Közösségi oldal, fórum

Megújult és ismét elindult A Blog Közösségi portálja, fóruma, amely itt érhető el facebook felhasználók részére:
https://www.facebook.com/groups/171189799727221/

2014. június 30., hétfő

Népszava: Újra a választásra időzítik a közmunkát


Nagy a hallgatás és a lapítás közmunkaügyben - egyebek mellett így fogalmazott lapunknak Komjáthi Imre. A Közmunkás Szakszervezet társelnöke megjegyezte, nem szeretne megint vészmadár lenni, de szerinte az állástalanok többsége ismét a választások előtt, augusztusban jut majd egy rövid ideig munkához.

Emlékeztetett arra, hogy az április választások előtt több településvezető jelezte, egyik nap reggel negyed kilenckor levelet kaptak a munkaügyi kirendeltségtől arról, hogy fél tízre küldjék vissza, hány munkanélkülit alkalmaznának közmunkában, és milyen feladatot szánnak nekik március 1-e és április 30-a között. Majd szintén a munkaügyi központok a választások után azonnal jelezték, csökken a közmunkások foglalkoztatására fordítható keret.
A helyzet most is hasonló - mondta Komjáthi Imre. Néhány szervezet korábban pályázott, ott dolgozik is néhány közmunkás, de arányuk elenyésző. Miskolc környékén nem látni mozgolódást. Korábban árkot takarítottak a munkások, most derékig érő gaz van még a legnagyobb bevásárlóközpont környékén is. De nem csak a városban, - mondta - a környező falvakban is a 22 ezer 800 forintos segélyből élnek most az emberek.
Pedig áprilisban azt írta a Belügyminisztérium: nőttek a közfoglalkoztatási programokra fordítható források az idei központi költségvetésben, nem igazak a sajtóban megjelent hírek, hogy elfogyott a pénz. Tavaly 179,9 milliárd forint volt a büdzsében a Start munkaprogramokra, idén pedig 183,8 milliárd forintra nőtt a forrás. "Idén május 1-jétől tovább folytatódnak a közfoglalkoztatási programok" - írták.
Azzal a szakemberek is egyetértenek, a munkanélküliség megoldása nem a közmunka, hanem a piaci alapú foglalkoztatás. Ám nem az emberek hibája, hogy Magyarország sok településén reménytelen "rendes" munkát találni, mert nincs a környéken foglalkoztató. Így a munka nélkül maradt emberek többségének egyelőre az egyetlen megoldás a közmunka, amiért, ha nyolc órában dolgoznak, 50 ezer forintot kapnak. A Közmunkás Szakszervezet szeretett volna erről, és a dolgozókat érintő szabályokról egyeztetni a kormánnyal, ám többszöri megkeresésükre sem reagáltak érdemben.
(Forrás: Npszava: Muhari Judit)

2014. június 28., szombat

Amputált lábú kilakoltatása - TV


Kirívóan embertelen esemény került szóba péntek este a Budapest TV-ben: a XV. kerületi Erdőkerülő utcai idősek otthonából július 2-án ki akarják lakoltatni a mindkét lábára amputált 70 éves Nagy Lajosnét, akinek nincs hova mennie. Az élete forog kockán. Ő volt Simó Endre vendége. László Tamás polgármestert is meghívtuk a beszélgetésre, de nem jött el, és nem is válaszolt a meghívásunkra.  A Budapest TV-ben sugárzott adás megtekinthető az alábbi YouTube felvételen:
https://www.youtube.com/watch?v=AU03bqfxgn4

2014. június 27., péntek

Hír24: Alaposan megdrágult a közmunka

A kezdeti 64 milliárdhoz képest tavaly a közel háromszorosát költi az állam a programra – írja a Napi Gazdaság.

Tavaly decemberre több mint 387 ezerre emelkedett a közfoglalkoztatásban érintettek száma, így 2013-ban 179,9 milliárd forintot költött az állam a programra. A közfoglalkoztatás átalakítása következtében 2011. január 1-jétől megszűnt a közmunkaprogram, a közcélú munka és a közhasznú munkavégzés, ezeket az egységes közfoglalkoztatás rendszere váltotta fel - derül ki a Napi Gazdaság cikkéből.
Az első évben a Munkaerő-piaci Alap „közfoglalkoztatás kiadásai" előirányzatából a közfoglalkoztatás támogatására 64 milliárd forint volt fordítható. 2012-ben már 137,5 milliárd forint ment a közfoglalkoztatás támogatására, tavaly pedig 153,8 milliárd forintot irányzott elő az állam erre a célra – közölte a Napi Gazdasággal a Belügyminisztérium. (Ezt az összeget ugyanakkor 26,1 milliárd forinttal kellett kiegészíteni, vagyis 2013-ban 179,9 milliárdba került a program.) Idén a közfoglalkoztatási költségvetési előirányzat mértéke 183,8 milliárd forint. A programban 2011-ben még csak 35 ezren vettek részt, egy évvel később már 271 ezer főre duzzadt a létszám, ami tavaly decemberre 387 ezerre emelkedett.

2014. június 25., szerda

M E G H Í V Ó Békekonferenciára

Tisztelt Társadalmi Szervezet, kedves Egyetértő Személy! 

A Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal, civil szervezetek együttműködési fóruma, tisztelettel meghívja az Önök Szervezetét, az ukrajnai politikai rendezésről szóló budapesti tanácskozására. A kerekasztal tanácskozásra meghívtuk az országgyűlésben képviselt valamennyi pártot. Egyetlen kérdésre szeretnénk választ kapni tőlük: Mit kíván tenni az önök pártja Ukrajna békéjéért, és a nemzetközi békéért? Mint kezdeményezők, abból indulunk ki, hogy a magyar nép békét akar, és békepolitikát sürget a kormánytól és a pártoktól. Ezért akar választ kapni a feltett kérdésre.
 
Társadalmi kezdeményezésű, ideológiától mentes rendezvényünk kizárólagos célja a békés rendezés elősegítése, és a pártok ennek megfelelő politikai szándékainak és készségének feltérképezése, illetve konkrét kifejtése. A tanácskozásra az országgyűlésben képviselt pártokon kívül a parlamenten kívüli pártokat is meghívjuk, és a civil sorokban biztosítunk nekik helyet.

Kérjük, jelezzék a fenti e-mail címre, elfogadják-e meghívásunkat a tanácskozásra, és kit delegálnak társadalmi szervezetük képviseletében! A meghívót a Magyar Szociális Fórum kezdeményezésére 2014. július 1-én megtartott civil békekonferencia békenyilatkozatának aláírói nevében küldjük Önöknek!


Tanácskozásunkat a Magyarok Házában tartjuk, Budapesten, az V. kerületi Semmelweis utca 1-3. sz. alatt (Astoria). Időpontja: 2014. július 6. (vasárnap) 10.00 – 13.00 óra között.

A béke-kerekasztal tanácskozás végig nyitott lesz a sajtó előtt.


2014. június 24.

Dr. Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója

e-mail: szocialisforum@gmail.com

2014. június 2., hétfő

Magyar civil szervezetek békekonferenciát tartottak Ukrajnáról

Budapest, 2014. június 1. vasárnap (MSZF)


Magyar civil szervezetek vasárnap béke-tanácskozáson ítélték el azt a NATO-tervet, hogy Magyarországra vagy más kelet-európai országokba idegen NATO-csapatokat telepítsenek, és bázist adjanak egy esetleges támadáshoz Oroszország ellen. A Magyar Szociális Fórum kezdeményezésére létrejött kerekasztal-megbeszélésen 12 szervezet a magyarok békeakaratának adott hangot a polgárháborúvá fajuló ukrajnai válság közepette, és aktív béke-diplomáciára szólította fel a magyar kormányt.

Annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy az ukrán válságra nincs katonai megoldás, aki ezt nem veszi tudomásul, Európa és a világ békéjét kockáztatja, és a magyar nemzeti érdekkel sem törődik. Támogatásukról biztosították a „keleti nyitás” politikáját az EU és a NATO felelős tagjaként. Szorgalmazták Oroszország teljes jogú bevonását az európai gazdasági együttműködési rendszerbe, és olyan kollektív biztonsági rendszer kialakítását, amely Oroszországot is magában foglalja. Felül kell vizsgálni a nyugati szövetségi rendszer orosz- és Kelet-ellenes stratégiáját – írják.


A politikai megoldás kulcskérdésének minősítették egy olyan ukrán föderáció kialakítását, amely egyenlő politikai, kulturális és nyelvhasználati jogokat biztosít az Ukrajnát alkotó nemzeteknek, nemzeti kisebbségeknek, etnikumoknak, köztük a kárpátaljai magyaroknak is, bevonva a koalícióba mindazokat a tényezőket, amelyeken a sokszínű ország egysége és békés együttélése múlik. Magyarország, Ukrajna szomszédjaként kiemelt szerepet játszhat a békefolyamatban, hiszen az Ukrajnában, Romániában és Szlovákiában élő magyarok az anyaországgal együtt békés rendezésben érdekeltek, autonóm jogaik biztosításával.

A tanácskozás résztvevői találkozót kezdeményeznek a magyar kül- és biztonságpolitika felelőseivel, és a parlamenti pártokkal. Nyilatkozatukat vasárnap megküldték a Budapestre akkreditált diplomáciai missziók vezetőinek is.

A Béke-kerekasztalnál az alábbi szervezetek képviseltették magukat:
Demokratikus Közéleti Alapítvány
Emberközpontú Országért Mozgalom
Európai Föderalisták Uniója, Magyar Tagozat
Igazságos Jogállamért Szövetség
Magyar Autonóm Néppárt
Magyar Szociális Fórum
Magyarok Világszövetsége
Május 1. Társaság
Mediátor Centrum Ózd
Nép Front
Roma Nővédelmi Közhasznú Szervezet
Semleges Magyarországért Alapítvány

+++ Kiadta: MSZF SZK
+36 30 5927371
www.mszfszk.hu

Alább közreadjuk a civil béke-konferencia nyilatkozatát:
A Budapesten 2014. június 1-én megtartott civil békekerekasztal-konferencia Nyilatkozata

Mi, alulírott társadalmi és politikai szervezetek a Magyar Szociális Fórum –Szociális Kerekasztal kezdeményezésére 2014. június 1-én békekonferenciát tartottunk Budapesten, hogy hangot adjunk a magyar nép békeakaratának az ukrán válság közepette. Elítéljük azt a tervet, hogy Magyarországra, vagy más kelet-európai országokba idegen NATO-csapatokat telepítsenek, bázist adjanak egy esetleges támadáshoz Oroszország ellen, és felvonulási, vagy átvonulási tereppé változtassák hazánk földjét. Elfogadhatatlannak tartjuk és tiltakozunk az ellen, hogy belerántsák a magyar szárazföldi vagy légierőt egy konfliktusba, és veszélybe sodorják lakosságunk életét. Népünk a békében érdekelt. Sem felvonulási területként, sem effektív katonai misszióban nem kívánunk részt venni. Elhatároztuk, hogy – hasonlóképpen az iraki, az afganisztáni, a grúziai és a szíriai konfliktusban tanúsított magatartásunkhoz - civil diplomáciába kezdünk a békét fenyegető súlyos veszély elhárításáért, és a nép akaratát szegezzük szembe a fegyverekkel. Békés kiutat akarunk mutatni a válságból, hogy a konfliktus az Ukrajnában élő népek és minden más nép javára oldódjék meg. Azt akarjuk, hogy folytatódjon az új történelmi távlatot feltáró együttműködés Magyarország és Oroszország, Oroszország és Nyugat-Európa között.

Meggyőződésünk, hogy az ukrán válságra nincs katonai megoldás. Aki ezt nem veszi tudomásul, Európa és a világ békéjét kockáztatja, és a magyar nemzeti érdekekkel sem törődik. Mi viszont törődünk mindkettővel! Nemzeti érdekünknek tartjuk a jó viszonyt Kelettel és Nyugattal egyaránt. Magyarország NATO iránti hűségét senki se értelmezze úgy, hogy szembefordulunk a Kelettel, lemondunk gazdasági érdekeinkről, hátat fordítunk nemzeti érdekeinknek. Magyarországnak a NATÓ-n belül és kívül azokkal a politikai és társadalmi erőkkel kell szövetséget keresnie, amelyek az együttműködés elmélyítésében érdekeltek, nem pedig a kelet-nyugati együttműködés leépítésében. Azokkal kell összefognunk, akik felismerték a világméretű átalakulást: hogy a világgazdaság súlypontja fokozatosan Keletre tevődik át, jövőnket új dimenziókban kell keresni, nem pedig elzárkózni előle. Világosan látni kell, hogy az érdekközösség építése Kelet és Nyugat között a béke záloga, és ennek megfelelően kell cselekedni.

Nemzeti érdekünknek tartjuk
A „keleti nyitás” politika folytatását az Európai Unió és a NATO felelős tagjaként.
Oroszország teljes jogú bevonását az európai gazdasági együttműködési rendszerbe, Oroszország elszigetelése helyett.
Kollektív európai biztonsági rendszer kialakítását Oroszország bevonásával, a helyett, hogy a NATO-t szembeállítanák Oroszországgal.
Nemzeti érdekünk az együttműködés útjának egyengetése a Keleten kialakuló új erőpólussal.
Az együttműködés szellemében felül kell vizsgálni a nyugati szövetségi rendszer orosz-és Kelet-ellenes stratégiáját.

A magyar kormány teendőit a jelen helyzetben abban jelöljük meg, hogy
1. Hagyjon fel kétarcú magatartásával, és egyértelműen a békés rendezés mellett kötelezze el magát. Ne maradjon a politikai kinyilatkoztatások szintjén, hanem tettekkel bizonyítsa, hogy elutasít mindennemű katonai megoldást. Kezdjen aktív békediplomáciába, hogy a szembenálló felek tárgyalóasztalhoz üljenek, és politikai eszközökkel rendezzék konfliktusukat.

2. Magyarország elevenítse fel a magyar diplomácia virágkorára jellemző aktivitását: a helsinki szellemet, amikor hazánk a Varsói Szerződés tagjaként is képes volt arra, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a hidegháborúban szembenálló feleket, és közreműködjön az enyhülésben Kelet és Nyugat között. Miért ne volnánk képesek erre a NATO tagjaként is?

3. Magyarország, Ukrajna szomszédjaként kiemelt szerepet játszhat a békefolyamatban. Erősíthetik elkötelezettségét a politikai rendezés mellett a Kárpátalján élő magyarok, továbbá a Romániában és a Szlovákiában élő magyarság is, mert valamennyien elutasítják a háborút, és békés rendezést akarnak az amerikai hadiipari lobby és a NATO héják katonai megoldásával szemben.

4. Az ukrajnai politikai megoldás kulcsát olyan föderáció kialakításában látjuk, amely egyenlő politikai, kulturális és nyelvhasználati jogokat biztosít az Ukrajnát alkotó nemzetiségeknek, nemzeti kisebbségeknek, etnikumoknak, köztük a kárpátaljai magyaroknak is. Helyi autonómiák sokaságát kell kialakítani, föderatív alapokra kell helyezni a központi hatalmat, bevonva a koalícióba mindazokat a tényezőket, amelyeken a sokszínű ország egysége és békés együttélése múlik. Támogatjuk az ukrán felek között 2014. február 21-én született kijevi megállapodást. Az egyezményt előre mutatónak tartjuk a belső béke, és a nemzetközi feszültség megszűntetése szempontjából egyaránt.

5. Semleges, a környezetével békében élő, a Kelettel és a Nyugattal egyaránt együttműködő ukrán politikában látjuk a megoldást.

Mi, alulírott társadalmi és politikai szervezetek készek vagyunk társadalmi támogatást nyújtani egy ilyen békepolitikához. Ennek érdekében találkozót kezdeményezünk a magyar kül- és biztonságpolitika irányítóival, és még ma eljuttatjuk nyilatkozatunkat a kormányfőnek, valamint a Budapesten akkreditált diplomáciai missziók vezetőinek.

Kelt Budapesten, 2014. június 1-én

Eddigi aláíró Szervezetek:
Demokratikus Közéletért Alapítvány
Emberközpontú Országért Mozgalom (EKO)
Igazságos Jogállamért Szövetség (IJÁSZ)
Magyar Autonóm Néppárt
Magyar Szociális Fórum
Mediátor Centrum Ózd
Népi Front
Roma Nővédelmi Közhasznú Szervezet