Közösségi oldal, fórum

Megújult és ismét elindult A Blog Közösségi portálja, fóruma, amely itt érhető el facebook felhasználók részére:
https://www.facebook.com/groups/171189799727221/

2015. február 19., csütörtök

Úgy kaptuk, hát közzé tesszük!

Amit minden Közmunkásnak tudnia kell !!! Nagyon rövid jogi tájékoztató olyan dolgokról, amit igenis tudnotok kell. Egy hozzászólásban nem fogom tudni mindet felsorolni, de megpróbálok valamiféle fontossági sorrendet tartani.
1. Amikor egy Közmunkás megtagadhatja a munkát. Először is minden olyan esetben, ami bármilyen más törvényt - ideértve a Munka Törvénykönyve ránk vonatkozó rendelkezéseit, amiből meglepően sok van - sért, szóval valójában jobban állunk, mint gondoltuk sokan. Nem lehet megkövetelni egy közmunkástól, hogy veszélyes helyzetekben (utcasöprés közúti forgalomban, pl.) fizikai képességein felül, vagy olyan munkát végezzen, amihez semmilyen képesítése nincsen, így pl. bizonyos gépek használata, stb. Ezenkívül a közmunkásoknak ugyanúgy jár a rendszeres pihenő védett helyen, ha kell, védőruha és védőfelszerelés viselése (amit a közfoglalkoztató köteles szolgáltatni), tisztálkodási és egészségügyi lehetőség, munkaleállítás extrém környezeti vagy meteorológiai viszonyok mellett (túl meleg, túl hideg), egészségügyi riadók esetén, rosszullét esetén, és csakis az orvos által javasolt környezetben, azaz zárt/nyílt terepen, (és ha az eredeti orvosi vélemény nem elfogadható, jogod van annak felülbíráltatására), veszélyes hulladék képzés nélküli végzésére sem lehet a közmunkást kényszeríteni. Az ilyen esetekben legjobb a főnök főnökéhez fordulni, és a rendes munkaszerződés tartalmazza is mindezeket. (legalábbis kellene) Az ilyen, és hasonló esetekben nem lehet a napot igazolatlan mulasztásnak tekinteni.
2. Ami rögtön elvisz minket az. ún. "lehúzásokhoz". A LEDOLGOZOTT MUNKAIDÖT NEM LEHET SEMMISSÉ TENNI, valóban rossz teljesítmény esetén el lehet ugyan küldeni a munkást, de a ledolgozott órák levonása nélkül. Van persze sok egyéb is, de részint itt csak a legáltalánosabb dolgokkal foglalkozom, másrészt vannak szép számmal komplikáltabb esetek, amikor tanácsos jogi szakértőink véleményét kikérni. Egyébként, bármi történjék is, szerezz tanúkat, készíts fényképeket, és írásban dokumentáltasd az eseményt jegyzőkönyvvel, amit a főnök is aláír! És végül egy nagyon fontos, és kevéssé ismert - és még kevésbé alkalmazott - szabály: nem lehet a közmunkást emberhez méltatlan bánásmódban részesíteni, megalázni, megkülönböztetni bármilyen formában. Ez tényleg elég tág és szubjektív fogalom, de szerintem eléggé ismert, és magatok bőrén tapasztalva szerintem bizony nagyon is felismerhető, de mint feljebb írtam, ehhez, és az ilyen jellegű panaszokhoz is mindig gyűjtsetek dokumentációt, tanúkat, és ne felejtsétek el, minden "főnöknek" vagy egy főnöke, és így tovább.
3. Üzemi balesetek kérdése: Jogilag minden baleset üzemi balesetnek számít, ha az a munkahelyen, vagy a munkába vezető és onnan hazatérő legrövidebb úton történik. Itt még az sem kifogás, hogy a közmunkás esetleg részben felelős a dologért, pláne akkor nem, ha egy olyan munkakörben dolgozik, amire nincs kiképezve, nincsenek meg a szükséges védő és munkaeszközei, egészségileg nem alkalmas, stb. Ezen esetekben MINDIG hívjatok Mentőt először, és csak aztán a munkavezetőt. Részint mert az egészségügyi segítség felülír minden adminisztratív előírást, de azért is, mert a Mentők kötelesek jegyzőkönyvet IS felvenni a történtekről, másokat meghallgatni, stb. szóval készül itt egy letagadhatatlan bizonyíték, amiről már a munkavezető nem "beszélhet" le, sőt, ki sem rúghat, hisz mindig hivatkozhatsz arra, hogy ezt a panasztevés retorziójaként tette. Mindez persze akkor áll, ha egyébként munkáddal megelégedettek, betartod a rád érvényes szabályokat, stb. Érdekes eset az ittasság kérdése, és itt mindenképp jogi segítségre lesz szükséged, ha ugyanis részegen kiküldtek dolgozni, akkor az az ő hibájuk, ha viszont Te rúgsz be sutyiban, más a helyzet.
4. Munkaidő: nem alkalmazhatnak tovább, mint a szerződésben áll, nem követelhetnek túlórát a közmunkásoktól. Ha túlórát vállalsz, azt külön, nem közfoglalkoztatási típusú munkaszerződéssel tehetik jogszerűvé.
Ezért (IS) nagyon fontos, hogy a szerződésedről megőrizd a másolatot, ugyanúgy az eredeti orvosi alkalmasságiról (alkalmasságikról) kérésedre kötelesek ezeket neked kiadni. És persze nem győzöm elégszer megemlíteni, az adatok, tanúk, stb. fontosságát.
K. Zoltán
KMJ Érdekvédelem
(Közmunkás Mozgalom a Jövőért)

