelentkezőknek alá is kell írniuk, és arról is nyilatkozniuk kell, hogy a felvételek további felhasználásához is hozzájárulnak.

A Start munkaprogram teljesítésének elősegítése céljából Ózdon már április 10-től használhatják a kamerákat.

Figyel a Nagy Testvér

Közmunkások panaszkodnak így Ózdon, a belvárosban: elszáradt tulipánokat szedegetnek az ágyásokból, a hagymákat teszik el őszre. Mindannyiuknak van rendes szakmája – villanyszerelő, lakatos, karbantartó –, csak épp rendes munkát nem kapnak a városban. Egyiküket harmincöt év munkaviszony után három éve rúgták ki a vízműtől, azóta közmunkásként él.

– Hónapról hónapra kötnek velünk szerződést, sose tudjuk, hogy a következő időszakban lesz-e munka. A múlt hónapban egy olyan szerződést kellett aláírnunk, amiben elfogadtuk, hogy kép- és hangfelvétel készülhet rólunk munka közben. Először közöltük a csoportvezetővel, hogy nem írjuk alá, mert ez sértő. Azt felelte, ha nem tesszük meg, akkor nem kapunk munkát. Ez meg zsarolás. Végül aláírtuk, mert mindenkinek kell a pénz. Így is vízen meg kenyéren élünk majdnem, úgy meg éhen is döglöttünk volna – mondják.

Janiczak Dávid, Ózd jobbikos polgármestere szerint több oka van annak, hogy a közmunkásokról kép- és hangfelvétel készül. Szerinte a legtöbb multinacionális cégnél elterjedt gyakorlat, hogy felvétel készül munka közben a dolgozókról, így a közmunkásokat, akiket vissza akarnak vezetni a rendes munka világába, így szoktatják hozzá ehhez a szituációhoz. Ennek köszönhetően ellenőrizni tudják azt is, hogy a rájuk bízott feladatot elvégzik-e a közmunkások. A felvételek közzétételének köszönhetően a város lakosai is látják, hogy a közmunkások nem lazsálnak, így jobban megbecsülik őket.

Kérdésünkre, hogy miért volt szükség rejtett kamerás szemüvegekre, a polgármester azt felelte: így akkor is tud felvételt készíteni az ezzel megbízott szakember, ha mind a két keze foglalt, például azért, mert motoron vagy biciklin közlekedik. A fényképezésre felhatalmazottakon lesz egy jelvény, amely azt üzeni, hogy az illető jogosult felvételt készíteni a közmunkásokról. Utóbbiak pedig a munkaszerződésükben vállalták ezt, így adatvédelmi szempontból sem lehet kifogásuk az ellenőrzés e módja ellen. Hozzátette: aki rendesen dolgozik, annak nincs oka aggódni, hisz a felvételeken az látszik majd, hogy rendesen dolgozik.

(forrás nol.hu: Doros Judit)

Nem akarunk háborút Oroszországgal - Magyar tiltakozás az USA politikája miatt

Nem akarunk háborút Oroszországgal - Magyar tiltakozás az USA politikája miatt

Budapest, 2015. május 13. szerda (MSZF)

     Háborúellenes tiltakozó jegyzéket készül átadni a Magyar Békekör az Egyesült Államok budapesti nagykövetének péntek délelőtt – jelentették be a Békekör szervezői szerdán.

     A sajtótájékoztatóval egybekötött, péntek délelőtt 10 órakor kezdődő Szabadság-téri megmozdulás keretében Colleen Bell nagykövet tudomására akarják hozni, hogy a magyar emberek nem akarnak háborút Oroszországgal, hanem békében akarnak élni Kelettel és Nyugattal egyaránt. A Magyar Békekör szerint az Egyesült Államok olyan hatalmi rendszert támogat Ukrajnában, amely nyíltan együttműködik neonáci erőkkel, és a hitleri hordákat meghazudtoló gaztettekkel hallat magáról. A washingtoni magatartást összeegyeztethetetlennek tartják a II. világháborúban létrejött antifasiszta összefogás demokratikus szellemiségével, és számon kérik az amerikai pálfordulást.

     A civil diplomáciai jegyzékben választ várnak Colleen Belltől többek között arra a kérdésükre, hogy miért bojkottálta Washington a május 9-i moszkvai győzelem-napi megemlékezést az antifasiszta koalíció győzelméről a fasizmus felett. És hogyan tartják összeegyeztethetőnek az amerikai magatartást annak tudatával, hogy a fasizmus elleni harcban a Szovjetunió népei hozták a legnagyobb véráldozatot, és a sztálingrádi győzelem nélkül talán Amerika sem élhetne demokráciában.

     Előzőleg, a Magyar Békekör 18 civil szervezete jegyzékben fejezte ki nemtetszését az ukrán kormány háborús politikájával, és arra kérte Kijevet, ne veszélyeztesse mások békéjét azzal, hogy nemzetközi konfliktust igyekszik gerjeszteni a NATO és Oroszország között, az Egyesült Államok támogatásával. A jegyzéket március 20-án nyújtották át Ukrajna budapesti nagykövetségén.+++

(A civil diplomácia előzményeiről lásd: http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=850:a-magyar-bekekoer-politikajanak-feluelvizsgalasara-szolitotta-fel-ukrajnat&catid=2:magyar

és

http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=859:magyar-bekekoer-az-usa-budapesti-nagykoevetenek&catid=2:magyar

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Czomba néhány éven belül már megszüntetné a közfoglalkoztatást

Czomba Sándor az InfoRádiónak arról beszélt, hogy nem hisz a közfoglalkoztatás mindenhatóságában, és nem akarják hosszú évekig fenntartani ezt a foglalkoztatási formát.

Nem cél a közfoglalkoztatási forma hosszú évekig fenntartása, ugyanakkor a teljes foglalkoztatottság eléréséhez szükség van a közfoglalkoztatásra – mondta az InfoRádióAréna című műsorában a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, Czomba Sándor.

"Ha az a kérdés, hogy addig, ameddig a versenyszféra nincs olyan állapotban, hogy munkát tudjon biztosítani minden munkakereső számára, az emberek segélyt kapjanak vagy közfoglalkoztatáson keresztül munkát, akkor ez a kérdés eldőlt" – mondta Czomba, aki viszont hozzátette: "nem hiszek a közmunka mindenhatóságában, és más sem hisz. Nem az a lényeg, hogy ezt a foglalkoztatási formát hosszú évekig, évtizedekig tartsuk fönt."

Az államtitkár azt mondta, szerinte három-négy év múlva a versenyszféra már képes lehet a tömeges munkaerő teremtésre, de az nagy probléma lenne, ha 2018-19-ben is még az lenne a kérdés, hogy négyszáz- vagy ötszázezer embernek kell-e közfoglalkoztatás keretében munkalehetőséget biztosítani, mert ez azt jelentené, hogy a versenyszféra nincs abban az állapotban, hogy képes legyen tömegesen munkahelyeket teremteni. Czomba ezért azt mondta, "kétélű fegyver" a közfoglalkoztatás.

(forrás: hvg.hu)

Orbánék a közmunkában látják a jövőt

Jövőre 25%-kal növelnék a közfoglalkoztatásra szánt keretet, így az 240 milliárd forintról 337 milliárd forintra fog nőni. A kormány által múlt héten benyújtott konvergenciaprogramból az is kiderül, 2016-ra több tízezerrel több közmunkás lesz – írta az mfor.hu.

A KSH adatai alapján kiszámítható, hogy míg 2014-ben havonta átlagosan 182 600 fő volt közfoglalkoztatott, ez a létszám idén 213 000, míg jövőre 266 ezer főre emelkedhet.

A lap érzékeltetésképpen leírja: utóbbi szám azt jelentené, hogy a közmunkások létszáma túlszárnyalná az építőiparban, vagy a szállítás, raktározás területén foglalkoztatottakét. Sőt, pont ennyien dolgoznak a humán, egészségügy, illetve szociális ellátási ágazatokban is.

(forrás: propeller.hu)

Júliustól újabb változások jöhetnek a közmunkában

Nyár végére 260 ezer főre emelkedhet a közfoglalkoztatottak száma, a kormány kisebb átalakításokat tervez a rendszeren, amelyek javíthatják a dolgozók helyzetét, nagyobb bérért idénymunkát vállalhatnak a mezőgazdaságában, s mintegy ötvenezren vehetnek majd részt továbbképzésekben.

Hamarosan a kormány elé kerülhet az a jogszabálytervezet, amely lehetővé teszi, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevő munkavállalók is közvetíthetők legyenek – derült ki Réthy Pál, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárságának főosztályvezetőjének beszámolójából. Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának e heti ülésén példaként említette, hogy erre abban az esetben nyílna lehetőség, ha egy mezőgazdasági vállalkozó vagy termelő a közfoglalkoztatási bérnél magasabb fizetségért kínál idénymunkát a dolgozónak. A közfoglalkoztatottak jogállását módosító törvénytervezet szerint a jövőben az érintettek álláskeresőként lennének nyilvántartva.

További komoly változás lehet, hogy akár kilencven napra is kizárhatják majd a közfoglalkoztatásból azokat a személyeket, akik noha fizikailag alkalmasak lennének egy versenyszférában felkínált munkára, azt mégis visszautasítják. Azt azonban továbbra is tiltaná a szabályozás, hogy a közmunkával elsődleges elhelyezkedési lehetőséget váltson ki a munkáltató, vagyis nem bocsáthat el embert csak azért, hogy közfoglalkoztatottat vegyen fel helyette – hívta fel a figyelmet a főosztályvezető. Várakozása szerint a jelenlegi átlagosan havi 213 ezer fős közfoglalkoztatotti létszám nyár vége felé 260 ezerre emelkedhet. A kabinet úgy tervezi, a kormányhivatalok augusztus végén osztják szét az erre a célra fordítható pénzügyi keretek nagyobbik hányadát. E forrás felhasználásával 2016 márciusáig további 43 ezer munkavállalónak biztosítanak majd közfoglalkoztatási lehetőséget. Ezen túlmenően júliustól kezdi megvalósítani a Belügyminisztérium (BM) azt a kormányzati tervet, amelynek eredményeként 2016 júliusáig 25 százalékkal – nagyjából 30–35 ezer fővel – csökkentenék a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, vagyis a munkanélküli segélyben részesülők számát a közmunka révén. Jelenleg az álláskeresők harmada kap ilyen támogatást.

A nyár végével kifutó uniós forrásból (TÁMOP) fenntartott képzési és foglalkoztatási program helyébe értesülésünk szerint egy, a gazdaságfejlesztési- és innovációs, illetve az emberierőforrás-fejlesztési operatív programokból finanszírozandó intézkedés lép majd. A kormányzati tervek értelmében már az idén 50 ezer fővel indulna el az új rendszer, de egyelőre nem tudni, hogy az érintettek mekkora hányada kerülne be a szakképzési, foglalkoztatási, illetve kompetenciafejlesztő programelemekbe. Az akár 300–500 órás képzéseket a munkaerő-piaci igények alapján választják majd ki, és elvégzésük idejére közfoglalkoztatotti bért kapnak majd a résztvevők a BM keretéből. 2018-ig egyébként összesen 80 ezer főt vonnának be ebbe a programba.

Réthy Pál szerint a tárca továbbra sem tervezi, hogy a minimálbérnek megfelelő összeget kapjanak a közmunkások, mivel akkor már a munkaerő-piaci szereplőkkel versenyeznének, és az eddiginél is többen ragadnának be ezekbe a programokba. Tavaly az első nyolc hónapban 43 865 egykori közmunkásnak volt nyílt munkapiaci állása a BM adatai szerint a közfoglalkoztatását követő 180. napon.

Közmunka után fél évvel a versenyszférában dolgozók száma 2014. 1–8 hónap 

Foglalkozások 

Létszám ezer főben:

Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások
2858

Fegyveres szervek foglalkozásai
57

Felsőfokú képzettség önálló alkalmazást igénylő foglalkozások
937

Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók
147

Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők
3811

Ipari és építőipari foglalkozások
2972

Ipari és építőipari foglalkozások
2972

Irodai és ügyviteli, ügyfélkapcsolati foglalkozások
1993

Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások
3642

Mezőgazdasági és erdőgazdasági foglalkozások
499

Szakképzettséget nem igénylő foglalkozások
15955

Nem ismert a foglalkozás megnevezése*
10994


Összesen
43865

Forrás: BM
* a NAV felé hibásan teljesített adatszolgáltatás miatt

(forrás: Napi gazdaság Online) 

Hatgyermekes családot akarnak kilakoltatni Kőbányán

Budapest, 2015. május 7. csütörtök (MSZF)

     Hatgyermekes családot, köztük egy napokban várt újszülöttet akarnak kilakoltatni záros határidőn belül Kőbányán – hozta nyilvánosságra a Magyar Szociális Fórum szerdán az újabb kirívó esetet.

     A 36 négyzetméternyi dohos, penészes, egy szoba-konyhás önkormányzati bérlakásból azért akarják kilakoltatni Bagó Évát és családját, mert a környezetükben élők nem akarják elfogadni őket ennyi gyermekkel – mondta az érintett az MSZF szervezőjének. A lakásban heten élnek: Bagó Éva és nagykorú lánya, aki a napokban várja babáját, továbbá egy 3 éves, egy 8 éves, egy 14 éves, egy 15 éves és egy 18 éves gyermek. „Sok az idős szomszéd, sok valótlan bejelentést tettek, engem nem fogadtak el ennyi gyermekkel” – mondta Bagó Éva, akinek szerződését felmondták. Nincs tartozásuk az önkormányzattal szemben.

