590 közmunkás kellett a Kliknek októberben

Szeptemberhez hasonlóan októberben is igen nagy volt a fluktuáció a legnagyobb közfoglalkoztatóknál. Közülük is ismét a KLIK vitte a prímet - derül ki a Belügyminisztérium adataiból.

Miközben októberben sokan változatlan létszámú közmunkással működtek és egyesek megváltak pár állami foglalkoztatottól, addig a két top foglalkoztatónál igen nagy mozgás volt. A Belügyminisztérium adatait rendszeresen feldolgozó cikkeinknek állandó "főszereplője" a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), mely ezúttal sem hagyta másra ezt a szerepet. Októberben ugyanis újabb 590 közmunkást vettek fel a szeptemberi 1800 fős csökkenést követően. Így a létszám ismét 3000 fölé (3069) emelkedett, viszont ez is kevés volt ahhoz, hogy a korábban megszokott második helyét visszavegye.

szerk.: A közmunkások egyébként az intézménynél egyrészről technikai munkaköröket látnak el, mint takarító, karbantartó, portás, adminisztrátor, másrészről pedig pedagógiai asszisztensi, vagy például szabadidő szervezői feladatokat végeznek, amennyiben az előírt végzettségi és szakképzettségi követelményeknek megfelelnek - válaszolta a KLIK az mfor.hu korábbi kérdésére.

A Magyar Közút ugyanis annak ellenére, hogy 559 közfoglalkoztatottól vált meg, tartotta a második legnagyobb közfoglalkoztató helyét. 3338-an dolgoztak ilyen formában a társaságnál októberben.

A legnagyobb közfoglalkoztató egyébként továbbra is a Nemzeti Művelődési Intézet, ahol 5 fővel emelkedett a létszám 5883-ra. Arányaiban jelentősebb mozgás volt még az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnál, ahol 72 fővel (3,6 százalékkal) 1928-ra csökkent a közfoglalkoztatottak száma. A Felső-Tisza-vidéki és a Közép-Tisza-vidéki vízügyi igazgatóságoknál pedig közel azonos csökkenés volt, sorrendben 1,3 és 1,4 százalékos.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a  közmunkások számának csökkenése értelemszerűen nem feltétlenül "kirúgásokat" jelent, sokkal nagyobb esély lehet arra, hogy lejáró szerződések miatt szűnt meg a jogviszony, vagy épp néhányuknak sikerült munkát találni az elsődleges munkaerőpiacon.

A Belügyminisztérium adatai szerint októberben összesen 224 888 közmunkást foglalkoztattak hazánkban, ami 0,3 százalékkal magasabb csupán az egy hónappal korábbinál. A teljes létszám stagnálása úgy jött össze, hogy a megyék egy részében akár jelentősebb létszámnövekedések voltak, míg máshol nagyobb csökkenések mutatkoztak.

A legnagyobb mértékben egyébként Veszprém megyében emelkedett a létszám, 7 százalékkal 4006 főre, ez 6,5 százalékkal Heves megye követi, ahol októberben így 6531 közmunkás dolgozott. A rangsor másik végén pedig Vas megye található, ahol 6,8 százalékkal 2712 főre csökkent a létszám, előtte pedig Fejér megye áll 3,3 százalékos mínusszal, így itt 5587 közmunkás dolgozott októberben.

Bérkalkulátor 2016

Ismerje meg a 2016-os szabályokat!
Mennyit kaphat kézhez a bruttó bérből, mibe kerül a munkavállaló fizetésemelése?
Számoljon velünk, mennyi lesz a bére jövőre!

A havi átlagos létszámokat tartalmazó rangsorban egyébként nincs érdemi változás sem az élvonalban, sem pedig a sereghajtók között. A legtöbb közmunkás két megyéhez köthető októberben:

• Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 38 740-en voltak, 2,2 százalékkal többen, mint egy hónappal korábban,
• Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 35 559 közmunkás dolgozott, ami 2,1 százalékkal kevesebb a szeptemberinél.

A rangsor legvégén Győr-Moson-Sopron megye van 2080 közmunkással (2,2 százalékos csökkenés eredménye), előtte pedig Komárom-Esztergom megye szerepel 2649 közmunkással (1,9 százalékos mínusz után).

Székely Sarolta
mfor.hu

Nemzeti és vallási kisebbségekről a nemzetközi konfliktusokban

Nemzeti és vallási kisebbségekről a nemzetközi konfliktusokban

Budapest, 2015. december 11. péntek (MSZF)

     Az erőszakos konfliktusok 50 százaléka összefügg az etnikai feszültségekkel. Felértékelődött a kisebbségi kérdés, és biztonsági tartalmat nyert – mondta Hevesi Ágnes, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese azon a tanácskozáson, amelyet a budapesti Corvinus egyetemen tartottak csütörtök este, az eseményről hírt adó Magyar Szociális Fórum szerint.

    „A kisebbségek jövője a globalizálódó világban” című rendezvényt a Közgáz Alumni, a Magyar ENSZ Társaság és a Corvinus Egyetem Világgazdasági Intézete szervezte az emberi jogok napja alkalmából.

     A nemzetközi jogban az államok primátusa érvényesül, még az ötletét sem támogatják, hogy különleges védelemben részesítsék a nemzeti kisebbségeket. A nemzetállamokból kiinduló állampolgári jogok szemben állnak az egyetemes emberi jogokkal – mondta Vizi Balázs, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa.

     Simai Mihály akadémikus úgy vélte, a kisebbségek egyre aktívabban harcolnak jogaikért, folytatódik a soknemzetiségű államok szétesése. Utalt Zbigniew Brzezinskire, aki szerint a XXI. Század végére akár 400-nál több állam is lehet a földkerekségen. A Szovjetunió szétesése előtt a magyar kisebbség számított Európa legnagyobb nemzeti kisebbségének, utána az orosz lett azzá.

     Sz. Bíró Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint 25-26 millió orosz került az egykori Szovjetunió határain kívülre. Oroszország ma 143 millió lelket számlál, és egyre homogénebb: 83 százalékban oroszokból tevődik össze, 17 százalékban pedig 200 nemzeti kisebbséghez tartozó személyekből. Legalább egymillió lelket csak hat kisebbség számlál, közülük is a legnagyobb a tatár és az ukrán. Az oroszországi vallási közösségekről szólva elmondta, hogy az országot döntően pravoszlávok lakják, 2007-ben a lakosság 60-70 százaléka vallotta magát hívőnek, azóta viszont határozottan csökkent a magukat vallásosnak tartó emberek létszáma, havonta egyszer 8 százalékuk megy templomba, 38 százalékuk pedig sohasem. Oroszországban az ortodoxia a kulturális identitás kifejezője, ortodoxia és világi hatalom érdekes szimbiózist képez. A muszlimok 6-7 százalékkal esnek latba, 9-10 milliós közösségük döntően szunnita. Bíró ennek tulajdonította hallgatásukat az Aszad oldalán történt szíriai orosz katonai beavatkozással kapcsolatban, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a két csecsen háború (1994-96, 1999-2000) nem etnikai és vallási, hanem civilizációs jellegű volt.

     A Phd disszertációján dolgozó Tárnok Balázs azzal az eredeti kezdeményezéssel állt elő, hogy az Európába bevándorló kisebbségnek biztosítani kellene az európai őshonos lakosság jogait, az őshonos lakosságnak viszont a jelenleginél nagyobb jogokat kellene adni. Ezt azzal indokolta, hogy az őshonos és a bevándorló kultúra ütközését ezzel enyhíteni lehetne, vagy ki lehetne küszöbölni. 2015-ben soha nem látott menekültáradat érkezett Európába, és az Európai Unió lakosságának 10 százaléka nemzeti, etnikai kisebbség tagja – érvelt.

    Valamennyi előadó egyetértett abban, hogy az EU-nak nincs jogköre a kisebbségek védelméhez, nincsenek kollektív jogok. EU szinten csak közvetve lehet fellépni a kisebbségi jogok védelmében.

    Februárban a határainkon túl élő magyar kisebbségekről tartanak tanácskozást ugyanebben a körben – írta a Magyar Szociális Fórum az eseményről kiadott összefoglalójában.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Itt még az is közmunkás, aki nem állástalan

Dübörög a közfoglalkoztatás hazánkban, noha az adatok alapján nem sikerül minden állástalant bevonni a programba, van olyan megye Magyarországon, ahol több a közmunkás, mint az álláskereső.

A kormányzati nyilatkozatokban rendre elhangzik a teljes foglalkoztatottság kifejezés, valamint a mondat, miszerint, mindenki aki akar, az dolgozhasson. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy van olyan megye, ahol ezt maximálisan sikerül teljesíteni, sőt a lehetetlen is lehetségessé vált. 

Az idei első kilenc hónap átlagos adatai alapján a regisztrált álláskeresők 53,2 százalékát vonták be valamilyen közfoglalkoztatási programba, vagyis 390 640 emberből 207 949-et - derül ki a belügyminiszter írásbeli válaszából, melyet Gúr Nándor és Mesterházy Attila kérdésére fogalmazott meg. Ez amellett, hogy jól szemlélteti, milyen hatással is van a közmunka a munkanélküliséggel kapcsolatos adatokra, azt is sugallja, hogy a kormányzati propagandával ellentétben 182 691 ember nem tud dolgozni, még az átmenetinek nevezett állami foglalkoztatási programba sem fértek be. Igaz, a munkanélküliek és álláskeresők száma csak egy idealizált irreális valóságban csökkenhetne 0-ra, a mindenki dolgozzon, aki akar elvéhez mérten azonban tetemes létszámról árulkodik az adatsor.

A megyei lebontás alapján azonban van olyan régió Magyarországon, ahol sikerült ezt az utópisztikus állapotot elérni. Békés megyében a belügyminiszter adatai szerint átlagosan 15 075 regisztrált álláskereső volt, a közfoglalkoztatásban résztvevők száma edig 15 168, ami 100,6 százalékos közfoglalkoztatási arányt jelent. Magyarul, még az is közmunkás, aki nem állástalan. Természetesen, ilyen a valóságban nem lehetséges, ez a helyzet a statisztikának és a matematikának az eredménye. Átlagokról van szó ugyanis, így pedig a szélsőértékek különbözőségéből fakadóan lehet a közmunkások átlaga magasabb az álláskeresőkénél.

Az álláskeresők közül arányaiban egyébként a legkevesebben a fővárosban kerültek be a közfoglalkoztatási programokba, a 34 471 álláskeresőből 4525-en lettek közmunkások. Mögötte Pest megye következik 20 százalékos aránnyal (32 ezerből közel 6500-an lettek közfoglalkoztatottak), majd Komárom-Esztergom megye következik 33 százalékkal (8168 álláskeresőből 2752 lett közfoglalkoztatott. Persze ezeknek az arányoknak a fordítottja sokkal érdekesebb. A budapesti 13 százalékos közfoglalkoztatotti arány azt is jelenti, hogy az álláskeresők 87 százaléka nem került be - ennek okát azonban nem tudjuk, elképzelhető, hogy még a "jogosultsági idő" előtt találtak maguknak munkát, vagy esetleg olyan régóta munkanélküli egyénekről van szó, melyeket az állam már nem tud foglalkoztatni.

Ezekben a városokban dolgozzák a legkevesebbet

Kattintásra galéria nyílik!

Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék esetében, ahol döntő részben támaszkodik a piac a közfoglalkoztatásra, meglehetősen nagy arányokról árulkodnak a számok. Borsod megyében az álláskeresők 79,8 százaléka került be a közfoglalkoztatási programba, ami azt jelenti, hogy a 46 957 személyből 37 451-en a másodlagos piacon tudnak elhelyezkedni. Ennek oka részben a túlzottan kevés álláslehetőség a versenyszférában. Szabolcs megyében viszont még ennél nagyobb hangsúly van a közmunkán, hiszen az első 9 hónap átlagos 40 715 álláskeresőjából 32 723-an lettek közfoglalkoztatottak, ami 80,4 százalékos arányt jelent.

mfor.hu

Elítéli az idegenellenes hisztériakampányt a Magyar Szociális Fórum

Elítéli az idegenellenes hisztériakampányt a Magyar Szociális Fórum

Budapest,2015. november 6. péntek (MSZF)

       A Magyar Szociális Fórum csütörtökön elítélte az idegenellenes hisztériakampányt, és figyelmeztette Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy veszélynek teszi ki Magyarországot vallási türelmetlenségével, a kereszténység és az iszlám szembeállításával, faji politizálásával – áll az emberjogi- és békeszervezet péntek reggel kiadott közleményében.

     „Soha, sehol nem hozott megoldást a népek és az emberek gondjaira szembeállításuk egymással, és megosztásuk vallási, faji, ideológiai alapon. A megoldás mindig ott tárult fel, ahol türelmes, megértő, befogadó magatartást tanúsítottak a mássággal szemben, és nem tekintették magukat az értékek kizárólagos hordozójának. Egy bolygón élünk, sokféle erkölcsi érték létezik” – áll az MSZF közleményében, mely megrökönyödésének ad hangot, hogy Orbán Viktor egy nemzetközi tudományos tanácskozás fórumát használta föl irracionális nézeteinek hirdetésére.

      A Magyar Szociális Fórum óva inti a magyar és az európai demokratikus erőket attól, hogy a magyar kormány kezdeményezte szögesdrót-politikában véljék feltárulni a népvándorlási probléma megoldását, nem pedig abban, hogy ott biztosítsanak békét és megélhetést az embereknek, ahonnan kénytelenek kivándorolni, mert sem béke, sem megélhetés.

      A magyar miniszterelnök kijelentései „Európa elözönléséről” arra utalnak, hogy nem a probléma megoldásán fáradozik, hanem a nemzeti, faji és vallási szembenállást élezi Európában és hazánkban. A Magyar Szociális Fórum elítéli ezt a felelőtlen politikát – áll az MSZF pénteken kiadott közleményében.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Meghalt Emma néni

Budapest, 2015. október 10. szombat (MSZF)

Meghalt Emma néni, a mindkét lábára amputált 71 éves asszony. Halálát szívbénulás okozta. Nem bírta tovább az embertelenséget, a sorsa iránti helyhatósági közönyt, az állami rangra emelt kegyetlenséget. Halála előtt néhány nappal még egy budapesti hajléktalan szállóból is kilakoltatták – jelentette szombaton a Magyar Szociális Fórum. Az asszony mellett mindvégig kiállt, és lakhatási jogáért küzdő emberjogi mozgalom szerint Nagy Lajosné „az aljas, könyörtelen politika” áldozata. Megírják, hogy a regnáló hatalom először 2012 nyarán vette el a fedelet a feje fölül. Elvette tőle önkormányzati bérlakását, ahol 15 éves unokáját nevelte gyámként. Majd két évre rá abból a szociális gondozóból is kirakták, ahol átmenetileg meghúzódhatott. Akkoriban az utcán kötött ki, és csaknem bele is halt. Teste annyira lehűlt, hogy újra kellett éleszteni. Egy hajléktalan kórházban kötött ki, de onnan is távoznia kellett. Kórházról-kórházra szállították, teljes állami közöny közepette, majd egy zárt osztályra internálták, jóllehet szellemi képességeinek teljes birtokában volt. Akiknek módjukban állt volna állapotának megfelelő bánásmódban részesíteni, megtagadták tőle a valódi segítséget, a lakhatást, és hagyták, hogy életének utolsó szakaszát egy hajléktalan szállón élje le. Egy éve tengődött ott, embertelen körülmények között, amikor újra kórházba került, ahol meghalt. A halála előtti napokban, kórházi ágyán értesítették, hogy a hajléktalan szállóra sem mehet vissza, holmiját összepakolták. S akkor Emma néni szíve megszűnt dobogni. Nagyhalászon született 1944. június 19-én. Hét gyermeknek adott életet, és nevelt fel férjével. Nagy Lajos a fővárosba járt dolgozni, Emma néni pedig otthon nevelte a gyerekeket, közben házakhoz járt dolgozni, mindenféle munkát elvállalt, hogy a családnak ne kelljen nélkülöznie. „Még picik voltunk mikor Budapestre költöztünk albérletbe. Öt év után kaptunk egy nagy önkormányzati lakást ott neveltek, iskoláztattak minket. A szüleink együtt dolgoztak a bőrgyárban hosszú éveken át, a gyerekek lassan felnőttek, és kirepültek. Sajnos két testvérem egy-egy gyermeket a szüleim gondjaira hagyott, és ők nem akarták, hogy intézetbe nevelkedjenek. Úgy nevelték őket is, mint a sajátjukat” – írta róla lánya, Nagy Irén. „Egészséges, fizikailag ép ember is megirigyelhette volna a lelki erőt, ami fűtötte ezt a csodálatra méltó teremtést. Kiállt magáért, unokájáért, Ferikééért, és embertársaiért is. Gyűléseken, sajtótájékoztatókon, TV-beszélgetésen vett részt, hogy hangot adjon a nélkülözők, a kisemmizettek, a kirekesztettek, a dolgozó emberek jogainak. Harcolt, amíg csak bírta. Nem hitte el, hogy többé nem olyan rendszerben él, amely segít neki. Kerekes székében kampányolt a XV. kerületben, hogy László Tamás helyett Hajdú László legyen a polgármester. De tőle sem kapott lakást, szegény. Mert hát a rendszer közös. S a rendszer lényegét találóan fogalmazta meg László Tamás, amikor így indokolta Emma néni kilakoltatását: ’A szociális biztonság nem írhatja fölül a jogbiztonságot’. Ez a ’jogbiztonságra’ épített rendszer került Emma néni életébe” – mondta a történtekről Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója. Nagy Lajosnét a Rákospalotai temetőben kísérik utolsó útjára, 2015. október 20-án délben.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