2015. február 18., szerda

Segítség kérése- Közfoglalkoztatási kérdőív

Ajánljuk mindenkinek ennek a kérdőívnek a felmérését akár anonim módon. A kérdőív célja, hogy a jelenlegi közmunkarendszerről képet kapjon egy egyetemista hallgató és az így kapott információkat felhasználhassa tanulmányai során.
köszönjük, ha segítitek a munkáját a hölgynek, aki minket megkeresve egyeztetett velünk szándékáról.
Közmunka is Munka Blog szerkesztői


"Tisztelt Hölgyem/Uram!

Gerő Anita vagyok, a Szegedi Tudományegyetem harmad éves hallgatója.
Szakdolgozatom témájának a Közfoglalkoztatást választottam, hiszen jelenleg ezen témakörben rengetegen érintettek, érdekeltek, napi szinten jelen vannak.
Kutatómunkám során szeretnék rávilágítani a kormánypolitika hátrányos rendelkezéseire, valamint a közfoglalkoztatottak kiszolgáltatottságára.

Ezen témakör kapcsán összeállítottam egy 20 kérdésből álló rövid, maximum 10 perces tesztet előre megadott választási lehetőségekkel. 
A célom, hogy a tesztet minél több érintett, a közmunkában jelenleg részt vevő/már részt vett személy kitöltse, hisz így minél tisztább képet kaphatnánk a közmunkások jelenlegi helyzetéről, véleményéről.

Kutatómunkám során találtam rá "A közmunka is munka" című blogra, melyre hivatkozva kérném a 
Tisztelt Blog segítségét, illetve engedélyét/javaslatát arra vonatkozóan, hogy minél több érintett személyhez el tudjam juttatni a kérdőívemet.
A kérdőív minden esetben anonim módon kerül kitöltésre, semmilyen személyes adatot nem kérek illetve nem tárolok el, csupán a teszthez szükséges kérdések körében kérném segítségüket a kitöltés kapcsán.

Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm, 

Tisztelettel:
Gerő Anita"

A KÉRDŐÍV AZ ALÁBBI LINKEN ÁT TÖLTHETŐ KI!

2015. február 14., szombat

A Magyar Békekör találkozót kért Putyintól

Budapest, 2015. február 12. csütörtök (MSZF)

   A Magyar Békekör találkozót kért Vlagyimir Putyintól február 17-én esedékes budapesti látogatásakor. Szeretnék az orosz elnök tudomására hozni, hogy a magyar nép túlnyomó többsége békében és jó viszonyban akar élni Oroszországgal, és elutasítja a NATO keleti terjeszkedését – áll csütörtöki közleményükben.
   A Magyar Békekör a békét követelő más magyar civil szervezetekkel összefogva országos béketanácskozást tart 2015. február 17-én Putyin elnök budapesti látogatásához időzítve. Ez a gyűlés Budapesten lesz, helyszínét később közlik.
   A Magyar Békekör és a magyar nép nagy többsége elítéli Oroszország zsarolását, az Ukrajna felfegyverzését fontolgató amerikai tervet, amit Barack Obama 2015. február 10-én közölt Angela Merkel német kancellárral Washingtonban.
   Elítéljük és visszautasítjuk a kijevi mozgósítást, amit szintén ezen a napon egészített ki Porosenko ukrán elnök azzal, hogy háborús behívóparancsot kapnak Ukrajna fegyverre fogható lakói nemzetiségre való tekintet nélkül, és ez ellen nem emelhetnek kifogást.
   „Oroszországnak joga van garantálni biztonságát a NATO keleti terjeszkedésével szemben, és joga van védelmezni az Ukrajnában élő 7,5 millió orosz embert, akinek lakóhelye, a Donbasz ellen Kijev hadsereget vet be” – áll a közleményben.
   A Békekör a továbbiakban ezt írja: „Természetesen nem várjuk a NATO-tól, hogy megvallja valódi szándékát: geopolitikai térhódítását, és étvágyát az orosz nyersanyag kincsekre. Azt várjuk, hogy reálpolitikát folytasson, és belássa, hogy Oroszország nem fog behódolni neki. A nyugati szövetségeseknek tudomásul kell venniük, hogy nem tehetik többé azt, amit akarnak. Megváltozott a világ, felül kell vizsgálniuk keleti stratégiájukat, és egyenjogú együttműködésre kell berendezkedniük Oroszországgal, Kínával, és a január 1-én megalakult Eurázsiai Gazdasági Unióval” – írják.
   A Magyar Békekör és a békeszerető, józan magyarság kiáll Magyarország keleti kapcsolatainak a kölcsönös tisztelet és a keresztény elvek alapján álló ápolása mellett. Nemzeti érdeknek tartja a keleti nyitás politikáját, és azt reméli, hogy a békés együttélés, és az együttműködés felülkerekedik a hódító hajlamokon, és új típusú biztonsági, gazdasági és emberjogi megegyezéshez vezet Kelet és Nyugat között.
   A Békekör ennek előmozdításában megkülönböztetett szerepet szán a békeszerető embereknek, és társadalmaiknak. Szeretné, ha az orosz elnök és a magyar miniszterelnök felkarolná egy európai civil békekonferencia budapesti összehívására vonatkozó kezdeményezését, és ezzel is elősegítené egy Helsinki-típusú államközi együttműködési konferencia összehívását, mely új politikai és jogi keretbe foglalná a megváltozott erőviszonyokból fakadó nemzetközi realitást, a katonai szembesülés helyett.
   A Magyar Békekör hazánk nemzeti érdekének tartja a békét és a jó viszonyt Kelettel és Nyugattal egyaránt.+++

Kiadta: MSZF SZK

A szegénység ellen tiltakozott az MSZP Kaposváron

Jó dolog, hogy az MSZP is kiáll azért, ahogy más ellenzéki pártok is már azért, hogy a közmunkásokat ugyanazok a jogok illessék meg mint amik korábban voltak, kérdés miért nem érdekli jelen döntéshozókat ezen fontos kérdés és probléma.

2015. február 13. Sonline

Élelmiszert osztott az MSZP a somogyi kormányhivatal előtt, hogy ezzel tiltakozzanak a szegénység ellen. Harangozó Gábor, a párt megyei elnöke, és Pintér Attila kaposvári elnök elmondta: bár erről eltérőek az adatok, de több mint három millió magyar ember érintett, közülük 600-700 ezren mélyszegénységben élnek.

A magyar társadalom 26,7 százaléka él a létminiumon vagy alatta, ez a szám Szlovákiában 10 százalék. A kormánnyal szemben, amely az egyén felelősségét veti fel, a szocialisták az állami segítséget hiányolják. Követelik, hogy az alapvető élelmiszerek ÁFÁ-ját csökkentsék, mert az emberek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy naponta nem tudnak megfelelő minőségű ételt venni az árak miatt. 

A minimálbér nettó összegét 88 ezer forintra emeljék, a közszféra béreinek pedig 5 százalékos növelését kérik, és azt, hogy a közmunkásokat ugyanazok a jogok illessék meg, mint másokat. Célul tűzték ki, hogy megállítsák a vidék leszakadását, mert az EU 276 régiója közül a Dél-Dunántúl a 16. legszegényebb. Az MSZP felhívására mintegy 30-40 rászoruló gyűlt össze Kaposváron, hogy átvegye az élelmiszer-csomagot. 


2015. február 11., szerda

Február 5-ig 101-en fagytak meg Magyarországon

Budapest, 2015. február 10. kedd (MSZF)

     Február 5-ig 101-en fagytak meg Magyarországon tavaly október eleje óta. Megint többségbe kerültek azok, akik saját fűtetlen otthonukban szenvedtek rendkívüli kihűléses halált – hozta nyilvánosságra legfrissebb összesítésében a Magyar Szociális Fórum kedden.

     Tavaly október elejétől ez év január 19-ig kilencvenen lelték halálukat fagyhalál következtében, február 5-ig pedig további tizenegyen. A legújabb 11 áldozat közül hárman a szabad ég alatt, hatan, köztük egy asszony, fűtetlen otthonukban, ketten pedig kórházba szállításuk után hunytak el, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. A 11 új áldozat közül a legfiatalabb 40 éves volt, a legidősebb pedig 74.

     2014. október eleje és 2015. február 5. között 39-en fagytak meg saját otthonukban, 38-an a szabad ég alatt, 24-en pedig kórházba szállításuk közben, illetve odaérkezésük után távoztak az élők sorából. Az eddigi legfiatalabb áldozat 36 éves volt, a legidősebb pedig 92.

     A Magyar Szociális Fórum fokozott odafigyelésre kéri a lakosságot a tél hátra lévő részében. A bajba jutottak megsegítésével, törődéssel, szolidaritással életek menthetők. Segélyhívó telefonszámok: 112, továbbá 06 1 3384186.+++

 Kiadta: MSZF SZK
www.mszfszk.hu

2015. február 8., vasárnap

Hír24-Közmunkások miatt omolhatott le a Déli pályaudvar alagútja


(Nyilván nem a közmunkások követtek el hibát, hanem a munkák elvégzésére utasítást adok- a szerk)
„Kigazolás” címén kiirtatták a közmunkásokkal a növényzetet az alagút felett, ez járulhatott hozzá a föld megcsúszásához.

Vasárnap óta nem érkezhetnek és indulhatnak vonatok a Déli pályaudvaron, mert megcsúszott a vasúti alagút feletti föld. A 444-nek a terület viszonyait jól ismerő szakember azt mondta: az omlásban a rossz munkaszervezésnek is szerepe lehetett.

Az elmúlt években az alagút felett közmunkások dolgoztak, akiknek gazolás volt a feladata. Azonban annyira megritkították a növényzetet az akácos-cserjés részen, hogy az hozzájárulhatott az omláshoz. Az interneten fellelhető fotókon jól látszik, hogy 2010-hez képest mostanra kopárrá vált a terület.

A 444-gyel a MÁV azt közölte, hogy 2010-ben kőzetfelújítási és –pótlási munkálatokat végzett a MÁV, felszíni vízelvezető rendszert építettek ki. Nem növényzetritkítás, hanem növényzetváltás történt, a régi fák tuskói a földben maradtak, emellett új fákat és bokrokat telepítettek. Ahol ez a munka megvalósult, ott nem volt rézsűcsúszás, arra az önkormányzati tulajdonú részen került sor, amire a MÁV-nak nincs ráhatása.

.
Ilyen volt (fotó: Wikimedia Commons)

Az alagút feletti földterület egy része tehát a MÁV, másik része az önkormányzat felügyelete alá tartozik, holott egybefüggő területről van szó. A vasúttársaság és az önkormányzat azért huzakodik, mert nem mindegy, kinek kell állnia a helyreállítás költségeit és viselni a pályaudvar bezárása miatt a felelősséget – írja a portál.
Ilyen lett (fotó: MTI)

2015. február 7., szombat

Útmutató közmunkásoknak!

Ha a munkáltató nem biztosítja a munkavégzéshez szükséges törvényi feltételeket, úgy közérdekű panaszbejelentés tehető és munkabiztonsági eljárás elindítása kezdődhet meg. 
Mit kell ehhez tennie a hátrányt ért munkavállalónak, -a közmunkásoknak is, mert az is szervezett munkavégzés-?

Nos semmi mást, mint bemenni a területileg illetékes Munkavédelmi hivatalba és bejelentést tenni.

Bejelentéseket így lehet tenni:

- Közérdekű bejelentések, panaszok nyomán indítható eljárások

Azonos a hivatalbóli eljárás ellenőrzési eseteivel.

Az ellenőrzés lefolytatására elsődlegesen az a munkaügyi felügyelőség jogosult, melynek megyei illetékességi területéhez az érintett munkavégzési hely tartozik.

A közérdekű bejelentő és a panaszos nem minősül ügyfélnek. (2004. évi XXIX. törvény 141-143. §)

Panasz: olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.

Közérdekű bejelentés: olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Ha a felügyelőség azt állapítja meg, hogy a panasz és a közérdekű bejelentés kivizsgálására nem jogosult nyolc napon belül a hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi, melyről a bejelentőt egyidejűleg értesíti.

A bejelentés vizsgálata mellőzhető:

- A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt bejelentés esetén.

- Ha névtelen a bejelentés.

- Ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát.

A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

A Felügyelőség a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíti.

Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.

Kérjük, szíveskedjen panaszát, bejelentését az alábbi tartalommal megtenni:

- A bejelentéssel érintett személy, gazdálkodó szervezet neve, lakcíme, székhelyének címe.

- A munkavégzés helye, címe.

- A bejelentés tárgya, a probléma részletes leírása, továbbá a bejelentés szempontjából lényeges körülmények.

- A panaszos, ill. bejelentő személyes adatai (nem kötelező, kérhető adatainak zárt kezelésére).

- Esetlegesen nyilatkozat arról, hogy hozzájárul-e az adatai nyilvánosságra hozatalához a bejelentés alapján esetlegesen lefolytatandó eljárás során.

- Kérelemre indítható eljárások

Annak a félnek a kérelmére folytatható le, akinek a jogát, jogos érdekét az ügy érinti.

A kérelmező ügyfélnek minősül.

Az ellenőrzés lefolytatására elsődlegesen az a munkaügyi felügyelőség jogosult, melynek megyei illetékességi területéhez az érintett munkavégzési hely tartozik.

Met. 3. § (1) és (2) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:

a) az egyenlő bánásmód követelményére a foglalkoztatási jogviszonyban, valamint a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését előkészítő munkáltatói eljárásban, különösen a pályáztatásra és a kiválasztásra,

b) a (...) kollektív szerződésben (...) megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,

c) a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek,

d) a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok,

e) a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok,

f) az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény 21. §-ában foglalt rendelkezések munkáltató általi megtartására.

Bővebben a témáról az alábbi linken olvashatnak:

2015. február 6., péntek

A közmunkásoknak is biztosítani kell a védőitalt!

Jön a tél, ilyenkor is kötelező a védőital?
Amikor az átlagosnál magasabb vagy alacsonyabb környezetünk hőmérséklete, újra és újra fókuszba kerül a foglalkoztatóknál a hűtő, illetve melegítő védőitalok juttatása. Kérdés, hogy mikor, milyen mennyiségben, milyen formában kell a munkavállalók részére kötelezően biztosítani a védőitalokat. A különböző italok közül mi minősülhet védőitalnak? Az adókötelezettséget érintően felmerül, hogy ásványvíz vagy esetleg egyéb frissítő ital is adható-e adómentes természetbeni juttatásként vagy ettől eltérően adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetőt?

Az emberi szervezet mintegy 50-60 százalékban vízből áll. A víz, mint alkotóelem jelentős szerepet játszik egészségünk megőrzésében. Az életkor növekedésével és a testsúly gyarapodásával egyre nagyobb mennyiségű vízre van szükségünk. A vízszükséglet az átlagoshoz képest megnövekszik bizonyos esetekben, pl. a külső hőmérséklet emelkedésével vagy megnövekedett fizikai igénybevétellel.

Nem csak fizikai munka végzése során elengedhetetlen a vízveszteség megfelelő pótlása, ugyanez a helyzet, ha túl magas a külső hőmérséklet. Ha kánikulával örvendeztet meg minket az időjárás, akkor bármilyen munkakört is tölt be a munkavállaló, a napi munkavégzés megnövekedett igénybevétellel és folyadékszükséglettel jár az emberi szervezetre nézve.

Magánszemélyként is oda kellene figyelnünk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre, de ezzel kapcsolatban a jogszabályaink kötelezettségeket írnak elő a munkáltatók részére is.

Mit mond a törvény?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) 51. § (1) bekezdése a munkáltató kötelezettségeként határozza meg többek között a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítását. Munkavégzési feltételek alatt értjük a megfelelő munkaeszközöket, s mindazokat a körülményeket, amelyek elengedhetetlen feltételei a munkavégzésnek, de ide tartozik a munkatevékenységhez szükséges tájékoztatás, valamint ismeretek és továbbképzések biztosítása is. Továbbá a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit (Mt. 51.§ (4)).

Az egészséges és biztonságos munkavégzési feltételek megvalósítása érdekében a munkáltató egyik kötelezettsége a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban Mvt.) és annak végrehajtásáról kiadott 5/1993. (XII.26) MüM rendelet betartása. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. (Mvt. 18.§ (2)) A munkavédelemről szóló törvény alapján minden munkavállaló részére biztosítani kell megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet (Mvt. 24.§ (1) a)). 

Az Mvt. 33.§ (1) bekezdés alapján a munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségi, egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani.

Ha az előírt minőségű levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni (Mvt. 33.§ (2)). 

A szabadtéri munkahelyen - a munkavégzés jellegének és a munkakörülmények megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetőséggel, védőitallal - gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről. (Mvt. 34.§)

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7.§ (10) bekezdésében a jogalkotó úgy rendelkezik, hogy ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 Celsius-fok (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 Celsius-fok hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.

Hidegnek minősülő munkahelyek

A rendelet 7.§ (11) bekezdés alapján a hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 oC hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez a (10) bekezdésben előírtak figyelembe vételével cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani. 

A 7.§ (8) bekezdés szerint a munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50 százalékánál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 oC-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 oC-ot nem éri el. A 7.§ (12) bekezdés alapján a védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet. A fentiekben leírtak alapján a jogalkotó a munkáltató kötelezettségei közé rendeli a munkahelyi klímától függően a munkavállalók részére történő védőital biztosítását. 

Milyen ital legyen a védőital? 

Az emberi szervezet számára a legjobb szomjoltó a víz. Az elfogyasztott víz átjárja az emberi testet, ezért fontos, hogy milyen tisztaságú, minőségű és összetételű vizet fogyasztunk. A legtöbb városi víz iható minőségű, de a palackozott víz biztonságos és a szabványoknak megfelelő. Jó választás lehet vízszűrő beszerzése is. A munkáltatók közül azonban sokan biztosítanak ásványvizet vagy egyéb frissítő italokat a munkavállalóik számára.

A védőitalról szóló előírásnak megfelelő italok, ivóvíz, palackozott víz, ballonos víz, ásványvizek, alkoholmentes frissítőitalok vagy tea térítésmentes fogyasztása adómentes juttatás, mely után sem a munkavállalót, sem a munkáltatót nem terheli adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség.

Az adómentességről a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja tv.) 4.§ (2a) bekezdés a) pontja rendelkezik, miszerint nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek az Mvt. előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása során, abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas. Az Szja törvény további rendelkezését az 1. számú melléklet 8.8 alpontjában találhatjuk, mely alapján a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz.

A kávé és a cukros üdítő nem adómentes

Amennyiben a foglalkoztató által juttatott ital nem felel meg a védőital jogszabály által meghatározott követelményeinek, azaz például kávé, energiaital vagy túlzottan édesített üdítőital fogyasztását biztosítja a tevékenységében részt vevőknek (akik lehetnek munkavállalók, megbízásos jogviszonyban állók, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók) vagy üzleti partnereinek, vendégeinek, ebben az esetben az ital az Szja tv. 70.§ alapján egyes meghatározott juttatás lesz, s a kifizetőt a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.

Szeretnénk felhívni figyelmüket, hogy a fent leírtak alapján tehát a magánszemélyek számára ingyenesen biztosított italfogyasztás esetén az adózási szabályok megfelelő betartása végett külön kell választani a vizeket, teát, az erősen cukrozott üdítőitalokat, kávét és egyéb frissítő italokat, mivel a védőitalnak nem minősülő egyes italok után a foglalkoztatót személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy munkavállalói vagy üzleti partnerei részére történik a juttatás.

Kovács Krisztina
UCMS Group Hungary 
www.ucmsgroup.hu

2015. február 5., csütörtök

Közmunkásokat gázoltak el Debrecenben

Sajnos újabb sajnálatos esemény történt a tavalyi Karcag közelében történt eset után most Debrecenben gázolt személygépkocsi dolgozó közmunkást munka közben.

A korábbi 2014-es halálos kimenetelű tragédiáról itt lehet olvasni: 

A mostani tragédia Debrecenben történt, ahogy az atv.hu is beszámolt róla az alábbiak szerint:

Munkájukat végző közmunkásokat gázolt egy autó csütörtök délelőtt Debrecenben, egyikőjük a helyszínen meghalt - erősítette meg az MTI információját Pethe Tamás, a közmunkásokat foglalkoztató Dehusz Kht. ügyvezetője.

A hajdú-bihari katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője korábban azt közölte az MTI-vel, hogy lesodródott az útról és két gyalogost elütött egy személygépkocsi csütörtökön Debrecenben, az egyik gyalogos a helyszínen meghalt. Kelemen-Madai Petra tájékoztatása szerint az autó egy betonfalnak is nekiütközött az Alma és a Kaskötő utca sarkán.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A személygépkocsiban ketten utaztak, egyikük súlyosan, a másik utas könnyebben megsérült. Az autó két gyalogost is elsodort, egyikük életét vesztette, a másik pedig életveszélyesen megsérült. A sérülteket a mentők a debreceni Kenézy kórház baleseti sebészetére vitték - jelezte a kórház szóvivője az MTI-nek.

Szentgyörgyi János elmondta: a 46 éves nő (akit munkavégzés közben ütött el az autó) állapota súlyos, életveszélyes. A többszörös koponyatörést, agyödémát szenvedett asszony műtéte megkezdődött a traumatológián - tette hozzá. A gépkocsi 87 éves vezetője és felesége vélhetően könnyebb sérüléseket szenvedett, radiológiai vizsgálatuk jelenleg is tart - ismertette Szentgyörgyi János.

atv.hu / MTI

2015. február 4., szerda

Csődöt mondott a közmunka-program


Besült a kormányzati csodafegyver a munkanélküliség felszámolására - állítja Cseres-Gergely Zsombor és Molnár György, mindketten az Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének kutatói. Az elemzett adatok azt mutatják: aki közmunkás volt, 90 százalékban az is marad.

Cseres-Gergely Zsombor és Molnár György összefoglalója szerint a közfoglalkoztatottak száma 2014-ben már 150 ezernél is magasabb volt. Bár a program deklarált célja őket a nyílt munkaerőpiacra vezetni, a közfoglalkoztatottak egyre csökkenő hányada, a 2013 őszén kezdők kevesebb, mint 10 százaléka volt munkaviszonyban fél évvel közfoglalkoztatotti munkájuk befejezése után. A legtöbb korábbi közfoglalkoztatott újra visszakerült a programba, azt sugallva, hogy az ott dolgozók jelentős része hosszú távon bezáródik a közfoglalkoztatásba.

A közfoglalkoztatás a hazai foglalkoztatáspolitika szuperprojektje, amelynek deklarált célja - idézi a szerzőpáros a kormány hivatalos indoklását - "a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra." Ennek megfelelő szellemben a közfoglalkoztatottak száma jelentősen növekedett, a jelenlegi program bevezetése után, 2011 első félévében a havi átlagos még létszám 52 ezer fő volt, ez 2014 első félévére 156 ezer főre emelkedett. Ezzel egy időben a regisztrált munkanélküliek száma 624-ról 447 ezer főre csökkent. Bár nem minden közfoglalkoztatott volt előtte regisztrált munkanélküli, az a tény, hogy a munkanélküliség-csökkenés 59 százalékának felel meg a közfoglalkoztatás növekedése, mutatja a program komoly szerepét. 

(Az eddigi bővülés 2015-ben is folytatódni fog: mivel a munkanélküli ellátás már csak 3 hónapig jár, az ennyi idő alatt elhelyezkedni nem tudók jelentős része várhatóan a közfoglalkoztatásban köt majd ki.)

A kutatók azt is vizsgálták: mennyire sikeres abban a program, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevőket visszavezesse az elsődleges munkapiacra? Az eredmény: a kezdeti részsikerek után drasztikus visszaesés tapasztalható. 

Míg kezdetben a közfoglalkoztatottak negyede került munkaviszonyba, addig mára az arány 10 százalék alá esett. Munkaviszony helyett a közfoglalkoztatottak egyre nagyobb része került vissza ismét a közfoglalkoztatásba. Vagyis a program nem érte el kitűzött célját: a benne részt vevők alacsony, és egyre csökkenő hányadát segítette rendes munkaviszonyhoz.

A közfoglalkoztatás nem hivatalos, de időnként megfogalmazott célja az is, hogy a hosszú távon munkanélkülieket támogatás fejében alkalmazza. Ezt a célt a program részben teljesíti; azonban ennek társadalmi költsége van. 

Komoly a veszély, hogy a résztvevők bezáródnak a programba, és hosszú évekig végeznek majd támogatott bérért gazdaságilag kevéssé fontos munkát.

A szerzőpáros szerint nem kellene lemondani arról, hogy ezek az emberek visszakerüljenek a nyílt munkaerőpiacra. A tény, hogy a közfoglalkoztatottak száma magas, azt mutatja, hogy sok munkanélküli hajlandó alacsony bérért is munkába állni. Azt kellene tehát elősegíteni, hogy a vállalatok szívesen adjanak- akár kis fizetésű- munkát ezeknek az embereknek. Ehhez valószínűleg érdemes lenne piaci foglalkoztatásuk költségét (járulékok, adók) csökkenteni, képességeiket pedig javítani. Ez a megközelítés sem garantálja a sikert, de hosszú távon hatékonyabb foglalkoztatási programhoz vezethet.

Szerző: trencséni
http://www.sztarklikk.hu/