     Az asszony közalkalmazottként dolgozik. Havi 90 ezer Forintot keres, valamint két családi pótlékot hozzá. A lánya két családi pótlékot kap, valamint 50 ezer Forint gyermek táppénzt. Heten összesen 188 ezer Forintból élnek. Nincs hová menniük, albérletre nem futja ennyiből. Ha kilakoltatják őket, az utcán kötnek ki – jegyezte meg a Magyar Szociális Fórum.

     Az emberjogi szervezet levélben kérte Kovács Róbertet, a főváros X. kerületének polgármesterét, hogy vizsgálja felül döntését, tanúsítson emberséges magatartást a népes család lakhatásával kapcsolatban. A levelet május 4-én küldték el Kovács Róbertnek. Abban bíznak, hogy a polgármester mielőbb felülvizsgálja döntését, tekintettel a népes család helyzetére, és eláll attól a szándékától, hogy bírói ítélet mögé bújva kilakoltassa Bagó Évát és a várt újszülöttel együtt a hét gyermeket.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Magyar Békekör az USA budapesti nagykövetének

Budapest, 2015. május 5. kedd (MSZF)

     A II. világháború befejeződésének 70-ik évfordulója alkalmából a Magyar Békekör köszönetét nyilvánította az Egyesült Államok budapesti nagykövetének, és rajta keresztül az amerikai népnek azért, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunió és Nagy-Britannia népeivel összefogva megszabadította az emberiséget a fasizmus rémuralmától, és utat nyitott egy igazságosabb nemzetközi rend felé.

     A Colleen Bell nagykövet asszonynak 18 szervezet nevében kedd reggel eljuttatott üzenet szerzői szerint a magyar emberek aggódva tapasztalják, hogy az antifasiszta összefogás folyamata az utóbbi években elakadni látszik. Különösen aggasztónak tartják, ami Ukrajnában történik. Azt, hogy az egykori antifasiszta koalíció egyes tagjai, köztük az Egyesült Államok olyan hatalmi rendszert támogat, amely nyíltan együttműködik neonáci erőkkel, és a hitleri hordákat meghazudtoló gaztettekkel hallat magáról.

     A Békekör tagjai sajnálattal állapítják meg, hogy az Egyesült Államok kormánya hátat fordított az ukrán felek között 2014. február 21-én kötött megállapodásnak a nemzeti egységkormányról és az ország föderációs átszervezéséről, és a 2015. február 12-i minszki megállapodást, nevezetesen a kisebbségek autonóm jogairól szóló 11-ik pontban foglaltak megvalósulását sem segíti elő.

     „Az Ön kormánya a szélsőjobboldallal szövetkező kijevi hatalmi csoport pártját fogja, katonai-, anyagi- és propaganda-támogatásban részesít egy olyan rendszert, amely hadsereget vet be saját népe, a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosság ellen, és erőszakkal próbál érvényt szerezni az egységes ukrán nemzetállamiságnak, lábbal tiporva azokat a megállapodásokat, amelyeket aláírt. Véleményünk szerint ez a magatartás szemben áll a 70 évvel ezelőtti demokratikus szellemiséggel, és a konfliktus eszkalálódásával fenyeget Ukrajnában és Európában. Mi, magyar emberek méltatlannak tartjuk ezt a magatartást az Ön országához, mellyel hazánk szövetséges viszonyban áll a NATO keretében” – áll a levélben.

     A Magyar Békekör végül arra kéri Colleen Bell nagykövetet, hogy válaszoljon az alábbi kérdéseire:

1. Miért bojkottálják a május 9-én rendezendő moszkvai ünnepséget, az antifasiszta koalíció közös győzelmét a fasizmus felett?
2. Miért vélik összeegyeztethetőnek ezt a magatartásukat annak tudatával, hogy a fasizmus elleni harcban a Szovjetunió népei hozták a legnagyobb véráldozatot, és a sztálingrádi győzelem nélkül talán önök sem élhetnének demokráciában?
3. Miért kell azt tapasztalnunk, hogy az amerikai kormány szembefordul egykori szövetségesével az antifasiszta harcban, és azokkal lép szövetségre, akik az Egyesült Államok egykori szövetségesével szemben fasiszta, neonáci erőkkel is lepaktálnak?
4. Mi a célja az Egyesült Államoknak ezzel a politikával?

A Petráss László és Simó Endre szervezők által aláírt civil diplomáciai jegyzékben találkozót kértek Colleen Belltől, hogy választ kaphassanak a magyar civil társadalom béke iránti aggodalmát kifejező kérdéseikre.+++

A levél teljes szövege elérhető: http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=859:magyar-bekekoer-az-usa-budapesti-nagykoevetenek&catid=2:magyar

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu