Ez a lap a közmunka, mint munka problémáival és szabályaival foglalkozik, egyben érdek-képviseleti célt is szolgál. Továbbá minden elesett társadalmi csoport ügyét karolja fel. Ma Magyarországon nincs elég termelő üzem, így a közmunkákra továbbra is szükség van!
Ha észrevétele van, vagy kellemetlen tapasztalata,-hátrány, vagy -megkülönböztetés érte, akkor saját névvel, más néven, vagy akár anonim nick nevén írja le ide: akimblog@indamail.hu
Hogy értik ezt adjon érthető és világos választ erre a kommunikációra hvg-"7. Segélyezést érintő döntések: a) 4 év leforgása alatt évente negyedével csökkentik a foglalkoztatást helyettesítő támogatásokat, helyette az érintetteket a közmunkaprogramba vonják be."
Akkor most csökkentik a jövőben, vagy nem, akkor valamikor megszűnik a havi 22 800 Ft-os Foglakoztatást-Helytettesítő Támogatás az aktív korúak ellátásaként, ha önhibájukon kívül állástalanok, de folyamatos együttműködök a hivatalokkal és a jelenlegi feltételrendszereknek megfelelnek?
Mik a kormány elképzelési lesznek -e a 1-3 hónaposnál hosszabb közmunkák?
Magasabb lehet-e a közmunkások bére, ha igen élérheti-e az a havi nettó 60 ezer forintot legalább?
Szerdán délelőtt civil diplomáciai küldöttség keresi fel a Külgazdasági és Külügyminisztériumban Budai Gyula miniszteri biztost, hogy támogatásáról biztosítsa a magyar nemzeti érdekeket szolgáló „keleti nyitás” politikát az amerikai nyomással szemben, és arra ösztönözze a magyar döntéshozókat, hogy vonják vissza hozzájárulásukat a NATO Oroszország ellen irányuló szankcióihoz, így téve okafogyottá az orosz ellenintézkedéseket, nevezetesen a magyar agrártermékekre is kivetett orosz behozatali tilalmat – jelentette a Magyar Szociális Fórum kedden.
A Magyar Békekör kéttagú küldöttsége, Simó Endre és Takács Gábor tájékoztatni kívánja Budai Gyulát arról, hogy a Magyar Békekör Magyarország nemzeti érdekének tartja a keleti nyitás politika folytatását, és a jó viszony ápolását Oroszországgal, Kínával, az eurázsiai gazdasági közösséggel. Továbbá a szankcióktól mentes, zavartalan gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal, a magyar nemzetgazdasági fejlődés szempontjából alapvetően fontos energiaellátás biztosítását, a Déli Áramlat gázvezeték felépítését – áll a közleményben.
A civil delegáció szeretné megszerezni a magyar kormány támogatását ahhoz az európai civil béke-tanácskozáshoz, amelynek célja a szemben álló keleti és nyugati felek tárgyaló asztalhoz ültetése egy új európai biztonsági, gazdasági, kulturális együttműködési rendszer megteremtése, és az emberi jogok érvényre juttatása érdekében.A kezdeményezéssel Simó Endre, a Békekört szervező Magyar Szociális Fórum alapítója állt elő vasárnap a közép- és kelet-európai országok geopolitikai helyzetével foglalkozó varsói egyetemi tanácskozáson. Az európai civil társadalomhoz, a békeszerető emberekhez és erőkhöz intézett varsói felhívás szerint latba kell vetni minden erkölcsi erőt, és mozgósító képességet ahhoz, hogy elkerüljék a katonai szembenállást Európában, s helyette új távlatokat tárjanak föl a békés együttműködés előtt. A Békekör úgy látja, hogy álláspontja több ponton találkozik a kormányéval, különös tekintettel Orbán Viktor június 16-i albufeirai kezdeményezésére, hogy hívjanak össze összeurópai konferenciát Oroszország bevonásával, és kössenek együttélési megállapodást vele. Az európai civil konferencián hangot akarnak adni az egyszerű emberek békeakaratának, és arra akarják felszólítani a szemben álló hatalmi tényezőket, hogy új haladó kompromisszummal segítsék elő egy igazságosabb világrend békés megszületését. A konferencia helyszínéül Budapestet javasolják – írja a Békekör a külügyminisztériumi tanácskozás előtt kiadott közleményben.+++
(A megbeszélés 11.00 órakor kezdődik. Utána a Békekör küldöttsége tájékoztatást ad a történtekről.)
Az LMP szerint a kormány a jövő évi költségvetés-tervezetével nyíltan felmondta a társadalmi szolidaritás rendszerét.
Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke erről sajtótájékoztatóján beszélt szombaton, Budapesten. Úgy fogalmazott, a Fidesz már eddig is folyamatosan magára hagyta a szegény embereket, most azonban végleg elengedi valamennyiük kezét. A segélyezés tervezett megszüntetésének ugyanis beláthatatlan következménye lesz a szegénységi küszöb alatt élő mintegy 3,3 millió ember életében - mutatott rá.
Az LMP-s politikus szerint közülük is a gyerekek lesznek az egyik legnagyobb károsultjai a jövő évi büdzsének, ami elfogadhatatlan annak tudatában, hogy negyedüknek már most is nélkülöznie kell.
Miközben az adókedvezmények a jobban kereső családokat támogatják, addig például a családi pótlék feltételekhez, munkavégzéshez kötése, valamint a gyermekjóléti rendszer gyengülése és a szociális dolgozók elmaradó béremelése tovább rontja a legszegényebb családok és gyermekek körülményeit - fejtette ki.
Szél Bernadett közölte, a helyzet javítása érdekében kezdeményezik a gyes és a gyed 2008-ig visszamenő, az éves inflációt követő emelését, továbbá azt is, hogy a legkiszolgáltatottabb emberek esetében ne lehessen megszüntetni a segélyek folyósítását.
Az LMP társelnöke kérdésre válaszolva üdvözölte, hogy a kormány bejelentése alapján növekedhet a gyermekek nyári étkeztetésének támogatása. Ugyanakkor megjegyezte: az ezermilliárd forintosra becsült áfacsaló hálózatok felszámolásával a költségvetésben szükségtelenné válna a jelenlegi mintegy harmincmilliárd forintos szociális megszorítás.
A tanulmány szerzői közül Molnár Györggyel és Cseres-Gergely Zsomborral beszélgetünk.
Az egész nem most kezdődött
Ahhoz, hogy megérthessük a helyzetet, messziről kell indulni. A két kutató szerint a probléma évtizedek óta jelen van, Magyarországon tartósan alacsony az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága. A foglalkoztatáspolitika a rendszerváltás óta állandó tűzoltómódban van, a sokkszerű privatizáció után rengeteg munkahely szűnt meg, a kormányok pedig nem átképzési és rehabilitációs kísérletekkel próbálkoztak, hanem úgy döntöttek, hogy kiszívják a munkanélkülivé vált embereket a munkaerőpiacról. A korkedvezményes- és a rokkantnyugdíjazás lett a megoldás.
E mellé pedig nem társult kellő hatékonysággal működő munkaügyi ellátórendszer, ami létezik, annak a funkciója elsősorban a pénzbeli juttatások kifizetése lett, a kivezetést segítő eszközök alkalmazása háttérbe szorult.
Molnár György szerint az eddigi döntési hibák legfőbb oka az volt, hogy a kormányok döntő többsége mindig azt gondolta, hogy az alacsony iskolázottságú emberek alacsony foglalkoztatottsága kizárólag a kínálati oldal problémája, azaz a probléma csak a munkanélküliek oldalán van, ezért a keresleti oldalon nem is kell beavatkozni a rendszerbe. Az Orbán-kormány pedig erre a magyarázatra dobott rá még egy nagy lapáttal.
„Annak ellenére, hogy a dolgok elég rémisztő irányt vettek az utóbbi időben, nem arról van szó, hogy most kiűzettünk volna a Paradicsomból, és előtte minden remek lett volna. Hanem az történt, hogy iszonyatosan magas labdát kapott most az a kormány, amin belül láthatólag vannak olyanok, akiknek zsigerileg van problémájuk a szegényekkel, és azt gondolják, hogy mindezt erőből kell megoldani.”
- mondja Cseres-Gergely Zsombor, aki szerint nagyon hosszú évek mentek el kényelmes, langyos semmittevéssel, amikor a kormányok nem gyűjtöttek információkat a valós viszonyokról és a meglévő szolgáltatásokat sem működtették megfelelő színvonalon.
És Cseres-Gergely szerint is lehet amellett is érvelni, hogy a kínálati oldalon van a probléma, csak hogy az okokat nem a lustaságban kell keresni. Kormányok óta meghatározó az az álláspont, hogy aktiválni kell a munkakeresőket, mert lusták, mert beleragadtak egy élethelyzetbe. De ez egy ennél jóval összetettebb kérdés, aminek megértéséhez figyelembe kell venni a kínálatot befolyásoló közvetlen és áttételes költségeket is: például el tud-e utazni valaki egy állásinterjúra, tudja-e fizetni munkakeresés közben a lakhatását és az egyéb felmerülő költségeket, illetve megvannak-e az elemi képességei ahhoz, hogy mindezt alapos segítség nélkül megtegye?
Az, hogy a mostani kormány 22800 forintra csökkentette a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, azt eredményezte, hogy amikor nincs éppen elérhető közfoglalkoztatás, a tartósan munkanélküli emberek elképesztően rossz anyagi körülmények között kell éljenek.
A 2011. évi Háztartási Költségvetési és Életszínvonal Felvételen (HKÉF) végzett számítás eredményei alapján a munkaerőpiac peremére jutott emberek jelentős része súlyosan deprivált. 35-40 százalékuk nem tudja megfelelően fűteni a lakását, közel 70 százalékuk nem jut legalább kétnaponta húshoz, egyáltalán nincsenek tartalékaik, felüknek jelentős lakhatással kapcsolatos tartozásai vannak. Több mint negyedük nem tudja kiváltani saját vagy gyermekei gyógyszereit. Keveset és egészségtelenül étkeznek.
Ilyen helyzetben pedig gyakorlatilag lehetetlen a munkaerő újratermelése
A munkaerőpiac peremén lévő 1-1,5 millió ember puszta élethelyzete az akadálya annak, hogy kilépjenek ebből az állapotból. És nem is olyan luxusdolgokról van szó, mint hogy vegyenek egy ruhát, amiben el lehet menni állásinterjúra vagy hogy megcsináltassák mondjuk a fogaikat. Hanem hogy egy buszbérletet megvegyenek, amivel eljárhatnak állásinterjúkra.
„Ahhoz kell a megélhetésnek egy minimális biztonsága, hogy valakinek egyáltalán esélye legyen, hogy munkába állhasson.”
- mondja erről Cseres-Gergely, aki szerint az az elv, hogy a kínálati oldalon keressük az alacsony foglalkoztatás okait, az érthető, de az alapkérdés megmarad:
„Azt gondoljuk-e, hogy ott fejleszthető emberek vannak, akiknek még lehet kiutat kínálni, vagy pedig úgy állunk hozzá, hogy ott vannak, akiknek mindegy már.”
Molnár szerint hosszabb távon erre a helyzetre az oktatás reformja kínálhatna megoldást. Ugyanakkor szerinte ezen a területen most pont az ellenkező irányban mennek nálunk a dolgok, mint kellene. De rövid távon is léteznek beavatkozási lehetőségek. Molnár Köllő János egy kutatását hozta fel, amiben a norvég módszereket vizsgálták. Norvégiában az alacsony végzettségűek képzése a munkafolyamatba integráltan történik, komoly sikerekkel.
(Fotó: Hajdú D. András, Abcúg)
Ez az út járható lenne itthon is, a kutatók is azt tapasztalták a Kiútprogram során, hogy emberek, akik már el voltak könyvelve olyannak, mint akikkel már semmit nem lehet kezdeni, abban a pillanatban, hogy valami értelmes feladatot és lehetőséget kapnak, elkezdik megtanulni, hogyan lehet azt elvégezni.
Cseres-Gergely szerint bár Magyarországon is létezik munkába ágyazott képzés, de nem ez a jellemző. Ráadásul ezt is sokféleképpen lehet csinálni, és a fejlettebb országokban már látják, hogy ahhoz hogy ez hatékony legyen, rengeteg idő és energia kell. Kevés ember kell jusson egy segítőre, hosszú időn keresztül együtt kell dolgozzanak, és a tanácsadóknak az élet minden területén segítséget kell nyújtania, a gyerekek iskoláztatástól az egészségügyig.
„Komoly aprómunkát végeznek ezekben az országokban, és ez tényleg drága. De van olyan módja, ami olcsóbb tud lenni, mint a közfoglalkoztatás.”
- mondta erről Cseres-Gergely.
Magyarországon magas a szociálisnak nevezett újraelosztás aránya, de szemben a gyakori vélekedésekkel ez az újraelosztás elsősorban nem a szegényeket célozza. A keret nagy részét a nyugdíjak és a gyermekgondozási támogatások viszik el. Molnár szerint ha szűken, csak a munkanélkülieket célzó segélyeket nézzük, azok aránya egyáltalán nem magas, a munkanélküliek számához képest pedig kifejezetten alacsony.
A legfelső három jövedelmi tizedbe tartozók több szociális támogatást kapnak, mint a legszegényebb három tized.
Az pedig az OECD országok közül csak Magyarországon fordult elő, hogy az aktív korúak támogatására fordított kiadások mértékét komolyan csökkentették volna.
via MTA KRTK KTI
Rengeteg téves sztereotípia
Közben pedig a társadalomban olyan elképzelések alakultak ki a közmunkáról, amiket valójában nem támaszt alá semmi.
Molnár szerint az egyik legelterjedtebb téves percepció, hogy itt alapvetően a romák ügyéről lenne szó. Ez van a köztudatban és a döntéshozók fejében is, és ez határoz meg implicit módon politikai döntéseket is. Pedig a közfoglalkoztatásban érintettek többsége nem roma. És többségük nem is elzárt zsákfalvakban él, hanem népes városokban.
A másik, hasonlóan elterjedt sztereotípia, hogy itt olyan emberekről van szó, akik születésük óta nem láttak munkát, senkit a családjukból, aki dolgozott volna. És bár tényleg léteznek ilyen családok, de ők egy nagyon kis részét teszik ki az érintetteknek.
„Minden adat azt mutatja, hogy ezeknek az embereknek a jelentős része iszonyú sokat dolgozik. Napi tíz-tizenkét órákat, legtöbbször feketén. Ahol az igazi tét az, hogy egyáltalán kifizetik-e őket a végén.”
- mondja Molnár, aki szerint szó nincs arról, hogy ezek az emberek ne tudnának dolgozni, hanem arról van szó, hogy nincs olyan munkalehetőség, ahol az ő képzettségükkel egy értelmezhető jövedelmet termelhetnének maguknak.
Kialakult az a percepció is, hogy itthon a foglalkoztatáspolitikára meg a segélyekre csak dobjuk ki a pénzt, és nincs semmi haszna az egésznek. És Cseres-Gergely szerint ez nem csak a Fidesz vélekedése, sokan, akik régóta foglalkoznak ezzel a kérdéssel szakmaszerűen, szintén ezt gondolják. Pedig egyszerűen nem tudunk eleget a rendszer működéséről, nem készülnek megfelelő vizsgálatok.
Amikor egy munkanélküliek számára kitalált programról van szó, kell egy mérőszám, ami alapján vizsgálni lehet a sikerét, például megnézni, hogy hányan dolgoznak egy program lejárta után bizonyos idővel rendes munkahelyen. A különféle programokat eszerint össze is lehet hasonlítani, melyikre mennyi pénzt szántak.
„Vannak országok, amik annyira elvetemültek, hogy ezt folyamatosan nézik, és akár meg is változtatják a rendszert, és a rossz programokra kevesebbet költenek egy idő után. Ez az ami itthon nem történik meg.”
- mondja erről Cseres-Gergely. Molnár szerint a legutóbbi, elérhető adatokat nézve az látszik, hogy 13 százalékra csökkent azoknak a száma, akik közfoglalkoztatás után fél évvel a közfoglalkoztatáson kívüli állásban tudott dolgozni. Ez egy időben romló tendencia, és a kutatásból következik még egy fontos megállapítás is:
Ahogy múlik az idő, egyre kisebb esély van kilépni a közfoglalkoztatásból, és durván rontja a kilépési esélyeket, ha valaki nem először vesz részt közmunkában.
A kutatók szerint ennek a beleragadásnak több magyarázata is lehet. Egyrészt a már említett anyagi helyzetük miatt, amikor épp nincs közfoglalkoztatás, sok ember nincs abban a helyzetben, hogy munkát keressen. Másrészt ha ilyen volumenű a közfoglalkoztatás, akkor annak az esélye, hogy valaki betölthessen egy közmunkás állást, ötször akkora, mint annak, hogy rendes munkát talál. És bár ha munkát találna, több pénzt kereshetne, de ez a jövedelemkülönbség messze nem kompenzálja az esélykülönbséget.
„Ilyen felállásban az elmélet és a józan paraszti ész szerint is az a racionális döntés, ha arra hajtok, hogy elnyerjem a közfoglalkoztatást. Arra megy el az energiám, és az már legtöbbször nem fér bele, hogy mellette állást is keressek.”
- mondja Molnár, de hozzáteszi, hogy ismerni olyan eseteket is, amikor hiába keresne valaki rendes állást a közmunka helyett, nem engedik neki. ASzegénységellenes Hálózat kutatásából derült ki az, hogy sok helyen akadályozzák a közmunkásokat az álláskeresésben. Nem engedik el őket állásinterjúra, nem telefonálhatnak állásügyben munkaidőben.
Ráadásul a mostani közmunkások ötöde nagyjából olyan ember lehet, aki most ugyanazt a munkát végzi, amit korábban nem közmunkásként végzett. Őket az önkormányzatok egyszerűen kirúgták, majd visszavették őket alacsonyabb bérért. Ők végleg beleragadtak ebbe a helyzetbe, hiszen eleve úgy tekintenek minderre, hogy van egy állásuk.
MTA KRTK KTI
Az adatokat elemezve feltűnő volt az is, hogy sokkal nagyobb arányban helyezkednek el azok, akik menet közben megszakítják a közfoglalkoztatottsági jogviszonyt. Ennyiből hasznos lehet, ha a közmunka valahol máshol zajlik, ahol a közfoglalkoztatott köthet új ismereteket és szerezhet munkát. Éppen ezért van az, hogy az önkormányzatok által szervezett közmunkákból messze a legrosszabbak a kilépési esélyek.
„És a közmunkák kétharmadát önkormányzatok szervezik.”
Ez a mechanizmus inkább elfele visz a munkaerőpiacról. És mivel segély helyett adják, szociálpolitikai szerepet is betölt, a kutatók szerint ezzel pedig törvényszerűen kioltja a munkaerőpiac szempontjából releváns szerepét.
„Az a politikai állítás minderről, hogy a közfoglalkoztatás visszavezet a munkaerőpiacra. De a tapasztalat az, hogy ennek épp az ellenkezője az igaz.”
- mondja Molnár, aki azt is elmondta, hogy az összes kutatás szerint az érintett réteg számára az elsődleges munkaerőpiacra alapvetően a feketemunkán keresztül vezet az út. És ezt a mostani törvény egyre inkább lehetetlenné teszi.
Korábban volt mód arra, hogy valaki akár csak egy napra elmenjen napszámba. Erre már nincs lehetőség, most már mindent be kell jelenteni, ezért most rengeteg múlik a település polgármesterén, és azon, hogy ő hogyan áll ehhez a kérdéshez.
A kutatók találkoztak olyan polgármesterrel, aki igyekezett a falubeli szegények jövedelmét maximalizálni, ezért ha például kapott valaki párnapos meggyszedési lehetőséget, akkor arra a pár napra nem hívta be közmunkába. De van olyan hely is, ahol mindez fordítva működik, és megpróbálják feudális alávetettségben tartani az érintetteket. Itt a falu vezetői kifejezetten utaznak arra, hogy még csak véletlenül se tudjanak a szegények feketén dolgozni, és az, hogy éhen halnak-e vagy sem, csak a polgármestertől függjön.
„Ebben a rendszerben az a rémes, hogy újraépít egy feudális struktúrát a kis és közepes településeken.”
- mondja erről Molnár, Cseres-Gergely szerint pedig eléggé úgy tűnik, hogy abban a megállapodásban, ami a kormány és az apró önkormányzatok között zajlott, mindez egy elég nagy konc volt, amit odadobtak az önkormányzatoknak, cserébe az iskolák, a jogkörök, a pénz elvételéért.
Viszont ez a helyi kitettség komoly veszélyekkel jár, a közmunkások teljesen ki vannak szolgáltatva a helyi vezetők jóindulatának. Ráadásul úgy, hogy a közfoglalkozatás teljesen ki van véve a Munka Törvénykönyve alól, mindössze pár oldalnyi nem túl konkrét szöveg szabályozza, hogy mit szabad meg mit nem. A Szegénységellenes Hálózat kutatásából éppen az derült ki, hogy amikor a munkakörülményeiket értékelhették a közmunkások, az volt a jellemző, vagy egyszerre sok, halmozottan jelentkező problémát tapasztaltak, például hogy nincs mosdó, ivóvíz, pihenőidő és hasonló problémák, vagy pedig nem voltak problémák szinte egyáltalán.
Azaz a jelek szerint minden attól függ, hogy a közmunka szervezői képesek és akarnak-e normális körülményeket teremteni a munkához, vagy pedig emberszámba sem veszik a közfoglalkoztatottakat. A rendszer maga nem garantál semmit, mindent a helyi vezetők kénye-kedvére bíz.
És a kutatók szerint miközben a Belügyminisztérium rendszeresen előáll példákkal olyan falvakról, ahol remekül működik a közmunkaprogram, nem készül olyan nagyszabású szegénységkutatás, amiből reprezentatívan lehetne látni, hogyan működik egészében a rendszer. Ezért erről jelenleg csak a lokális tapasztalatokból történő általánosítás és hitvita zajlik. Pedig miközben csinálták a kutatásukat, akkor minden szükséges adatot gond nélkül megkaptak. Azaz nem arról van szó, hogy ne lennének meg a releváns adatok az államigazgatásban és mesterséges akadályokat sem gördítettek eléjük. Egyszerűen csak nincs meg az idő, a lelkesedés és a szándék, hogy mindebbe az állam belevágjon.
Nincs egyszerű megoldás
Molnár szerint azt kéne megértenie mindenkinek, hogy ennek a helyzetnek nincsen egyszerű megoldása. Sok munkát igénylő megoldások vannak, de azt már látni, hogy a tömeges méretű közmunka kifejezetten ellentétes irányba hat, mint amit a kormány állít róla. Csapdahelyzetet teremt, ahol a foglalkoztatáspolitikai és a szociálpolitikai célok egymással szemben hatnak. Hiszen a segélyezés, ha valaki nem nyugdíjas kor közelében van, mára gyakorlatilag megszűnt. Közmunka van helyette, ennek segítségével biztosítaná a kormány a minimális megélhetés lehetőségét a munkaerőpiac peremére szorultaknak. De így az a feladat, hogy mindez vezessen át a munkaerőpiacra, teljes képtelenséggé válik.
A közmunkára szánt költségvetési számokból is látszik a változás a kormány politikájában. 2010-ről 2011-re felére esett vissza az éves kiadás, ekkor indult be az átalakítás, aminek a célja volt, hogy az általuk dologtalannak bélyegzett rétegeket visszavezessék a munka világába. Lecsökkentették a munkanélküli támogatás időtartamát, a segély mértékét, a közfoglalkoztatási bért a minimálbér alá vitték, de a közmunka mennyisége is csökkent. Abban bíztak, hogy a segélyek megvonásával majd tömegek helyezkednek el, de nem így történt. Nagyon válságos helyzet alakult ki 2011-re.
Molnár szerint a kormányzatnak két lehetősége adódott, vagy belátják, hogy a szabályok nincsenek jól kitalálva és megváltoztatják a rendszert, vagy elkezdik megnövelni a közfoglalkoztatás mértékét.
MTA
Nem meglepő módon a második verziót választották, egy év alatt, 2012-re megduplázódott a program kerete, azóta pedig az előirányzott számok alapján folyamatosan növekszik. Viszont az is látszik, hogy az egy főre jutó havi költség továbbra is százezer forint körül van. Ebben benne van a bér és a járulékok, ezen felül viszont már szinte semmi nem fér bele. És nehéz hatékony munkát úgy elképzelni, hogy nem teszünk hozzá semmit, hogy nem fektetünk bele eszközökbe. Modern gazdaságban értéket előállítani nem lehet befektetett eszközök nélkül.
És közben ott van a kormányzati szöveg, hogy mindez csak egy átmeneti állapot, ami kivezet a munka felé. De nem látni, hogy a kivezetést hogyan gondolják el, miközben a legalapvetőbb infrastrukturális feltételek is hiányoznak.
Mert rendben, hogy ott a Bosch-gyár, ahova felveszik azt, aki bejár reggel fél ötre és rendesen dolgozik,
„de amikor ott voltam Kántorjánosiban, onnan Volán-buszból van kettő egy nap, azzal eljutsz Nyíregyházára, onnan vársz még hosszasan vonatra, és kész, ennyi volt a közlekedés aznap. Ezt Budapestről elképzelni se lehet. Ezért iszonyatosan bonyolult dolgok ezek.”
- mondja Cseres-Gergely, aki szerint a rendszer jelenleg azt az üzenetet közvetíti, hogy ha munkanélküli leszel, akkor ha érsz valamit három hónapon belül biztosan lesz állásod. De erről tudni, hogy nem igaz. Nagyon sokszor nem lehet a támogatás három hónapos időtartama alatt olyan munkát találni, amibe az ember szívesen beleugrana. Aki teheti, kínai mintára a hosszabb munkakeresés alatt magát finanszírozza.
Olyanokat is beszív a közmunka, akiket nem kéne
De sokan nem tehetik meg, ezzel pedig olyan embereket is a közfoglalkoztatás felé terel a rendszer, akik idő rászánásával találhatnának rendes munkát is. Azaz túl korán, túl sok embert terelnek be a közmunka világába, közben pedig a rendszer úgy van kialakítva, hogy egy idő után megéri benne maradni.
„Miniszocializmus épül. Az embert ellátják, nem hal éhen, el lehet lenni ebben, de közben nem történik vele semmi és nem is vezet ki semmi a valódi munkaerőpiacra.”
- mondja Cseres-Gergely, aki szerint mindez azért is problémás, mert minden társadalomban hatalmas érték, hogy mozognak benne az emberek. Fentről le és lentről fel. Mind a két mozgás nagyon fontos egy egészséges társadalom működéséhez. Minden makroökonómiai modell legfontosabb kritériuma is éppen az, hogy ne legyen nulla az esélye annak, hogy valaki a legtetejéről alulra zuhan, vagy fordítva, legalulról feljut a rendszer tetejére.
„Egy olyan világban, ahol ez a két esély nulla, ott nagyon nagy bajok vannak. Ott még a legegyszerűbb makromodell is ripityára törik. És sajnos pont ezt a helyzetet figyelhetjük meg most itthon.”
Molnár szerint mindez kétféle kérdést is felvet. Egyrészt kérdés, hogy egy társadalom megteheti-e, hogy azt mondja 1-1,5 millió embernek, hogy titeket végleg kizárunk a munkaerőpiacról, és ezzel a társadalomból. A kormány most egy szegmentált munkapiacot hoz létre, ahol nincs átjárás a két szféra között, és rengeteg ember egyszerűen beleragad ebbe a stukatúrába.
„Ez egy fontos etikai kérdés, és én egyértelműen azt gondolom, hogy nem engedheti meg magának ezt egy társadalom.”
- mondja Molnár, de szerinte a kérdésnek van egy gazdasági oldala is. Egyre több kutatás szól arról, hogy mindennek milyen hatása van a növekedésre.
Sokáig az volt a szakma többségi véleménye, hogy a szegények javára történő újraelosztás növelése árt a gazdasági növekedésnek. De Molnár szerint egyre inkább úgy tűnik, hogy miközben rövid távon lehet ilyen hatás, a szegények tartós leszakadása és a szegmentált (egymástól elválasztott részekre bontott) munkaerőpiac döntően befolyásolja, hogy milyen hosszúak egy gazdaság növekedési periódusai. Minél nagyobb és tartósabb a leszakadás, várhatóan annál rövidebbek a gazdasági növekedés időszakai.
Azaz erősen összefügg a növekedési időtartam hossza azzal, hogy mennyire erős a mobilitás, mennyire szegmentált a munkaerőpiac, mennyire létezik átjárás, növekedési időszakban mennyire érhető el tartalék munkaerő.
„És most persze mondhatja a kormány, hogy beindult a növekedés, de hát egy ekkora válság után nyilván megindul a növekedés, nem ez a valódi kérdés. Hanem hogy milyen mértékű lesz és mennyi ideig tart.”
- mondja erről.
Nem próbáltunk ki mindent
Cseres-Gergely szerint az egyik leggyakoribb tévedés, ami e téma nyomán előjön, az az, hogy a kormányok már kipróbáltak mindent, de semmi nem működött, ezért radikális eszközökhöz kell nyúlni.
De ez egyszerűen nem igaz. Rengeteg olyan ismert eszköz van, amit komolyan még senki nem próbált ki Magyarországon. Ma az álláskeresési megállapodás nem egy jogilag kötő dokumentum, de 2011 előtt az volt. Aszerint az álláskeresőt legritkábban három havonta kellett behívni, és megkérdezni, hogy mi van vele. És a legtöbb helyen persze három havonta hívták be őket. És ha erre az a válasz, hogy kevés az ügyintéző, akkor lehetne alkalmazni többet.
Az, hogy milyen, amikor megfelelő támogatást kap egy álláskereső, közben rendesen a körmére néznek, kéthetente beszélnek vele, ráadásul mindemellett fejlesztik a képzési infrastruktúrát, ezt még nem próbálta ki senki Magyarországon.
A közmunkások körében végzett nem reprezentatív felmérések szerint a közmunkában résztvevők 75 százalékának nem ajánlottak fel semmiféle képzési lehetőséget, ahol viszont zajlik valamilyen közmunkába integrált szakképzés, az pedig sokszor nincs rendesen végiggondolva. Molnárék jártak olyan faluba, ahol harminc szakképzett dajka volt. De akad olyan hátrányos helyzetű kistérség is, ahol nyolc kiképzett műkörömépítő él. Nyilvánvaló, hogy ők nem tudnak elhelyezkedni.
„Egy mikrovállalkozások létrehozását segítő munkahelyteremtő program keretében próbálkoztunk a szakmában segédmunkásként dolgozó kőműveseket továbbképezni, de ötven kilométeres körzetben nem találtunk olyan képzést, ahol nyolcnál kevesebb embert képeztek volna. De ennyi kőművesre meg nyilván nem volt szüksége az adott falunak, eleve csak ketten érdeklődtek a szakma iránt.”
- meséli Molnár, aki szerint a kormány által most belengetett szociális szövetkezeteknél sem látni, hogyan hozhatnának megoldást.
A szövetkezetekbe rendszerint termelők állnak össze, akik a nagyobb hatékonyság érdekében közösen értékesítik termékeiket. De Molnár szerint nem világos, hogy tíz nagyon szegény embernek, akik még önmagukkal sem nagyon tudnak mit kezdeni, miért jelentene előrelépést, ha mesterségesen egy csoportba raknák őket.
És a közfoglalkoztatásnak van még egy furcsa paradoxona, amiről nem szokás beszélni. Azokban a falvakban, ahol tisztességes önkormányzat működik, és valóban törődnek azzal, hogy a közfoglalkoztatásból valami értelmes, értékteremtő munka legyen, és mondjuk termesztenek valamit, sokszor éppen a helyi kisvállalkozókat lehetetlenítik el, akik addig beszállíthattak a helyi intézményeknek. És ezzel az addig meglévő, nagyon pici piacot ölik meg.
„Lehet, hogy ezeknek a programoknak a hatása minden jó szándék ellenére inkább káros.”
- mondja Molnár, aki szerint ez is csak egy példa arra, hogy mennyire borzasztóan bonyolult rendszerekről van szó, amiket nem lehet egycsapásra megoldani.
Arról pedig, hogy mennyire hatékonyan és hogyan működik a foglalkoztatáspolitikai rendszer, az utolsó ezzel kapcsolatos igazán átfogó vizsgálatot még az EU-csatlakozás feltételeként kellett elkészíteni, ezt egy amerikai szakember csinálta meg 1997-ben. Pedig Cseres-Gergely szerint ezt „fillérekből” meg lehetne csinálni, de mégsem készül el. Ennek taktikai oka is lehet: túl sok pénz megy el, és túl látványos lenne, ha kiderülne, hogy nincs semmi értelme.
A címlapképet Hajdú D. András készítette az Abcúgnak. A képhez kapcsolódó cikket, amiben kistelepülések polgármesterei mesélnek a közmunka-programról, itt olvashatja.
A Magyar Békekör csütörtökön találkozót kezdeményezett a magyar kormány megbízottjával a keleti nyitás politikája, nevezetesen az Oroszországgal való békés együttműködés előmozdításáért – tudatta a Békekört szervező Magyar Szociális Fórum.
A civil szervezetekből és kisebb politikai csoportosulásokból szerveződő Békekör levélben fordult Budai Gyulához, az Oroszország Által Elrendelt Embargóból Fakadó Külgazdasági Intézkedésekért Felelős Miniszteri Biztoshoz, hogy tárgyaljon háromtagú civil delegációjukkal az Oroszország ellen irányuló szankciókról, és az orosz ellenszankciók hazánkra gyakorolt hatásáról. Orbán Viktor miniszterelnököt pedig arra kérték, hogy segítse elő a találkozó létrejöttét.
A két politikusnak csütörtökön elküldött levelében a Magyar Békekör Magyarország nemzeti érdekének minősíti a keleti nyitás politikáját, és a jó viszony ápolását Oroszországgal, Kínával, és az eurázsiai gazdasági közösséggel. Nemzeti érdeknek tartják a szankcióktól mentes, zavartalan gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal, és a magyar nemzetgazdasági fejlődés szempontjából alapvetően fontos energiaellátás biztosítását, a Déli Áramlat gázvezeték felépítését.
A Magyar Békekör álláspontja szerint – a washingtoni nyomással ellentétesen - Moszkvából semmiféle nyomás nem tapasztalható arra, hogy Magyarország ne éljen jó viszonyban és barátságban Amerikával és az EU-val.
A békés jövő érdekében a Magyar Békekör fontosnak tartja a civil diplomácia aktivizálását idehaza és európai szinten.
„Tekintettel arra, hogy a magyar kormány keleti nyitás politikája több ponton találkozik a Magyar Békekör irányvonalával, találkozót kezdeményezünk a kormány megbízottaival, hogy társadalmilag is alátámasszunk egy jövőbe mutató, ígéretes folyamatot” – írta a Békekör nevében eljuttatott levélben Simó Endre szervező.+++
A Magyar Békekört (MB) alkotó szervezetek november 7-i tanácskozásukon kialakították álláspontjukat az Egyesült Államok Magyarországra gyakorolt nyomásával kapcsolatban, hogy hagyjon fel a keleti nyitás politikájával, tartson ki a NATO oroszellenes szankciói mellett, és ne hagyja felépíteni a Déli Áramlat gázvezetéket – tudatta a Magyar Szociális Fórum vasárnap. Alább közreadjuk az MB állásfoglalását:
A Magyar Békekör Magyarország nemzeti érdekének tartja a keleti nyitás politikáját, és a jó viszony ápolását Oroszországgal, Kínával, az eurázsiai gazdasági közösséggel. Nemzeti érdekünknek tartjuk a szankcióktól mentes, zavartalan gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal, és a magyar nemzetgazdasági fejlődés szempontjából alapvetően fontos energiaellátás biztosítását, a Déli Áramlat gázvezeték felépítését.
A magyar emberből nem vált ki jó benyomást, hogy Magyarország legfőbb NATO-szövetségese, az Amerikai Egyesült Államok a magyar nemzeti érdekekkel ellentétes irányba akarja terelni hazánk politikáját, és ránk kényszeríteni saját akaratát. Úgy látjuk, hogy Washington a korrupció ellen folytatott jogos és helyénvaló fellépés leplében meg akarja akadályozni a Kelettel épülő jó viszonyunkat, és a nemzetgazdaság modern fejlesztéséhez, a Déli Áramlat felépítéséhez fűződő jogunkat. Ezt támasztják alá André Goodfriend, az USA budapesti ideiglenes ügyvivőjének október 24-i budapesti sajtóértekezletén elhangzott, Reuters által idézett kijelentései is.
A szankciópolitika nem szolgálja a békés megoldást Ukrajnában, és visszaüt az Európai Unióra, benne Magyarországra. A békés rendezés nem Oroszország „megbüntetése” révén tárul fel, hanem Oroszország fejlődéshez fűződő jogának maradéktalan elismerése révén, hasonlóképpen hazánk jogának elismeréséhez a nemzeti fejlődéshez.
A Magyar Békekör felhívja a magyar közvélemény figyelmét arra, hogy – a washingtoni nyomással ellentétesen - Moszkvából semmiféle nyomás nem tapasztalható arra, hogy Magyarország ne éljen jó viszonyban és barátságban Amerikával és az EU-val.
A Magyar Békekör meggyőződése szerint Magyarországnak baráti jó viszonyhoz fűződik érdeke Kelettel és Nyugattal egyaránt. Saját érdekéből kiindulva elő kell segítenie a katonai szembenálláson túlmutató békés együttélést és együttműködést az új ázsiai erőpólus és a Nyugat között. A békés jövő érdekében a MB fontosnak tartja a civil diplomácia aktivizálását idehaza és európai szinten. Élni kíván a Varsói Egyetemen november 22-23. között rendezett közép-és kelet-európai tanácskozás kínálta lehetőséggel, hogy európai civil konferenciát kezdeményezzen egy új biztonsági és együttműködési rendszer kialakításáért. A szervezetek felhatalmazták Simó Endrét, a Magyar Szociális Fórum alapítóját, hogy varsói előadásán javasolja Budapestet ennek a civil konferenciának a helyszínéül.
Tekintettel arra, hogy a magyar kormány keleti nyitás politikája több ponton találkozik a Magyar Békekör irányvonalával, találkozót kezdeményezünk a kormány megbízottaival, hogy társadalmilag is alátámasszunk egy jövőbe mutató, ígéretes folyamatot. Az MB az ezzel kapcsolatos megkeresést még a héten eljuttatja a kormány illetékeseinek.+++
Az alábbi észevetéleket juttatta el csoportunk a helyi és az országos sajtó néhány képviselőjének és néhány más érdekvédőknek.
Kaposvár, 2014. november 05. 11:00
Veszélyben a Foglalkoztatást-Helyettesítő (FHT) támogatás is, amely százezreket érint, mert nekik tisztességes munka hiányában ez a havi 22 800 az az összeg, amelyből néha azért enni tudnak!
A FIDESZ kormány a korábbi ezt a támogatási formát ami jelenleg is az aktív korúak, de álláskeresési járadékban nem részesülők, számukra megfelelő munkát nem találók számára folyósítható már többször is módosította.
Módosította akkor, amikor törvénytelenül csökkentette ennek korábbi 28.500 Ft-os havi összegét 22.800 Ft-ra. Törvénytelenség történt akkor amikor megszabták, hogy ezt a támogatást egy családban csak egy személy kaphatja, amely egyébként alaptörvény ellenes!
Most pedig itt az újabb lépés 2015-től csökkenne még ez a 22.800 Ft is:
hvg.hu- "7. Segélyezést érintő döntések: a) 4 év leforgása alatt évente negyedével csökkentik a foglalkoztatást helyettesítő támogatásokat, helyette az érintetteket a közmunkaprogramba vonják be. ...."
2015-től csökkenne a jenlegi havi 22.800 Ft -5.700 Ft-tal ( maradna 2015-ben: havi 17.100 Ft) , majd 2016-tól ismét 5.700 Ft-tal csökkenne tovább (így 2016-ban maradna havi 11.400 Ft), 2017-ben ez újabb 5.700 Ft-tal csökkenne tovább (így 2017-ban maradna havi 5.700 Ft), majd 2018-ban ez a maradék havi 5.700 Ft is megszűnne, így 2019-ben már biztosan nem kapnának ilyen szociális támogatást, mint a Foglalkoztatást-Helyettesítő (FHT) támogatást a rászorulók!
A Közmunka is Munka Blog elítéli a Kormány, az adótörvényekhez benyújtott a szegény embereket érintő, azok életét ellehetetlenítő újabb tervezett szociális intézkedést, mint a jelenlegi aktív korúak ellátását csökkentő és fokozatosan megszüntető magatartását és a lehetséges törvényalkotási rendelkezését!
A Közmunka is munka Blog követeli a kormánytól a népi párbeszédet és a folyamatok átgondolását és kéri hogy ne csak közmunkát, hanem hosszútávú, nem egy-három hónapos közmunka lehetőséget teremtsenek, segítsenek, hanem hosszabb távúakat és ezekhez minden anyagai forrást adjanak meg minden foglalkoztató számára, így az önkormányzati és állami szervezek mellett a civil szférának is és különösen a nonprofit értékteremtő egyesületeknek is, amik például állami, vagy önkormányzati feladatokat is ellátnak.
A közmunka is Munka Blog követeli továbbá a kormánytól az egyenlő munkáért egyenlő bér jár feltétel teljesülését és kéri, hogy a közmunkások ne legyenek másod és harmad rendű állampolgárok és itt se legyen kettős mérce bérben, szabadságolásokban és munkafeltételekben.
A közmunka is Munka Blog követeli továbbá a kormánytól, hogy ne hozza hátrányos helyzetbe a sok százezer Foglalkoztatást-helyettesítő Támogatásban részesülő állampolgárokat és a sok százezer tisztességes munka hiányában önhibáján kívül lévő állástalan embereket.
Erre senki nem szervez tüntetést? "7. Segélyezést érintő döntések: a) 4 év leforgása alatt évente negyedével csökkentik a foglalkoztatást helyettesítő támogatásokat, helyette az érintetteket a közmunkaprogramba vonják be." Közmunkába? Az is csak legjobb esetben 3 hónap? Mit csinál az a foglalkoztató pl: a vasúttörténeti egyesület, ahol bevétel alig van, de muszáj rendbe tartania vasúti megállóhelyet, ha már nem tudja fizetni a foglalkoztatottak után a közterheket, mert nem profit érdekelt cég és nem több milliós költségvetésű önkormányzat? Ad az állam ehhez elég támogatást, esetleg valaki? ilyenkor mi van kedves FIDESZ-es milliomosok?
Súlyos döntések: négy év alatt lenullázza a segélyt a Fidesz
Közel ötórás ülés után a Fidesz-frakció több fajsúlyos döntést hozott a 2015-ös költségvetéssel, a devizahitelek forintosításával, a segélyezési rendszer átalakításával és a 2015-ös adótörvényekkel kapcsolatban.
1. Ahogy Orbán Viktor pénteken bejelentette, az internetadót visszavonják a tervezet november 18-i parlamenti szavazásán. (Az adó visszavonására szerdán tesz javaslatot a gazdasági bizottság.) A kieső bevételt a 2015-ös költségvetés tartalékaiból pótolják.
2. 2016. január 1-től megtörténik a devizahitelek forintosítása. A váltás nem lesz kötelező az ügyfelekre nézve, de a bankok kötelesek lesznek az átváltást felajánlani. Az átváltási árfolyamról, és a további részletekről a kormány dönt majd rendeleti úton. Rogán Antal frakcióvezető kedden azt mondta, több mint egy hónapjuk lesz erről a Bankszövetséggel tárgyalni.
3. Megalkotják a fair bankokról szóló törvényt, amely a következő elemeket tartalmazza majd: a) A szerződéskötéstől számított három éven belül semmilyen változtatást nem kezdeményezhetnek a bankok, így a kamat, a kamatfelár sem nőhet. b) Három év után a kamatfelár, és a -mérték változhat, de 90 nappal a változtatás előtt a bankoknak értesíteniük kell előre az ügyfeleket. c) A változtatásról „objektív indexet” kell a bankoknak meghatározniuk, amit az MNB hagy jóvá. d) A bank változtatásról szóló kiértesítése után az ügyfeleknek jogukban áll felmondani ingyen a szerződést, és más bankhoz átvinni a hitelüket. e) A költségeket és díjakat csak az inflációval arányosan lehet emelni. g) A késedelmi kamatot maximálják, a teljes hiteldíjmutató legfeljebb 10%-ában.
A forintosítással kapcsolatban a frakció arra kérte a kormányt, a bankok elszámoltatásánál a folyó peres ügyekben az államra nézve kedvezőtlen döntés esetén minden egyes esetben nyújtsanak be fellebbezést, majd – az Alkotmánybíróság határozata után – induljon meg az elszámoltatás, várhatóan februárt követően. Rogán szerint a bankok elszámoltatása javítja a költségvetés pozícióit, a törlesztőrészlet csökkenése révén egy devizahitelesnél 20 000, egy forinthitelesnél 10 000 forint maradhat átlagosan, így 2,6%-kal nő a háztartások fogyasztása jövőre.
Segély helyett csak közmunka lesz
Fotó: MTI / Bugány János
4. 2016. január 1-ig minden fogyasztói hitelt át kell írni az új szabályoknak megfelelően, tehát visszamenőlegesen, a régi hitelszerződéseket is.
5. 2015. szeptember 1-től 10%-os pedagógusbér-emelés lesz (ez a korábban bejelentett életpályamodell több évre eltolt, jövőre esedékes része), a rendőrök és katonák július 1-től 30%-os emelésben részesülnek.
6. Oktatást érintő döntések: a) Jövőre 3 éves kortól kötelező lesz az óvodáztatás. b) A frakció azt kérte a kormánytól, hogy a szakoktatás részére további forrásokat biztosítsanak.
7. Segélyezést érintő döntések: a) 4 év leforgása alatt évente negyedével csökkentik a foglalkoztatást helyettesítő támogatásokat, helyette az érintetteket a közmunkaprogramba vonják be. b) 2016. január 1.-től 4 év leforgása alatt a kétgyerekesek után járó adókedvezményt a duplájára emelik, 2016. január 1-től folyósítani fogják az új szociálpolitikai támogatást. 120 ezer forint adókedvezményt is kaphatnak a frissen házasodott párok.
8: A frakció arról is döntött, hogy 200 000 forint alatt nem lesz változás a cafetériában, ezen felül arra kérik a kormányt, hogy vizsgálja meg, a 200 000 forint fölötti résznél hogy lehet elérni, hogy a meleg étel, és a turizmus területén maradjon a kedvezmény.
9: Rogán Antal szerint felmerült, hogy a családi pótlékot munkavállaláshoz kössék, de „ezen a kormány még gondolkodik”.
Egy kérdésre válaszolva Rogán Antal azt mondta, az amerikai kitiltási botrány nem került szóba az ülésen. Ugyancsak nem merült fel a KDNP által ismét előhúzott, a boltok vasárnapi zárva tartásáról szóló javaslat sem, Rogán Antal szerint ezt maguk a KDNP-sek sem hozták szóba.
A Déli Áramlat gázvezetéket uniós előírások alól mentesítő törvényjavaslatról – amin Rogán Antal neve szerepel – a frakcióvezető azt mondta, az indítvány „nem az övé”, mint a gazdasági bizottság elnöke jegyezte az indítványt, de támogatja azt. Rogán szerint erre azért van szükség, mert az ukrán válság miatt ukrán vezetéken folyó gáz továbbítása kockázatossá vált.
A frakció arra kéri a kormányt, az új uniós költségvetési ciklusban a források 60%-a vállalkozásfejlesztésre menjen, mint a frakcióvezető megjegyezte, az előző ciklusban ez az arány 39% volt.
Jövőre 1,3 százalékos foglalkoztatottságbővülést vár a kormány, tehát mintegy 54 ezerrel több munkahely jöhet létre. A bérükre meg is van a fedezet, hiszen a benyújtott költségvetésben, számításaink szerint, az ideinél 39 milliárddal többet különítettek el a közmunkásokra. Sok valódi új munkahelyre tehát nem nagyon számíthat a kormány 2015-ben. A jövő évi és az idei költségvetés fő számai között a Startmunka-programnál van a legnagyobb eltérés. Az idénre 183,8 milliárdot terveztek, míg jövőre már 270 milliárd forintot csoportosítanak erre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valójában 86,2 milliárddal több jutna a közmunkásokra jövőre, hiszen nem valószínű, hogy a program belefér az idei keretbe. Szeptemberig ugyanis már 167 milliárdot fizetett ki az államkincstár, miközben épp a hideg hónapokban szokott megugrani a közmunkában foglalkoztatottak száma Nem lesz elég az idei pénz Nagy valószínűséggel tehát nem lesz elég az idei 183,8 milliárdos keret. A hátralévő három hónapra átlagos havi 21 milliárdos költséggel számolva kijön, hogy idén körülbelül 231 milliárd forintba kerülhet a közmunkaprogram.
Az idei keretbe talán bele sem férnek
Forrás: MTI/Balázs Attila
Még mindig marad 39 milliárd
Még mindig marad azonban 39 milliárd plusz a 2015-ös költségvetésben, ami az államkincstári kifizetések és a foglalkoztatási statisztikák alapján az idei számokon felül még 45 ezer közmunkás teljes éves bérére elegendő.
Nem várható sok új munkahely jövőre Ezt a számot érdemes összevetni Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 1,3 százalékos foglalkoztatásbővülési elvárásával. Ez 54 ezer új munkahelyet jelentene a szeptemberi foglalkoztatási statisztikák szerint. Arra vonatkozólag nincs információnk, hogy mikorra várja ezt a bővülést a kormány. Ha csak a következő év végére, akkor megoldható lehet a bővülés a közmunkaprogram keretéből is, hiszen számításainkban a 45 ezer munkás úgy jött ki, hogy teljes éves fizetést számoltunk. Persze piaci alapon is létrejöhet a közmunkaprogram mellett még több ezer munkahely.
A bizonytalanságok miatt a szaktárcától megkérdeztük, hogy milyen területen számít elsősorban bővülésre a jövőben. A választ változtatás nélkül közöljük:
"A Kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája és ne szoruljon jövedelempótló támogatásokra. Ennek megfelelően 2015-ben még több ember számára lesz elérhető a közfoglalkoztatás. Az eddigi 200 ezer közfoglalkoztatott mellett a Kormány a jövő év folyamán további több tízezer embernek teszi lehetővé, hogy részt vegyen a közmunka programban. Erre közel 35 milliárd forinttal többet különítettünk el a költségvetésben. Várakozásaink szerint jövőre a versenyszféra foglalkoztatása is bővülni fog, ezt a növekedést felfelé mutató kockázatok övezik, mivel a költségvetés bevételi oldalának tervezésekor konzervatívan kalkuláltuk a várható pozitív hatásokat."
