Ander Balázs parlamenti felszólalása

Ajánljuk Ander Balázs Jobbikos őrsszaggyűlési képviselő felszólalását közmunka tárgyában az országgyűlésben az alábbi linken:

https://www.youtube.com/watch?v=IBKneqZYYOI

Magyar Békekör Hende Csaba nyilatkozatáról

Brüsszel-Budapest, 2015. június 25. csütörtök (MSZF)

      A Magyar Békekör saját és minden békeszerető ember sikereként könyveli el, hogy az Egyesült Államok elállt attól a tervétől, hogy amerikai nehézfegyvereket és katonákat telepítsen Magyarországra. A terv leleplezése, és a kiállás népünk és más népek biztonságáért és a háború ellen részleges eredményt hozott – tudatta a Magyar Békekör csütörtökön.

      A fejleményről Hende Csaba tájékoztatta minisztériumának sajtószolgálatát szerdán Brüsszelből, a NATO védelmi minisztereinek tanácskozásáról.

      A honvédelmi miniszter közölte: „Magyarország nem kapott olyan megkeresést az Egyesült Államoktól, hogy Washington Magyarországra is telepíthessen nehézfegyvereket”.

      A Békekör ugyanakkor feltűnő ellentmondást lát a miniszter állítása és a között, hogy az USA az egyre gyakoribb NATO-gyakorlatok miatt folyamatosan hozna ilyen eszközöket Európába, rotációs jelleggel, és ezek az erők tartósan Kelet-Európában maradhatnának.

      A Békekör ezért tudatta Hende Csabával, hogy nem mondott le a kért személyes találkozóról vele, mert választ szeretne kapni néhány nyitva maradt kérdésre:

- Miről folytak az eddigi titkos tárgyalások az amerikai féllel?

- Mit adott cserébe a magyar kormány azért, hogy ne telepítsenek amerikai nehéz fegyverzetet hazánkba?

- Része-e az alkunak Magyarország felvonulási terepként történő felhasználásának és katonai támaszpontjai használatának engedélyezése Oroszország ellen?

     A Békekör szerint az utóbbi hetekben különböző helyszínekről harci eszközök mozgásáról és szállításáról számoltak be portálok, és fényképekkel támasztották alá közléseiket. Nyugtalanítónak tartják ezen kívül, hogy a szomszédos Románia, továbbá Lengyelország és Bulgária, valamint a Balti köztársaságok nem csak amerikai nehézfegyverek és egységek telepítésére adtak engedélyt, hanem rakéta ütegek befogadására is készek volnának.

     Magyarországnak békéhez fűződő nemzeti érdeke nem csak saját területének idegen csapatok telepítése alóli mentesítését jelenti, hanem a kelet-európai régió egészének kivonását is egy olyan lehetséges konfliktus alól, amilyent amerikai héják Oroszország ellen terveznek – áll a Magyar Békekör közleményében.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Elítéli a NATO keleti terjeszkedését a Magyar Békekör

Budapest, 2015. június 24. szerda (MFSZ)

      A Magyar Békekör szerdán elítélte a NATO keleti terjeszkedését, és az oroszellenes stratégia felülvizsgálására, a szankciók visszavonására szólított fel. A Békekör állásfoglalását a NATO védelmi minisztereinek szerdán kezdődő, kétnapos brüsszeli tanácskozásához időzítették.

     Közleményükben a békéért küzdő civilek súlyosnak tartják, hogy az Egyesült Államok nehézfegyverzetet és katonai egységeket készül telepíteni Kelet-Európába, és a Pentagon Magyarországot is megemlítette a célországok között. Különösen súlyosnak vélik, hogy egyes országokba rakétákat akarnak telepíteni Oroszország ellen.

    Ha a magyar kormány komolyan gondolja a keletinyitás-politikát, nem adhatja nevét a „Drang nach Osten” stratégiához. El kell utasítani az alamuszi politikát, amely „védelmi” köntösbe bújtatva Kelet-Európa népeit akarja felhasználni a birodalmi terjeszkedés eszközéül! – áll a dokumentumban.

    A Békekör felszólította a magyar kormányt, hogy hagyjon fel a kétarcúsággal, egyértelműen kötelezze el magát a béke mellett, és mozgósítsa a magyar diplomáciát egy olyan nemzetközi konferencia tető alá hozására, amelynek célja Kelet és Nyugat egyenrangú együttműködésének megalapozása a népek szabadságjogainak és önrendelkezésének tiszteletben tartásával. A Békekör emlékeztetett a magyar diplomácia megkülönböztetett szerepére a hetvenes évek Helsinki folyamatában.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

http://utajovobe.eu/ : ITT EGY VISSZAUTASÍTHATATLAN ÁLLÁSAJÁNLAT

Rabszolgakölcsönzés, röghöz kötés, parancsuralom, állami robot – ilyesmi dolgok jutottak eszébe az ellenzéki pártoknak a közfoglalkoztatást módosító törvényjavaslatról, amiről most tárgyalnak a parlamentben, de nem biztos, hogy ennyire fekete-fehér a dolog.

Az új tervek lényege röviden az, hogy kiközvetítenék a közmunkásokat idénymunkára, és ha visszautasítják, kizárják őket a közmunkából is. A kormány szerint csak piaci munkához segítik az embereket és megakadályozzák a trükközést, a döntés ellenzői szerint pedig, bár lehet benne némi pozitívum, inkább rossz az új irány.

A múlt héten nagyot durrant a hír, hogy a kormány 

• lehetővé akarja tenni, hogy a gazdák és a munkáltatók nyári idénymunkára kölcsönkérhessék a közmunkásokat az önkormányzatoktól,
• és ki akarja zárni a közmunkaprogramból azokat, akik felmondanak a munkahelyükön.  

A visszautasíthatatlan állásajánlat

Ha a tervekből valóság lesz, akkor az első pont alapján bármelyik közmunkás pillanatok alatt mondjuk egy répaültetvényen találhatja magát idénymunkásként, a második pont miatt pedig ugyan felmondhat – mert mondjuk nem bírják a fárasztó fizikai melót –, de akkor nemcsak a fizetését bukja, hanem a közmunkarendszerből is kiírja magát, tehát a kvázi munkanélküli segélytől is elesik.

Ezek alapján, akinek nagyon kell a pénz, az úgysem fog felmondani.

Elméletileg lenne még egy kiskapu – az idénymunka visszautasítása –, de a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett tervezet ezt is előrelátóan bezárja: 

Aki visszautasítja az idénymunkát, az 3 hónapra kizárja magát a közmunkából, ezzel pedig szintén elesik a segélyként kapott pénztől.

Ha a törvénymódosítót elfogadják, minden közfoglalkoztatott, aki mondjuk szíve szerint elkerülné a keményebb földmunkát vagy a gyümölcsszedést, egész nyáron retteghet, hogy a helyi polgármester ne épp őt jelölje ki ilyesmi feladatokra. 

Ha valakit mégis kijelölnek 

Pintér módosítója azt is tartalmazza, hogy a járási foglalkoztatási hivatalnak vagy az önkormányzatnak hogyan kell levezényelnie ezt az egészet:

1. Ha egy gazdánál mondjuk meggyet kell szüretelni, akkor ahelyett, hogy maga keresne napszámosokat, csak szól a helyi polgármesternek, hogy mennyi ember kell neki.
2. A polgármester megmondja a gazdának, hogy kik lennének alkalmasak erre a munkára a közmunkások közül, vagyis nagyjából kijelöli, hogy kit küld ki napszámra.
3. Ezután szól a járási foglalkoztatási szervnek, a közmunkások adminisztrátorának, hogy kik mennek meggyet szedni közmunka helyett, a szerv pedig az idénymunka idejére felmenti a őket a közmunka vagy a rendelkezésre állás alól.

A közmunkásnak tényleg elég kevés szerepe lenne ebben az egészben, gyakorlatilag azon kívül, hogy azt mondja, „igen, köszönöm”, nemigen marad választása, ha szeretne valamiből megélni. Egyébként a munkáskölcsönzésről már régebben is beszélt a kormány, az viszont, ahogy a parlamentben most tárgyalt módosító szerint ezt megcsinálnák, kicsit talán inkább a feudalizmusra, mint egy piacgazdaságra emlékeztet.

Nem lenne csodaszer, de nem is méreg 

A javaslat indoklása szerint a lépésre főként azért lenne szükség, mert az állam így segítené összekötni a munkaadókat és a munkavállalókat, akik gyakran nem találnak egymásra, ha mezőgazdasági munkáról van szó.

Ha ez igaz, akkor a piaci megoldás nyilván az idénymunka vonzóbbá tétele lenne magasabb fizetéssel, munkakönyvvel, minőségi munkásszállásokkal vagy sok ingyenes napközbeni hűsítővel és hasonlókkal. Ha kevés az idénymunkás és nagy rájuk a kereslet, akkor a feljavított munkakörülmények több embert vonzanának a területre, ami elég hamar helyreállítaná a munkakínálatot is valószínűleg, idővel pedig beállhatna valamiféle egyensúly a mostaninál talán kicsit jobb körülményeket biztosítva a munkásoknak. A parancsszó, a közmunkások kikényszerítése a földekre napszámban azt jelzi, hogy a kormány nem igen hisz ebben ebben a megoldásban.

A kormányzat másik kimondott célja az egésszel, hogy piaci munkához segítse azokat, akik képtelenek kitörni a közmunka világából.

Ez egyébként ténylegesen valós probléma: a statisztikák szerint az évek múlásával egyre kevesebben tudnak közfoglalkoztatottból valódi hozzáadott értéket termelő – piaci igényeket kielégítő – foglalkoztatottá válni. Ezt alátámasztja a Defacto korábbi elemzése is.

A gond, hogy az idénymunka nem olyasmi, ami komolyabb hozzáadott értéket termelne, és lényegéből adódóan még csak nem is állandó, szóval az ábrázolt problémában sem ez hozná el a trendfordulót. 

• Az érintett munkásokat az egész még kiszolgáltatottabbá tenné, mert innentől nem tárgyalhatnának a bérükről, és nem maradna semmilyen alkuerejük, ami Bálint Mónika, a Közmunkás Mozgalom a Jövőért szervezője szerint a munka törvénykönyvével is ellentétes lehet.
• Mivel nem is utasíthatnák vissza az ajánlatot, a gazdák biztosan nem fizetnének többet a törvény szerinti minimumnál, ami most óránként 518 forint. 
• Molnár György, az MTA Közgazdaságtudományi intézetének főmunkatársa szerint a tervezet mindenképpen beavatkozik a piacba, hiszen arra a kevés, államtól független munkahelyre is ráteszi a kezét, ami a fejletlen régiókban megvan. A közmunkások ugyanis kiszorítanák a mostani idénymunkások egy részét a rendszerből. 
• Az a lehetőség pedig valószínűleg megszűnik, hogy valaki mondjuk hat óra közmunka mellett még elmenjen napszámba, ami az így dolgozó közmunkások bérét csökkentené.

Az utolsó pont egyébként már szinte átvezet az elképzelés előnyös hatásaihoz, merthogy a sok hátulütő mellett ilyenek is vannak, és egyébként nem is elhanyagolhatók. 

• Sok munkaadó pont arról panaszkodott korábban, hogy nehéz alacsonyan fizetett idénymunkára embert találni, mert sokan inkább maradnak a közmunkában napi hat órát és dolgoznak még mellette, természetesen feketén, és általában nagyon rossz munkakörülmények között, amit egy ilyen lépéssel vissza lehetne szorítani.
• A másik legnagyobb előny pedig az lenne, hogy az idénymunkára kötelezett közmunkásokat az ún. egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint kellene alkalmazniuk a gazdáknak, amiben a törvény szerint a közfoglalkoztatási bérnél magasabb, a minimálbér legalább 85 százalékának megfelelő bért kell fizetni. Ezért elvileg azok a közmunkások, akik nem alkalmazták a hat óra közmunka+feketézés kombinációt, ezzel az opcióval jobban járnának. És a munkaadóknak is jobb lenne ez, mert a foglalkoztatás így sokkal olcsóbb. 

Molnár ezek miatt összességében  úgy gondolja, lesznek olyan települések, ahol pozitív hatásai lesznek a tervezett változtatásnak.   

Lehet ilyesmit, csak nem biztos, hogy így kellene

Ami viszont első ránézésre kicsit fölöslegessé teszi ezt az egészet, az az, hogy

már most is van lehetőség arra, hogy a közmunkások nyáron három hónapra felmentést kérjenek a közfoglalkoztatásból, hogy elmehessenek idénymunkára, amit sok helyen meg is engedtek,

ha az érintettek ezt papírral bizonyították. Bálint Mónika szerint ez a rendszer sok önkormányzatban jól működik, és a közmunkások viszonylag sok pénzt – legalábbis a közmunkásbérnél többet – tudnak így keresni nyaranta, ráadásul piaci alapon.

Egyébként az sem egészen új ötlet, hogy idénymunkára kölcsönadnák a közmunkásokat, ugyanis korábban is volt már hasonló. 2011 végéig termelő cégeknél dolgozhattak a közmunkások, amiaz MTA kutatásai szerint jó hatással volt a foglalkoztatásra: ha a közmunkás jól dolgozott és jó kapcsolatot épített ki az adott céggel, akkor jó eséllyel felvették teljes állásba is. Ez a rendszer már megfordíthatná a közmunkások piaci elhelyezkedésének romló tendenciáját.

Ez a rendszer viszont 2011-ben valamiért megszűnt, a most tárgyalt módosítónak pedig ugye azért nem lesz ilyen hatása, mert ahogy már jeleztük is, alapból csak alkalmi munkáról van szó, nem állandó álláslehetőségről. 

Homályos magyarázat 

Hogy erre miért van pontosan szükség, arra a kormánynak csak nagyon fura magyarázatai vannak. Kovács Zoltán kormányszóvivő pontosan azt mondta erről az M1 Híradójának, hogy azért kell szankcionálni, hogy valaki felmondjon a munkahelyén, mert nem akarják, hogy ha valaki egy piaci alapú, jól működő és stabil munkahelyet talál, csak azért próbáljon visszajönni a közfoglalkoztatás rendszerébe, mert mondjuk trükközni akar ezzel.

Hogy pontosan hogyan lehet trükközni ezzel, azt nem nagyon tudni. Megkérdeztük a kormányszóvivőt, hogy milyen trükközésekről tud a kormány, de eddig sajnos nem kaptunk választ. 

Bálint Mónika sem érti, mire gondolhat itt a kormányszóvivő, ő nem tud olyanokról, akik, ha van egy jó munkahelyük, vissza akarnának menni a közfoglalkoztatásba. Azzal pedig szerinte inkább a munkaadók, köztük sokszor közintézmények trükköznek, hogy közalkalmazottakat kirúgnak, majd közmunkás fizetésért visszafoglalkoztatnak. Ez ellen 2013-ig volt rendelkezés, de Bálint tudomása szerint már nincs, és bár a kormány korábban ígérgette, hogy ez ellen tesznek valamit, láthatóan inkább a munkások büntetésével van elfoglalva, amikor módosítani kell a közmunka rendszerén.

A Közmunkás Mozgalom szerint az elhelyezkedést az ilyen büntető lépések helyett az segítené, ha a közmunkásokat álláskeresőként tartanák számon, és a foglakoztatási szervek adnának nekik állásajánlatokat. Bálint Mónika szerint Réthy Pál közfoglalkoztatásért felelős BM-államtitkár tett is erre való utalásokat nekik, de eddig a gyakorlatban nem történt semmi, valószínűleg azért, mert akkor a statisztikákban álláskeresőként jelennének meg a közmunkások, így nem lehetne a foglalkoztatási számokat javítani.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

ÍME, A TÍZ LEGKERESETTEBB FOGLALKOZÁS EURÓPÁBAN 2015-BEN

EZEKKEL A SZAKMÁKKAL KERESHETSZ ÖTSZÖR ANNYIT KÜLFÖLDÖN

ÍGY TUD MA BOLDOGULNI EGY PICINY KIS FALU MAGYARORSZÁGON

A KÖZMUNKA ÓTA NEM TÖRTÉNT SEMMI AZ ÁLLÁSKERESŐKKEL

A KÖZMUNKAPROGRAM ÉRTELMETLEN, SZÁZMILLIÁRDOK MENNEK FELESLEGESEN A SEMMIRE

Forrás

Fotó: MTI / Balázs Attila

Titkolózik a kormány az amerikai nehézfegyverek magyarországi telepítéséről

Budapest, 2015. június 21. vasárnap (MSZF)

    A Magyar Békekör vasárnap felszólította a kormányt, hogy egyenesen mondja meg a magyar embereknek, engedélyezi-e vagy sem az amerikai nehézfegyverek és katonák Magyarországra telepítését. A hallgatás olyan benyomást kelt, hogy a kormány kész tények elé akarja állítani a népet az amerikaiakkal folyó titkos tárgyalással, melynek tényét a védelmi helyettes államtitkár után a kormányszóvivő is elismerte – áll a Békekör közleményében.

    A Békekör szerint a honi közvéleményt korántsem nyugtatta meg Siklósi Péter helyettes védelmi államtitkár kijelentése arról, hogy a kormány mindaddig nem alakítja ki hivatalos álláspontját, amíg hivatalos megkeresés nem érkezik amerikai részről. „Akkor miről tárgyaltak eddig?” – szegezte a kérdést a Békekör Hende Csabának, akitől személyes találkozót is kért, de a honvédelmi miniszter válaszra sem méltatta a társadalom nevében feltett kérdést és megkeresést.

     A Békekör közleményében felhívja a figyelmet, hogy június 24-25. között Brüsszelben többek között az amerikai tervről tanácskoznak a NATO védelmi miniszterei. „Megkérdeztük Hende Csabától, milyen instrukcióval utazik Brüsszelbe. Hiszen a magyar embereknek joguk van tudni, mi a kormány álláspontja egy olyan tervről, amely – megvalósulása esetén – Oroszország elleni felvonulási tereppé, és katonai célponttá változtatná hazánkat. A válasz elmaradása arra utal, hogy a kormány titkolja valódi szándékát a közvélemény elől” – jegyezte meg a Békekör.

    A magyar közvéleményt felháborítja, hogy nem csak a kormány burkolózik hallgatásba a népünk biztonságát érintő kérdésről, hanem az országgyűlésben képviselt valamennyi párt is néma.

    „Követeljük, hogy valljanak színt! Mondják meg az embereknek, készen állnak-e, vagy sem végrehajtani az amerikaiak tervét!” – fordult a Békekör az összes párt vezető testületeihez, és parlamenti frakcióihoz.

    A Békekör emlékeztet a rendszerváltás sarkalatos pontjára: Magyarországon ne állomásozzanak idegen katonák, magyar katona pedig ne menjen külföldre. A kérdésben nincs helye kétharmados többségeknek! – szögezik le.

    A Magyar Békekör végül arra szólított fel, hogy szüntessék be a szankciópolitikát, és ezzel tegyék lehetővé az EU ellen válaszlépésként hozott orosz szankciók visszavonását is.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

DK: a kormány rabszolgakölcsönzőt csinál a közmunkaprogramból

A Demokratikus Koalíció (DK) elfogadhatatlannak tartja a belügyminiszter módosító javaslatát, amelynek alapján szerintük semmi akadálya nem lesz annak, hogy "rabszolgaként béreljék" a közfoglalkoztatottakat, és így a polgármesterek olcsó munkaerőhöz juttassák a fideszes vállalkozókat.

Gréczy Zsolt, a párt szóvivője az MTI-nek kedden küldött közleményében azt írta: a belügyminiszter által benyújtott törvénymódosító javaslat azt tartalmazza, hogy "az agráriumot elfoglalt oligarchák" napi 500 forintért kérhetnek majd közmunkást a polgármesteren keresztül. Hozzátette, ha egy közmunkás nem akar az utasításnak eleget téve például a felcsúti fideszes polgármester, "Mészáros Lőrinc birtokán dolgozni", akkor három hónapra kizárják a közmunkaprogramról.

"A legaljára jutott a Fidesz feudális foglalkoztatáspolitikája" - írják.

A DK szerint "a közmunkaprogram nem szólhat arról, hogy a fideszes kiskirályok jobbágyként dolgoztathassák nyomott áron a munka nélkül maradt, de becsületesen dolgozni akaró embereket".

    

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat szerint az álláskeresőt három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha a számára egyszerűsített foglalkoztatás keretében felajánlott munkát nem fogadja el, illetve a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel szűnt meg.

    

A Belügyminisztérium által az MTI-hez múlt csütörtökön eljuttatott közleményben kiemelték: a javaslat tovább erősíti azt a kormányzati szándékot, hogy biztosított legyen a közfoglalkoztatás lehetősége azok számára, akik munkavégzésre képesek és hajlandóak, azonban az elsődleges munkaerőpiacon átmenetileg nem tudnak elhelyezkedni.

atv.hu / MTI

Sonline: Közmunkásból így lesz jobbágy? A gazdák örülnek Pintér tervének

Napszámost faraghat a közmunkásból az országgyűlés, ha a képviselők rábólintanak Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára: a mezőgazdasági vállalkozók májustól októberig egyszerűsített foglalkoztatásra a polgármesterektől közmunkásokat igényelhetnek, a kiválasztott érintetteknek pedig el kell fogadniuk az idénymunkát, különben három hónapra kimaradnak a közmunkából és a segélyezésből.

A gazdák természetesen támogatják a törvény elfogadását, hiszen minimálbérért és napi ötszáz forintnyi járulékért olcsó munkaerőhöz jutnának, az önkormányzatok szerint viszont nem jó, hogy lassan minden területen közmunkásokkal akarják megoldani a munkaerőhiányt. 

– Igény lenne rá – állította Hársházi Péter somodori-szentgáloskéri mezőgazdasági vállalkozó –, rengeteg területen foglalkoztatni tudnánk közmunkásokat. A kertészetekben, gyümölcsösökben jellemzően napszámosok dolgoznak a csúcsidényben, de a gabonatermelőknek is segítséget jelenthet. Jelentősen csökkenteni lehetne a belvízveszélyt, ha az árkokat, elfolyókat karbantartanák, irtanák az erdő-gyepű határt. 

Hársházi Péter a cukorrépa-földjén is napszámosokat foglalkoztat, általában az Alföldről tud idénymunkásokat szerződtetni kapálásra. Somogyban a napszámosok átlagosan ötszáz forintot keresnek óránként, vagyis naponta hivatalosan négyezer forintot – gyakran persze ennél hosszabb a munkaidő, s így a munkabér is magasabb. A közmunkások egyszerűsített foglalkoztatása tehát olcsóbb lenne, hiszen minimálbért kapnának csak, illetve ötszáz forint járulékot kellene fizetni utánuk naponta.

– Ez persze okozhatna bérfeszültséget, ahol közmunkás és napszámos egyszerre dolgozik – ismerte el a vállalkozó, aki szerint a napszámosbér ettől még nem változna. – A közmunkás számára viszont előnyt jelentene, ha jól dolgozik, esélye lenne állandó munkahelyre a gazdánál.

A településvezetők nem ennyire optimisták. Varga András várdai polgármester szerint a falvak vélhetően rosszul járnának, hiszen a legképzettebb, legjobban használható közmunkások kerülnének el napszámosnak.

– Nem hiszem, hogy az emberek szívesebben lennének idény-, mint közmunkások – tette hozzá. – Nálunk például sok a szakmunkás, s így valódi, értékteremtő munkákat tudunk elvégeztetni a közmunkásokkal a faluban. Nem hiszem, hogy egy kőműves, egy szobafestő vagy egy asztalos örülne, ha kapálnia kellene egész nap.

Hasonlóképpen vélekedett Süle Tibor, Alsóbogát polgármestere is, aki szerint a közmunka-program, noha bizonyos finomításokra még szüksége lenne, de kifejezetten hasznos, ha értelmes projekteket akarnak megvalósítani az érintettekkel.

– Akiket a kötelező napszámmal meglehetősen megaláznának – jegyezte meg Süle Tibor –, hiszen ugyanazt a munkát kellene elvégezniük, mint egy idénymunkással, csak éppen kevesebb pénzért. Persze, mivel ott lebegne a fejük felett a három hónapos büntetés lehetősége, elvállalnák. De miért kell répát kapáltatni, vagy erdősávot írtatni valakivel, ha a településen érdemi munkát tud végezni. Nálunk erre van is lehetőség, és még soha senkivel nem kellett veszekednem, ha a közmunkaprogramba akartam irányítani az illetőt.

Az alsóbogáti polgármester hozzátette, a meghatározott május-októberi időszak sem ideális, hiszen az önkormányzatok tavasszal pályáznak a különféle projektekre, melyek meghatározott létszámmal futnak, s ha ki kell adniuk a közmunkásokat napszámra, a saját programjaikat nem tudják normálisan befejezni.

– Télre kellene munka a legtöbb embernek, de akkorra a gazdák sem tudnak nekik adni – mondta. – Amúgy szerintem a mezőgazdasági vállalkozók éppen elég területalapú támogatást kapnak, hogy normálisan alkalmazzanak munkásokat, s ne a közmunkásokra hagyatkozzanak... 

Jobbágysorban?

Három hónapra kikerülhet a közmunkaprogramból és a segélyezésből, aki nem vállalja a napszámot, vagy munkaviszonya munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel szűnt meg, áll a törvényjavaslatban.

– Ez szimpla zsarolás és megfélemlítés – mondta Péter, aki egy Kaposvár környéki településen közmunkás jelenleg –, hiszen az ember nem a saját akaratának megfelelően vállal munkát, vagy vált munkahelyet. Arra kényszerítenek, csak hogy a statisztikában jól mutasson, hogy van munkahelyem, akkor se mondjak föl, ha ott kifejezetten rosszul érzem magam, nem megfelelőek a munkakörülmények, kihasznál és megaláz a főnököm. Ha pedig nem fogadom el, hogy ne menjek ki kapálni a földekre, vagy kaszálni a legelőre, hanem normális munkát akarok végezni a falumban, szintén megbüntetnek: negyed évig egy fillért sem kapok. Vagyis a családja, a gyerekei miatt senki sem fog nemet mondani, megy, ahová küldik. Így lesz a közmunkásból szimpla jobbágy...

Amerikai nehézfegyverek Magyarországra?

Budapest, 2015. június 14. vasárnap (MSZF)

     Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy nehézfegyverzeteket és egy amerikai zászlóaljat telepít Magyarországra. A harci erők telepítéséről konzultációk folynak a magyar kormánnyal – adta hírül a Magyar Békekört szervező Magyar Szociális Fórum vasárnap reggel, a Pentagon Reuters által idézett forrására hivatkozva.

     Az amerikai bejelentésről a magyar média nem adott hírt, és a magyar kormány sem reagált rá.

     A Reuters szombati jelentése szerint a névtelenséget kérő amerikai hadügyi forrás kijelentette: „Jelentős hadifelszerelést fogunk előre telepíteni Észtországba, Lettországba, Litvániába, Lengyelországba, Bulgáriába, Romániába és valószínűleg Magyarországra”. Tankokról, gyalogsági harci eszközökről, nehéz fegyverekről, és ötezer amerikai katona kelet-európai állomásoztatásáról, köztük egy zászlóalj magyarországi telepítéséről tett említést. Minderről még nem született döntés, de konzultációk folynak a NATO-szövetségesekkel, és várhatóan a NATO védelmi minisztereinek e havi brüsszeli tanácskozásán döntenek róla – mondta a névtelenségbe burkolózó amerikai hadügyi forrás.

    A Magyar Békekört szervező Magyar Szociális Fórum (MSZF) vasárnap arra szólította fel a magyar kormányt, hogy azonnal tájékoztassa a lakosságot, valóban tárgyal-e amerikai haderő magyarországi telepítéséről, és mi az álláspontja az amerikai tervvel kapcsolatban.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Pintér új ötlete: napszámosnak lehetne igényelni a közmunkásokat

Kötelező jelleggel el kellene fogadniuk a közmunkásoknak a nekik "felajánlott" napszámot Pintér Sándor új javaslata szerint, amelyben az áll, hogy a közmunkásokat átvezényelhetik mezőgazdasági idénymunkára. Hogy pontosan kiket, arról a polgármesterek egy személyben dönthetnének.

Mint arról beszámoltunk, Pintér Sándor belügyminiszter egy törvénymódosító javaslattal ismét változtatni kíván a közfoglalkoztatás rendszerén, a törvényjavaslat pedig három hónapra kizárná a közmunkából azokat, akiknek közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonyuk, vagy akik saját maguk mondtak fel.

A VS.hu azonban most arra hívja fel a figyelmet, hogy a törvénymódosítással a mezőgazdasági idénymunkákra is közmunkásokat vezényelnének, aminek visszautasítása esetén automatikusan három hónapra kizárnák az illetőt.

A javaslat szerint ugyanis annak a gazdálkodónak, aki május és október közt embereket venne fel egyszerűsített foglalkoztatásban (így napi 500 forintnyi közterhet kell csak fizetni a munkavállalók után), a helyi polgármesternek kell majd bejelentenie a munkaerőigényét.

Ezután a polgármester fogja kiválasztani a megfelelő közmunkásokat, majd leadni a listát a járási hivatalnak, amely szól a közmunkás foglalkoztatójának, hogy mentse fel a „munkavégzési és rendelkezésre állási” kötelezettsége alól, a közmunkásnak pedig át kell mennie az idénymunkára, mert ha nem teszi, akkor három hónapra ki kell zárni a közmunkából és a segélyezésből is. A javaslat alapján pedig fel sem mondhatna például a rossz munkakörülmények miatt, mert ha otthagyja a neki kijelölt munkát, akkor három hónapra elveszítheti a közmunkát is.

A törvényjavaslat így azt jelenti, hogy a közmunkásokat lényegében szervezetten átküldenének szezonális mezőgazdasági munkákra, erről pedig a helyi polgármesternek kellene gyakorlatilag egy személyben döntenie.

A Belügyminisztérium közleménye szerint a törvényjavaslat nem kívánja röghöz kötni a munkavállalókat, hiszen a munkaviszony továbbra is a munkavállaló és a munkáltató megegyezése alapján jönne létre. Egy másik, a parlament előtt lévő törvényjavaslatra hivatkozva azt írják: attól függően mentik fel a közmunkást a munkavégzés alól, hogy „tesz-e írásbeli nyilatkozatot”. A BM is hivatkozik viszont a jelenleg is hatályos törvényre, amely szerint a felajánlott megfelelő munkahely el nem fogadását kizárással szankcionálják. A lényeg a tárca szerint, hogy „csak azok dolgozhassanak közfoglalkoztatás keretében, akik rajtuk kívül álló okok miatt nem tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon”.

A javaslatot, más előterjesztések mellett, a jövő héten, június 16-17-én rendkívüli ülésen kezdheti tárgyalni a parlament.

 (forrás: hvg.hu)

Ez a közfoglalkoztatottak esetében miért nem jár?

Megduplázzák a gyermek után járó pótszabadságot

A családtámogatások mindegyike elérhető a férfiak számára is. A kormány célja ezzel az, hogy az apák is minél inkább jelen tudjanak lenni a család életében, részt tudjanak vállalni a gyermekek nevelésében – erről az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára beszélt a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom szerdai budapesti rendezvényén.

Novák Katalin a VII. kerületi HellóAnyu! családbarát közösségi kávézóban azt mondta, a munka és a családi élet összeegyeztetése legalább akkora kihívás a dolgozó apák, mint az anyák számára, ezért szeretnék elismerni, támogatni és megerősíteni őket a minél aktívabb apai szerepükben. Az apák fokozottabb családi szerepvállalását segítő kormányzati intézkedések között említette a gyerekek után járó pótszabadság idejének kétszeresére emelését.

Duplázzák a szabadságot

Elmondta, korábban egy gyerek után 2, két gyerek után 4, három vagy több gyerek után 7 nap pótszabadság járt az egyik szülőnek, ezt úgy duplázták meg, hogy lehetővé tették, mindkét szülő igénybe vegye, akár egyszerre is. Az államtitkár úgy fogalmazott, egy gyermek megszületéséhez és felneveléséhez „két igenre” van szükség, az apáéra és az anyáéra is.

Azt hangoztatta, Magyarország családbarát ország, a kormányzat fontosnak tartja ennek a szemléletnek, a gyerekvállalás ösztönzésének a megerősítését, és ebben fontos partnereinek tartja a civil szervezeteket, köztük a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat. Az államtitkár bemutatta a mozgalom Apafüzet II., Micsoda változás! című, legújabb kiadványát, amelynek megjelentetését az Emmi is támogatta.

Segítség az apáknak

A kiadvány ismertetője szerint a – védőnők által terjesztett – füzet célja segítséget adni az apák számára, hogy a gyerek érkezésével együtt járó „izgalmas és kritikus” időszakban helyt tudjanak állni. A füzettel a házasságok, kapcsolatok megóvása, a válások megelőzése is fontos cél – írták. A kiadvány írói – Andrek Andrea és Léder László pszichológus – a sajtótájékoztatón arról beszéltek, abban kívántak segítséget nyújtani a családoknak, hogy felismerjék az apák jelenlétének értékét a gyermek fejlődése és a család egészséges működése szempontjából, különösen az első, kulcsfontosságúnak számító évben.

A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy az apára a gyermeknek ugyanakkora szüksége van, mint az anyára, ezért cél, hogy az apa közvetlen kapcsolatot alakítson ki a gyerekkel, ne csak az anyán keresztül. Azt is mondták, a kisgyermekek, akiknek jó a kapcsolatuk az apával, már a harmadik hónaptól jobban tudnak kommunikálni, és jobb lesz a mozgásfejlődésük is.

Hogy megszülethessenek a gyermekek

A füzetet kiadó mozgalmat 2009-ben Kopp Mária orvos hívta életre azzal a céllal, hogy annyi gyerek születhessen, ahányat a családalapító fiatalok terveznek. Ennek érdekében a civil szervezet számos konkrét javaslatot terjesztett már a döntéshozók elé, ezek közül többet be is építettek a kormányzati családpolitikába. Felmérések szerint a fiatal párok két-három gyereket szeretnének, ám végül átlagosan mindössze 1,3 gyermek születik meg a kapcsolatokból.

A mozgalom kezdeményezésére 2013-ban az Országgyűlés valamennyi frakcióvezetője közös, ötpárti nyilatkozatot adott ki, amelyben a politikusok vállalták, hogy támogatni fognak minden olyan családpolitikai intézkedést, amely a születésszám növekedését eredményezheti. A nyilatkozatot idén májusban mind az öt, frakcióval rendelkező parlamenti párt képviselője megerősítette az Akadémián tartott nemzetközi családnap alkalmából.

(mno.hu)

origo.hu -Több idénymunkát vállalhatnak a közmunkások

A mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban vagy akár a vendéglátásban is végezhetnek alkalmi, illetve idénymunkát a közfoglalkoztatottak, akik évi 120 nap fizetés nélküli szabadságot kaphatnak. Erről Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium () munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára beszélt az M1 aktuális csatornán pénteken.

A díjazás úgy történik, hogy a mezőgazdasági munkaadó napi 500, míg más alkalmi foglalkoztató napi 1000 forintot von le a foglalkoztatott béréből, azt más adó- illetve járulék nem terheli. Így a nettó járandóság meghaladja a minimálbért - jelezte az államtitkár.

Kérdésre válaszolva elmondta: ilyen alkalmi foglalkoztatás jelenleg is létezik és 3-90 napig tarthat. Most a felső határ tolódik ki egy hónappal. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter május végén számolt be a közfoglalkoztatottakat érintő változásról. A lépést azzal indokolta, hogy az érintettek közül minél többen a piaci foglalkoztatás irányába mozduljanak.

Trianon 95-ik évfordulóján

95 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a trianoni szerződést, melyről Baldwin brit miniszterelnök azt mondta, hogy "Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg."

A békeszerződés értelmében Magyarországtól elcsatolták területének ¾-ét és lakosságának 2/3-át. Magyarország 382.870 km2 területéből 92.963 km2-t, 18.264.533 főnyi lakosságából pedig 7.615.117 főt tarthatott meg.

A trianoni, a versaillesi békerendszer keretében kötött többi szerződéstől eltérően, nem tartalmazta és nem is alkalmazta a népszavazás elvét. „Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia a lakosság ellenszavazata következtében. Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése vagy a népszavazás között” – mondta Tomás Garrigue Masaryk, Csehszlovákia első elnöke. A népek önrendelkezésének elvét a legkirívóbban ugyan hazánk esetében sértették meg, de nem Magyarország volt a sérelem egyetlen szenvedő alanya. Meghiúsították Írország, Egyiptom és India önrendelkezését is. Az új államok, Jugoszlávia és Csehszlovákia sem a népek önrendelkezési joga alapján születtek. Az önrendelkezés elvét kiszorította a győztes hatalmak gyakorlata a világ újrafelosztására, és a Szovjetunióban végbement forradalmi változás tovaterjedésének feltartóztatására. "Rájuk erőszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok és mészárosok békéje... hallatlan béke, rabló béke...ez nem béke, ezek olyan feltételek, amelyeket útonállók késsel a kezükben diktálnak a védtelen áldozatoknak” – értékelte Lenin a versaillesi békerendszert. Francesco Nitti olasz miniszterelnök pedig így vélekedett róla: "Trianonban egyetlen országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugszanak bele hazájuk rombolásába. Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki sem vállalja érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula... a leggonoszabb módon visszaéltek a győzelemmel... Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra kényszerítettek."

A népek önrendelkezési elve Trianon óta is számtalan esetben megsérült szerte a világon, így Európában is. Ma a leglátványosabban Ukrajnában sérül, ahol még az anyanyelv használatának jogától is megfosztják az országot alkotó népeket, nemzeti kisebbségeket, etnikumokat, köztük a kárpátaljai magyarokat, ruszinokat és Kelet-Ukrajna 7,5 millió orosz lakosát. Teszik ezt az Egyesült Államok egyetértésével, és a kijevi hatalmi csoportnak nyújtott támogatásával. Annak a világhatalomnak a közreműködésével, amely az önrendelkezést alárendelte a keleti terjeszkedéshez fűződő érdekének, és mellyel Magyarország szövetségre lépett a NATO-ban.

Simó Endre

 www.mszfszk.hu