     

MSZF: a népvándorlást nem lehet tilalomfákkal megszüntetni

Budapest, 2015. szeptember 15. kedd (MSZF)

      A Magyar Szociális Fórum kedden elítélte a szabadságjogok korlátozását az Európai Unióban, és a válsághelyzet bevezetését Magyarországon, és annak a véleményének adott hangot, hogy a népvándorlást nem lehet tilalomfákkal megszüntetni.

     A válsághelyzet kihirdetése Magyarországon a demokratikus szabadságjogok és az emberi jogok korlátozásával járna, és utat nyithatna az önkényes hatalomgyakorlás előtt.

     „Súlyosnak tartjuk, hogy a Rogán Antal által bejelentett tervvel egyidejűleg az Európai Unió több állama is korlátozza a szabad mozgást, és ezzel durván megsérti legelemibb szabadságjogaink egyikét, az uniós polgárok szabad mozgását” – áll az emberjogi mozgalom keddi közleményében.

      „Magyarország és az EU egyaránt a bevándorlással indokolja szabadságjog-korlátozó lépéseit, anélkül, hogy bármit is tenne a népvándorlás okainak megszüntetéséért. A NATO vezető hatalma és EU-s szövetségesei folytatják háborúikat azokban a térségekben, ahonnan milliók vándorolnak el, az életüket és megélhetésüket féltő menekültekkel szemben tilalomfákkal próbálnak védekezni, ahelyett, hogy a népek életét és megélhetését saját hazájukban és földjükön biztosítanák, ott ahonnan elvándorolni kényszerülnek. Mindaddig hiú ábránd marad a béke és a megélhetés biztosítása, amíg egész világrészek fejlődését akadályozzák a forráskivonással és a globális pénzügyi mechanizmusok biztosította kizsákmányolással. Ahol pedig a forráselszívás gazdasági eszköze a népek ellenállásába ütközik, háborúkkal próbálják fenntartani az elnyomást, embereket, országokat, népeket uszítva egymás ellen. A hódítás és leigázás szüli az egyre erőszakosabb és agresszívebb terrorszervezeteket, amelyekkel szemben azután bombákkal és szögesdróttal próbálnak védekezni. Ez nem megoldás, hanem hasztalan próbálkozás a pénzvilág uralmának átmentésére egy igazságos új világrenddel szemben” – írják. 

     A Magyar Szociális Fórum meggyőződése szerint a demokratikus szabadságjogok korlátozása helyett a tőke abszolutizmusát kell korlátozni, különben előfordulhat, hogy az EU alapjogai közül csak a tőke szabad mozgása marad meg, és saját szabadságának diktatúrával szerez érvényt. +++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Enni és pisilni sem mehetnek el a közmunkások

Ha nem lennének már attól eléggé kiszolgáltatottak azok, akik bekerülnek a közfoglalkoztatásba, hogy az önkormányzat kényétől-kedvétől függ az, mennyit és mit dolgozhatnak és mennyi segélyt kaphatnak, a közmunkások munkakörülményei is rosszabbak minden más munkásnál Magyarországon. Erről persze maguk a közmunkások nem mernek beszélni a sajtónak, az Abcúgnak viszont a Közmunkás Mozgalom a Jövőért nevű csoport szervezője, Bálint Mónika elmesélte, nekik milyen panaszokról hallottak.
Tovább ......

BRICS az új világrend erkölcsi alapvetéseiről és társadalmi céljairól

Ufa-Budapest, 2015. július 14. kedd (MSZF)

     A Magyar Szociális Fórum (MSZF) kedden összefoglaló anyagot adott ki a BRICS csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) új világrendre vonatkozó etikai alapvetéseiről és társadalmi céljairól. A felsorolt értékek és célok a BRICS államok Ufa Declaration című 43 oldalas ufai nyilatkozatában szerepelnek. A 2015. július 8-9-i csúcstalálkozó angol nyelvű dokumentumát a találkozót szervező orosz elnökség tette közzé hivatalos honlapján. Az MSZF azért vállalkozott a BRICS céljainak magyarra fordítására és közzétételére, hogy a magyar emberek megismerkedhessenek egy új értékrend születésével. Ezt rajta kívül eddig senki más nem tette meg, a magyar sajtó figyelmen kívül hagyta, a közszolgálati média pedig elhallgatta a tényeket.

     Ufai nyilatkozatában a BRICS a fejlődő országokkal és a feltörekvő piacgazdaságokkal vállalt szolidaritásra és együttműködésre helyezi a hangsúlyt. Nyitottságon, egyenjogúságon és kölcsönös megértésen alapuló befogadó világrendre törekszik. A népek és a nemzetközi közösség érdekében a szegénység, az egyenlőtlenség és a munkanélküliség felszámolására törekszik. Az igazságosság és az egyenjogúság új világrendjét az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapján kívánja megvalósítani. 70 évvel ezelőtt ért véget a II. világháború és alakult meg az ENSZ. „Az évforduló arra emlékezteti a nemzetközi közösséget, hogy közös erőfeszítést kell tennie a béke, a stabilitás és a biztonság megőrzéséért, fenn kell tartania az ENSZ központi szerepét, tiszteletben kell tartani a nemzetközi normákat, a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elvét. Határozottan elutasítjuk a II. világháború eredményeinek átírására és félremagyarázására irányuló folyamatos kísérleteket. Elejét akarjuk venni a náci ideológia újjáéledésének. Azzal egyidejűleg, hogy a II. világháború csapására emlékeztetünk, elkötelezzük magunkat a jövő békés fejlődése mellett” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a BRICS ufai nyilatkozatát előterjesztő sajtóértekezleten.

     A felek támogatják Brazília, India és Dél-Afrika igényét, hogy nagyobb szerepet játsszon az ENSZ-ben, és „a Biztonsági Tanács reprezentatívabbá váljék velük”. A jóhiszeműségen és a szuverén egyenjogúságon nyugvó békés egymás mellett élést akarnak a nemzetközi politikában eluralkodott „kettős mércék” helyett.  Ennek alapját abban a nyilatkozatban jelölik meg, amelyet az ENSZ 1970-ben fogadott el „ A nemzetközi jognak az államok közötti baráti és együttműködési kapcsolatokra vonatkozó elveiről szóló nyilatkozat” címmel.

     Egyenjogú és oszthatatlan biztonságfelfogást vallanak a magukénak. Azt írják, hogy az emberiség jóléte feltételezi a viták fenntartható és békés rendezését. Elítélik az egyoldalú katonai intervenciókat és a nemzetközi jogot sértő gazdasági szankciókat. Szorosan összekapcsolják a fejlődést a biztonsággal, a biztonság szerves részének tekintik a társadalmi biztonságot, és azt vallják, hogy a béke akkor válik fenntarthatóvá, ha a népek fejlődhetnek.

    Ezért az emberi jogokat kiterjesztik a fejlődéshez való jogra, és leszögezik, hogy nem tesznek különbséget civil, politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és fejlődéshez való jog között. „Nem-politizált párbeszédet” hirdettek meg az emberi jogokról az ENSZ keretében.

     Tettek vezérelte gazdasági együttműködés mellett kötelezték el magukat. El akarják érni, hogy a gazdasági növekedés nyitott világgazdaságban, a javak igazságos elosztásával valósuljon meg, a tőke, a munka és az áru szabad mozgásával, igazságos és hatékony versenyfeltételek mellett. Ennek érdekében a BRICS keretében egy sor export-hitel ügynökséget hoztak létre a különböző gazdasági ágazatokban.

     200 milliárd dollár alaptőkével Új Fejlesztési Bankot és Valutaalapot (New Development Bank and Currency Reserve Pool) teremtettek. Első lépéseként a bank nagy ívű közlekedési, energetikai és ipari beruházásokra folyósít majd hitelt. (Szerepel köztük a Moszkva-Kazany gyorsvasút felépítése.) A BRICS Bank szorosan együttműködik a 100 milliárd dollár alaptőkével létrejött Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal (AIIB), melynek 57 alapító tagja között mind az öt BRICS-tagállam is szerepel. A BRICS-államok központi bankjai együttműködési szerződést írtak alá az új BRICS-bankkal. (Részletek a Memorandum of Understanding on Cooperation with the New Development Bank c. dokumentumban.) Kitértek az adósságproblémára, és az eladósodott országok adósságának átstrukturálásának kérdéseire is. E tekintetben kiemelten foglalkoztak az igazságos nemzetközi kereskedelem, a beruházás és a fejlődéshez szükséges technológia átadás követelményével. Vizsgálják, hogyan használhatnák szélesebb körben a nemzeti valutákat az egymás közti kereskedelemben.

     Elkötelezték magukat olyan nemzetközi mechanizmus kidolgozása mellett, amely biztosítja, hogy a profit ott adózzon, ahol az értéket megtermelik.

     A globális pénzügyi és gazdasági rendszer instabilitását, az árak ingatagságát a reálgazdaság fejlesztésével tartják kiküszöbölhetőnek, különös tekintettel az ipar fejlesztésére. Ennek biztosításáért kiemelték az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének (UNIDO) szerepét. A BRICS államok ehhez úgy akarnak hozzájárulni, hogy fejlesztik nemzetgazdaságukat, javítják versenyképességüket és kiveszik részüket a globális érték láncolatokban.

     A leghatározottabban elítélték a terrorizmus minden formáját, függetlenül attól, hogy ideológiai, vallási, politikai, faji, etnikai vagy más tőről fakad. A terrorizmus ellen az ENSZ hatályos határozatai alapján hirdetnek közös harcot, és közösen lépnek fel az erőszakos és szélsőséges ideológiákkal szemben is.

     A BRICS-államok megállapodtak külpolitikájuk összehangolásában, és fenti elveiket a következőképpen fordították akülpolitikai gyakorlat nyelvére:

-  A Szíriai Arab Köztársaság esetében leszögezték, hogy nincs alternatíva a konfliktus békés megoldásával szemben. A rendezés alapját a Biztonsági Tanács 2170, 2178 és 2199 sz. határozataiban jelölték meg. Támogatják az Oroszországi Föderáció és Staffan de Mistura ENSZ megbízott politikai rendezésre irányuló lépéseit. Tilosnak minősítették vegyi fegyverek bevetését. Elítélték, hogy a konfliktusban érintett valamennyi fél megsérti az emberi jogokat.

-  Irak: elítélték az Iszlám Állam terrorista szervezet tevékenységét, ártatlan civilek meggyilkolását és elűzésüket lakóhelyükről, Irak kulturális és történelmi örökségének pusztítását. Irak területi integritása, függetlensége és szuverenitása mellett foglaltak állást, elutasították az idegen beavatkozást. Támogatásukról biztosították az iraki kormány erőfeszítését a nemzeti megbékélésre és a tartós béke megteremtésére.

-  Izrael-Palesztina: A tárgyalások felújítására szólítottak fel azért, hogy két állam szülessék palesztin állam létrehozásával, az 1967. évi határok alapján, Kelet-Jeruzsálem fővárossal. Elítélték a folyamatos izraeli betelepítéseket a megszállt területekre.

-  Közel-Kelet: azt akarják, hogy a térség legyen mentes atom- és más tömegpusztító fegyverektől.

-  Irán: Szigorú nemzetközi felügyelet mellett biztosítani akarják Irán jogát a nukleáris energia békés felhasználásához, beleértve az urándúsítást is. Normalizálni akarják a kereskedelmi és beruházási kapcsolatokat Iránnal.

-  Afganisztán: üdvözlik a nemzeti egységkormány létrejöttét. Felszólítottak minden felet, hogy vegyen részt a nemzeti megbékélésben, tegye le a fegyvert, fogadja el az alkotmányt, és szakítsa meg kapcsolatát az Al Kaida és az Iszlám Állam terrorszervezettel. Az ópiumtermelés és kereskedelem elleni párizsi szerződés megerősítése mellett foglaltak állást.

-  Ukrajna: nincs katonai megoldás – hangoztatták. A konfliktusban szemben álló feleknek tárgyalniuk kell egymással, végre kell hajtani a 2015. februári minszki  megállapodást és a BT 2202 határozatát.

-  Líbia: a fegyveres konfliktus eszkalálása fenyegeti a Közel-Keletet, Észak-Afrikát és a Szahel térséget. A 2011. évi katonai beavatkozás szétverte a líbiai állami intézményeket, megsemmisítette a hadsereget, a rendőrséget, s szélsőséges csoportok terrorizmusához vezetett. Mielőbb nemzeti egységkormányt kell létrehozni – írták.

-  Dél-Szudán: a humanitárius segélyeket célba kell juttatni, ideiglenes nemzeti egységkormányt kell létrehozni, fejlesztésbe kell fogni az IGAD ENSZ-hatóságtervei szerint.

-  Szomália: kézzel fogható eredmények születtek a szomáliai hadsereg és az Afrikai Unió békefenntartó egységei együttműködésének köszönhetően, az Al-Sabaab szélsőséges csoporttal szemben. Ugyanakkor aggodalomra ad okot a terrorizmus Észak-Kelet- és Kelet-Afrikában.

-  Kenya: szolidaritásukról biztosították Kenyát a terrorizmus ellen folytatott harcban.

-  Kongói Demokratikus Köztársaság: támogatják a kongói kormányt arra irányuló tevékenységében, hogy lefegyverezze a fegyveres csoportokat az ország keleti részén, és visszaillessze volt harcosaikat a kongói társadalomba. A tartós béke és a stabilitás érdekében vállalt kötelezettségeik teljesítésére szólították fel valamennyi érintett felet. A Ruandai Demokratikus Felszabadítási Erők (FDLR) semlegesítésére szólítottak fel. Leszögezték: a hosszú távú stabilitás nem biztosítható kizárólag katonai eszközökkel.

-  Burundi: önmérsékletre és párbeszédre intették a konfliktusban szemben álló feleket. A megoldást Burundi társadalmi-gazdasági fejlesztésében jelölték meg.

-  Közép-Afrikai Köztársaság: támogatják a kormányt a szembenálló felek kiegyezésében, leszerelésében és volt harcosaik visszaillesztésében a társadalomba. A nemzeti párbeszédben jelölték meg a tartós stabilitás egyetlen útját.

Elítélték az Al Sabaab, a Boko Haram és más csoportok Afrika stabilitását fenyegető terrorizmusát.

     Az idén áprilisban két moszkvai tanácskozáson egyeztették a kábítószer kereskedelemmel szembeni közös fellépésük módozatait.

     Korrupcióellenes együttműködésbe is fogtak: létrehozták a BRICS Korrupcióellenes Munkacsoportját. Harcukat az ENSZ-szel együtt, az UNCAC keretében kívánják folytatni, Szentpéterváron 2015. november 2-6. között UNCAC konferenciát tartanak. A nemzetközi bűnözéssel szemben is össze akarnak fogni, mindenekelőtt behatóan tanulmányozni akarják az ENSZ 2015. áprilisi dohai kongresszusának eredményét. Kitértek a kalózkodásra is, és úgy ítélték meg, hogy a kalózkodással szembeni tartós megoldás az érintett térségek fejlődésének elősegítésében, a helyi kormányok és intézmények megerősítésében rejlik.

     A világűr kutatását és felhasználását békés céloknak kell vezérelniük – írják. A BRICS támogatásáról biztosította Oroszország és Kína nemzetközi szerződéstervezetét fegyverek világűrbe helyezésének tilalmáról és a világűrben lévő tárgyak fenyegetéséről és erő alkalmazásáról velük szemben. A világűr szabad kutatásában – a nemzetközi jog alapján – egyenjogúságot akarnak biztosítani minden államnak. Fokozzák együttműködésüket a Glonass, a Beidou és más tudományos űrkutatási keretekben, és az ENSZ Világűr Békés Felhasználásával foglalkozó Bizottságában (UNCOPUOS).

    A humán fejlődéstől elválaszthatatlannak tartják az információs és kommunikációs technológiát (ICT), és megengedhetetlennek minősítik az ICT felhasználását az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, benne a magánélethez való jog megsértésére. Elvük szerint az embert ugyanazok a jogok illetik meg onlineon, mint amilyeneket offlineon élvez. Nyitott, nem szétdarabolt, biztonságos Internetet akarnak, és az ENSZ-re akarják bízni a feladatot. Demokratizálni akarják az Internet irányítását, és mentesíteni akarják a hálót minden egyoldalú befolyástól és megfontolástól. Elítélték a tömeges elektronikus megfigyelést és adatgyűjtést. A BRICS keretében ICT szakemberekből álló munkacsoportra bízták a kyber-bűnözés elleni harc összehangolását, a tagállamok csomópontjainak megteremtését, a komputerbiztonság ellen irányuló válaszok (CSIRT) kidolgozását, és a nemzetközi normák, elvek és modellek fejlesztését.

    Figyelmet fordítottak a természeti és az ember okozta katasztrófák kezelésére, és tanácskozásra hívták össze illetékes ügynökségeik vezetőit Szentpétervárra 2016-ban.

    Szociális téren az alábbi döntések születtek:

• Tovább lépnek a foglalkoztatás, a népjólét, a társadalmi biztonság és a társadalomba történő beillesztés (integrálás) terén. A BRICS munkaügyi és foglalkoztatási miniszterei 2016. februárban tanácskozást tartanak erről. Hosszú távú, kiegyensúlyozott népességfejlesztési munkába fognak az életkor meghosszabbításáért és a halandóság csökkentéséért. Demográfiai eszközökkel is elő akarják segíteni a gazdasági növekedést, előrelépni a nemek közötti egyenlőtlenség mérséklésében, az idősek gondozásában, a nők és a fiatalok munkához juttatásában, a korlátozott képességű emberek foglalkoztatásában.
• Rövidesen miniszteri tanácskozást tartanak a népvándorlásról és a migránsok befogadásáról. Állást foglaltak amellett, hogy a migránsoknak biztosítani kell a szükséges ellátást addig is, ameddig kollektíven nem küszöbölik ki az egyre növekvő és szabályozatlan népvándorlás okait.
• Egészségügyi vonatkozásban deklarálták az elvet, miszerint „minden személynek megkülönböztetés nélkül joga van a rendelkezésre álló legmagasabb testi és szellemi egészséghez és életminőséghez, s hogy az embernek magának is törődnie kell saját és családja egészségének, és jólétének megőrzésével”.
• A BRICS-államok összekapcsolják komoly tudományos kapacitásukat korunk átadható és nem átadható kóros betegségeinek (HIV/AIDS, TBC, malária, Ebola és más fertőzések és járványok) gyógyításáért. Kiemelik a mikroorganizmusok elleni szerekkel szemben fokozódó ellenállás tünetét, mely megsokszorozza az egészséggel kapcsolatos kockázatokat.
  
  
        Tudományos, technológiai és innovációs együttműködésük célját abban jelölték meg, hogy áthidalják a tudományos-technológiai szakadékot a BRICS országai és a fejlett államok között, egymás gazdaságainak kiegészítésével új minőségű fejlődést biztosítsanak, és képesek legyenek vállalni napjaink világgazdaságának kihívásait. Együttműködésük területei: infrastruktúra, benne megaprojektek kidolgozása, nemzeti fejlesztési programok, újítások kereskedelmi forgalmazása. A technológiai fejlesztés és az innováció legígéretesebb ágazati közé sorolták a bányászatot, a fémfeldolgozást, a gyógyszergyártást, az informatikát, a vegyipart és a petrolkémiát, az utóbbi kettőn értve a természeti források feltárását, kezelését, feldolgozását és felhasználását is. Külön fejezetet szenteltek együttműködésüknek az energetikában és mezőgazdasági téren. (Konkrét lépéseiket az Ufa Action Plan és a The Strategy of BRICS Economic Partnership c. dokumentumaikban foglalták össze.) 
         A humán tőkével kapcsolatos képzési céljukat a gazdasági teljesítmény javításában jelölték meg. Mindenki számára egyenjogúan hozzáférhető, magas színvonalú, életre szóló oktatási rendszer létrehozását tűzték napirendre a 2015 utáni időszakra. Hálózatot és Szövetséget hoztak létre a BRICS egyetemei között.
         Kulturális téren az UNESCO 2001. évi Kulturális Sokféleségről (Cultural Diversity) szóló nyilatkozatából kiindulva abban fogalmazták meg tennivalójukat, hogy segítsék a kölcsönös megértést, fejlesszék és megerősítsék a baráti kapcsolatokat a népek között, előmozdítsák a párbeszédet. (Részletek az Agreement on Cooperation in the Field of Culture c. dokumentumban.)
         A BRICS nagyon fontosnak minősítette az ENSZ szeptemberi tanácskozását arról, hogyan szerezzenek érvényt 2015 után a 2015-ig nem teljesült Millenniumi Céloknak, a szegénység felére csökkentésének és a humán fejlődésnek. Az újabb 15 évre szóló tervvel kapcsolatos BRICS felfogás szerint a cél közös, a felelősség azonban differenciált. Ugyanezt az elvet követi a környezetvédelem és a klímaváltozás tekintetében is.
        Közös BRICS honlapot létesítenek a tagállamok külügyminisztériumai között. (Részletek a Memorandum of Understanding on the Creation of the Joint BRICS Website c. dokumentumban.)+++
  
  
  
  
  Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Magyar Békekör népvándorlásról és befogadásról

Budapest, 2015. július 5. vasárnap (MSZF)

      A népvándorlás feltartóztatásának egyetlen módja a népek életének és megélhetésének biztosítása saját hazájukban és földjükön. A magyar nép, háborúk és szögesdrótok helyett egy emberközpontú új világrend létrejöttében érdekelt - foglalt állást a Magyar Békekör a hét végén megtartott budapesti tanácskozásáról vasárnap kiadott közleményében.

     Korunk világrendje, a globális kapitalizmus a gyengék leigázásán és kifosztásán alapszik. Egész világrészek fejlődését akadályozzák meg a forráskivonással és a globális pénzügyi mechanizmusok biztosította kizsákmányolással. Ahol a forráselszívás gazdasági eszköze a népek ellenállásába ütközik, háborúkkal próbálják fenntartani az elnyomást, embereket, országokat, népeket uszítva egymás ellen. A hódítás és leigázás szüli az egyre erőszakosabb és agresszívebb terrorszervezeteket. A globális kapitalizmus maga idézi elő azt, aminek a következményei ellen azután bombákkal és szögesdróttal próbál védekezni – áll a Békekör elemzésében.

    Az igazságos új világrend alapvető követelményéről nem terelheti el a figyelmet, hogy közben a konkrét helyzetre is válaszolni kell. Európa, benne Magyarország a bevándorlás egyik fő célpontja lett. A menekültáradatnak nem látni a végét. Inkább azt látni, hogy ha a centrum nem változtat magatartásán, még többen fognak majd vándorbotot. A bevándorlással kapcsolatos eddigi intézkedések nem állnak összhangban a probléma súlyosságával. Azt tapasztaljuk, hogy ki akarnak bújni felelősségük alól, akik politikájukkal kiváltották a népvándorlást. Az Európai Unió abban reménykedik, hogy hazánkat „lerakodó hellyé” változtathatja, és a centrum helyett majd mi fogadjuk be a bevándorlók áradatát. Kvótákat szabnának nekünk, hogy minél jobban megúszhassák politikájuk következményeit. A magyar nép befogadó nép. Tisztában van az emberiesség követelményével, és a parancsolattal, hogy az élet a legfőbb érték. Tudja, hogy a menekülőnek, és gyermekének enni-inni kell adni, és helyet, hogy lehajthassa a fejét. De azt is tudja, hogy a vendégszeretetnek határt szab az erőn felüli kényszer.

     A Magyar Békekör tudatja hazánk szövetségeseivel, hogy Magyarország nem fogja viselni az Egyesült Államok, az Európai Unió és a NATO elhibázott politikájának ódiumát és magára vállalni következményeit. Nem kíván a menekültek deportálási terepévé válni, még kevésbé a szögesdrót szimbolizálta koncentrációs táborrá. A menekülőknek és befogadóiknak anyagi, politikai és erkölcsi felelősséggel, kártérítéssel tartoznak, akik nem hajlandók szakítani háborús politikájukkal, és nem hajlandók békés fejlődést biztosítani azokban a térségekben, ahonnan az emberek elmenekülnek és kivándorolnak. Ekkora tömeget csak ideiglenesen lehet befogadni.

    A magyar nép nem kívánja feláldozni nemzeti identitását a „civilizált” nyugati centrum felelőtlen, embertelen, elnyomó politikájának oltárán!

    A Magyar Békekör elítéli, hogy a „demokrácia” világméretű terjesztésének ideológiai köntösében országokat és népeket osszanak meg, hogy uralkodhassanak rajtuk, és emberek milliárdjait fosszanak meg a normális életfeltételektől. Számunkra elfogadhatatlan az égbekiáltó igazságtalanság, hogy miközben egész világrészek élnek nyomorban, az emberiség leggazdagabb egy százalékának kezében összpontosul a világ vagyonának a fele. Új etikai alapokon nyugvó társadalmi berendezkedést akarunk!

    A magyar nép nem akar sem áldozatává, sem szenvedő alanyává válni ennek az embertelen világrendnek. Elítéli, hogy hazánk szövetségesei úgy bánjanak velünk, mint a cselédjeikkel, akiknek az a feladatuk, hogy kimossák a Nyugat szennyesét! 

    Népünk nevében tiltakozunk az ellen, hogy miközben erőn fölüli befogadásra kényszerítenének bennünket Délről, szembeállítanak minket Kelettel is. Ágyútölteléknek használják kárpátaljai honfitársainkat Ukrajna oroszajkú népével szemben, háborús konfliktust szítanak térségünkben, felvonulási tereppé akarják változtatni hazánkat egy Oroszország elleni háborúhoz.  

   Kezdeményezzük, hogy a magyar nép és felelős kormánya kezdjen komolyan foglalkozni olyan szövetségesek felkutatásával, akik nem akarnak minket eszközként kihasználni életükért, megélhetésükért, igazságukért és szabadságukért küzdő más népek ellen – áll a Magyar Békekör vasárnap kiadott nyilatkozatában.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu