Közösségi oldal, fórum

Megújult és ismét elindult A Blog Közösségi portálja, fóruma, amely itt érhető el facebook felhasználók részére:
https://www.facebook.com/groups/171189799727221/

2014. július 10., csütörtök

Szabotálták a pártok a civilek béke-tanácskozását

2014. július 06. vasárnap


Sem a kormány, sem az Országgyűlésben képviselt pártok nem küldtek képviselőt arra a vasárnapi civil békekonferenciára, amelyiken arra vártak választ tőlük, hogy mit kívánnak tenni Ukrajna és a világ békéjéért. A Magyarok Házában Budapesten megtartott béketanácskozáson résztvevő civil szervezetek és parlamenten kívüli pártok arra szólították fel a kormányt, hogy az Ukrajnában romló helyzet, és a növekvő nemzetközi feszültség miatt tettekkel bizonyítsa, elutasít mindennemű katonai megoldást, s kezdjen aktív béke-diplomáciába, hogy a szembenálló felek tárgyalóasztalhoz üljenek, és politikai eszközökkel rendezzék konfliktusukat – tudósított róla a konferenciát kezdeményező Magyar Szociális Fórum.
„Nem várhatunk ölbe tett kézzel arra, hogy a kormányzó és az ellenzéki pártok megjelenjenek, és méltóztassanak válaszolni.  A háború és béke kérdése össztársadalmi ügy, nem pedig egy maroknyi hatalmi csoport belügye” – mondta Simó Endre előterjesztésében, majd 8 pontba foglalta, miben látják a békés rendezés lehetőségét, és mire kérik a magyar politikai vezetést:

1. Közben kell járni Kijevnél, és hangot kell adni a NATO-ban, az EU-ban és az ENSZ-ben annak a magyar álláspontnak, hogy Magyarországnak, Ukrajna szomszédjának nem áll érdekében sem a belső, sem a külső fegyveres konfliktus. Az áll érdekünkben, hogy megszűnjenek a harcok, és tárgyalás kezdődjék a szembenálló felek között a békés megoldásról.

2. A politikai megoldás kulcsa egy olyan ukrán föderáció kialakítása, amely egyenlő politikai, kulturális és nyelvhasználati jogokat biztosít az Ukrajnát alkotó nemzeteknek, nemzeti kisebbségeknek, etnikumoknak, köztük a kárpátaljai magyaroknak, bevonva a koalícióba mindazokat a tényezőket, amelyeken a sokszínű ország egysége és békés együttélése múlik. Az MSZF az ukrán felek között február 21-én született megállapodásból indul ki. E szerint Ukrajnában nemzeti koalíciós kormányt hoznak létre, nem vezetnek be szükségállapotot, a hatalom nem alkalmaz erőszakot az ellenzékkel szemben, és hozzáfognak az élet normalizálásához az ország egész területén. Kövessen el mindent a magyar kormány, hogy a kijevi vezetés tartsa magát ehhez a megállapodáshoz!

3. Magyarország – Szlovákiához és Csehországhoz hasonlóan - egyértelműen utasítsa el azt az amerikai igényt, hogy idegen NATO-csapatokat állomásoztassanak hazánk területén, vagy bázist adjanak egy esetleges támadáshoz Oroszország ellen. Sem felvonulási területként, sem effektív katonai misszióban nem kívánunk részt venni.


4. A kormány – túl a kinyilatkoztatásokon - tettekkel is bizonyítsa, hogy elutasít mindennemű katonai megoldást. Kezdjen aktív békediplomáciába, hogy a szembenálló felek tárgyalóasztalhoz üljenek, és politikai eszközökkel rendezzék konfliktusukat.

5. A magyar kormány folytassa a keleti nyitás politikáját az Európai Unió és a NATO felelős tagjaként. Tekintse nemzeti érdekünknek az együttműködést a Keleten kialakuló új erőpólussal.

6. A MSZF szerint Oroszországot teljes jogon be kell vonni az európai gazdasági együttműködési rendszerbe, mert az ellenségeskedés vele szemben, Oroszország elszigetelése visszaüt azokra, akik ilyen magatartást tanúsítanak a békés együttélés helyett.

7. Kollektív európai biztonsági rendszert kell kialakítani Oroszország bevonásával, a helyett, hogy a NATO-t szembeállítanák Oroszországgal, és nem csak vele, hanem Kínával is.

8. Az MSZF támogatásáról biztosít minden olyan lépést, amely arra irányul, hogy a békés együttműködés szellemében felülvizsgálják a nyugati szövetségi rendszer eddigi kelet-ellenes stratégiáját. Ennek részeként üdvözöltük Orbán Viktor miniszterelnök albufeirai kezdeményezését, hogy hívjanak össze összeurópai konferenciát Oroszország bevonásával, és kössenek együttélési megállapodást Oroszországgal a következő 20-25 évre. Örülünk, hogy a magyar kormányfő – legalább is szavakban – felkarolta a Magyar Szociális Fórum ezzel kapcsolatos álláspontját a „Helsinki szellem” felújításáról.


A résztvevők egyetértően fogadták azt a kezdeményezést, hogy a magyar civil béke-kezdeményezést emeljék nemzetközi rangra, és szervezzenek nemzetközi béke-tanácskozást elsősorban az Ukrajnával határos országok civil társadalmainak bevonásával.
„Ne vigyék el a magyar fiatalokat katonának Kárpátaljáról. A nemzeti lét megtartásának szintjén vagyunk érdekeltek a békében és a politikai rendezésben. Nem szabad hagyni, hogy a társadalom béke-akaratát alárendeljék a szövetségi rendszernek, amelyhez Magyarország tartozik” – mondta Bottyán Zoltán, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, a kárpátaljai régió felelőse.
Rónai Katalin, a Népi Front párt képviseletében nemzetközi összefogást sürgetett a háború ellen, a békéért.
Freisinger Jenő, az Európai Föderációs Unió magyar tagozatának és a Társadalmi Szervezetek Érdekvédelmi Tanácsának képviseletében a bipoláris kapcsolatok ápolásának fontosságát hangsúlyozta, és annak a véleményének adott hangot, hogy a megoldást a nemzetközi szervezetekben kell keresni. Eljött a civil társadalom ideje, hiszen a pártok fittyet hánynak a béke követelményére – fogalmazott.
Takács Gábor, a Magyar Autonóm Néppárt elnöke nemzeti kérdésnek minősítette a békét, és nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy kormánypártok és ellenzék egyaránt behódoltak az „atlantizmus parancsának”. Viszont előnyösnek nevezte a helyzetet abból a szempontból, hogy a civil társadalom a béke letéteményeseként léphet fel, és kialakíthatja álláspontját a békés rendezésről. Kulcskérdésnek minősítette Ukrajna föderatív átalakítását, és a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok autonóm jogainak biztosítását. „Mi magyarok, itt az ütköző zónában csak kárvallottjai lehetünk a konfliktusnak” – mondta Takács.+++

2014. július 3., csütörtök

IHO-Közmunka a Verebélÿ László Vasúttörténeti Egyesületnél

A kapostüskevári vasúti megállóhelyet gondozó egyesület épületgondnokot foglalkoztat.


Somogy megye súlyos állástalanságának enyhítését kívánja megcélozni a Verebélÿ László Vasúttörténeti Egyesület, ezért közmunkában épületgondnokot foglalkoztat a kapostüskevári MÁV-megállóhely épületének, és az ott helyet kapott gyűjteménynek gondozására, karbantartására. A karbantartási és az őrzési feladatokon kívül a látogatók fogadásában is segítséget nyújt majd a fenti munkakörben foglalkoztatott személy, tehát egyfajta kulturális közmunkáról is szó van.

Az egyesület júliustól szeptemberig történő munkavégzésre alkalmaz egy főt. A foglalkoztatás az egyesület által elindított értékteremtő közfoglalkoztatás és kulturális, vasúti közmunka program projektként a Kaposvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének, illetve az egyesület támogatásával, valamint más külső személyek segítségével valósul meg.

Az egyesület szeretné, hogyha szeptember után is folytatódhatna a közmunkaprogram igénybe vétele, illetve tovább szeretné fejleszteni Kapostüskevár vasúti megállóhelyet, valamint időszerűvé vált a vasúti múzeum bővítése is, melyhez minden építőipari és egyéb támogatói felajánlást és segítséget szívesen fogad a szervezet a www.vasuttortenet.eoldal.hu címen megtalálható elérhetőségek valamelyikén.

2014. július 2., szerda

Utcára tették az amputált lábú 70 éves asszonyt

Budapest, 2014. július 2. kedd (MSZF)

     Budapest XV. kerületében kedden délben az utcára tették a mindkét lábára amputált 70 éves asszonyt. László Tamás, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselője, a XV. kerület polgármestere az érintett Nagy Lajosné (Emma néni) és a sajtó jelenlétében tudatta, hogy a „lehető legemberségesebben” jártak el az ügyben, és a továbbiakban nem kívánnak törődni az asszony sorsával. Az idős otthon asszisztense a kerekes székben ülő Emma néni kezébe nyomta ebédjét, majd behúzta mögötte a rácsos kaput. „Megyek világgá” – mondta az asszony Simó Endrének, a Magyar Szociális Fórum szervezőjének, majd hozzátette: „Ha nem kapok segítséget, majd egy villamos elé gurulok”.
    Botrányos jeleneteknek lehettek tanúi azok az újságírók, akik tudósítottak az eseményről. Az MSZF szervezte sajtótájékoztatót László Tamás, a polgármesteri hivatal biztonsági szolgálatának kíséretében arra használta ki, hogy előadja, miért érdemtelen az asszony arra, hogy törődjenek vele, majd azt mondta, hogy Emma néni családjának kellene foglalkoznia vele. Ezek után előadta, hogy az asszony két fia börtönben ül, további hozzátartozóinak életkörülményeiről viszont nem tudott képet adni. Mégis azt állította, hogy a család gondja, hogy törődjön Emma nénivel. Simó Endre megkérdezte tőle: de ha nincs kinek törődnie vele, önök miért teszik az utcára? László Tamás nem válaszolt a kérdésre, csupán annyit közölt, mielőtt dacosan eltávozott volna, hogy nem foglalkoznak vele többé, lakást pedig nem utalnak ki neki. (Köztudottan a XV. kerületben önkormányzati lakások állnak üresen, köztük – egy tanú állítása szerint – az az akadálymentesített lakás is, amelyből két évvel ezelőtt kilakoltatták az asszonyt és unokáját.)
     Másik jellegzetes epizód: Az idős otthon egyik lakója a kerítés mögül válaszolt volna az újságírók Emma nénivel kapcsolatos kérdéseire, de a gondozók karon fogták, és elvezették az épületbe, nehogy beszélhessen.
    Nagy Lajosnét két év alatt másodszor lakoltatták ki. Először önkormányzati bérlakásából, most pedig az átmeneti gondozóházból, ahol csak két évet tölthetett. László Tamás múlt szerdán segítségként megkérdezte tőle, mit szeretne inkább, egy másik idős otthonba költözni, vagy pedig albérletbe menni, hogy újra együtt lehessen kis unokájával, akit időközben elvettek tőle, mint gyámtól, és állami gondozásba helyeztek. Az utóbbi esetén felajánlott 300 ezer Forint támogatást az albérlet kauciójára. Emma a második megoldást választotta, mert együtt szeretne élni unokájával. Megállapodás született, de az asszony és hozzátartozóinak minden erőfeszítése dacára eddig még nem találtak lakást neki. Csak rendkívül kevés akadálymentes kiadó lakás van, ezeknek a tulajdonosai pedig azt válaszolták, hogy „cigánynak nem adjuk ki”, vagy pedig azt, hogy „nem szeretnénk, ha a kerekes székkel felkarcolnák a parkettát”.
     A Magyar Szociális Fórum levélben kérte László Tamástól, ha egyszer pénzt ajánlott fel, segítsen megfelelő lakás előkerítésében is, de nem segített. Az is nyitott kérdéssé vált, hogy – tekintettel a polgármester bejelentésére, miszerint a továbbiakban nem kívánnak foglalkozni Emma nénivel – egyáltalán számíthat-e az asszony a kilátásba helyezett letéti összegre, ha mégis sikerülne lakást találni.
    Nagy Lajosné kilakoltatását kirívó embertelenségnek minősítette és elítélte a Magyar Szociális Fórum. Simó Endre szervező, és Juhászné Pap Laura, az MSZF Rokkantvédelmi csoportjának felelőse a sajtónak elmondta, hogy az Emma nénivel szemben tanúsított eljárás hűen tükrözi a kormány 350 ezer korhatár alatti rokkanttal szemben tanúsított magatartását. Őket éppen úgy sorsukra hagyta, mint az amputált lábú asszonyt. A nyugdíjjogosultságától megfosztott 350 ezer ember nulla és 46 ezer 200 Forintos juttatásból kényszerül lakni, táplálkozni, orvosságait kiváltani, élni – mondta Pap Laura.
Majd így érvelt: Nagyon sokan, akik most adnák be a rokkantság iránti kérelmet, azoknak nem jár, aki gyesen, ápolási díjon van, az rokkantság esetén nem számít, mivel biztosítási jogviszonyhoz kötik az ellátást, és akinek nincs meg a 5 éven belül a 3 év, 10 éven belül a hét év, 15 éven belül a 10 év, az egy fillér ellátást sem kap. Az sem kap egy fillért sem, akit visszaminősítenek, és elviszi ügyét harmadfokra, pedig ezek a perek hosszúak, és addig ellátás nélkül maradnak. A kormány és a minisztériumok nem foglalkoznak a megkereséseinkkel. A köztársasági elnök sem tanúsított megértést sorsunk iránt. Az MSZF több mint egy hónappal ezelőtt találkozót kért Balog Zoltán minisztertől, de a törvényben előírt határidőn belül nem kaptak választ megkeresésükre, és sürgetésükre sem reagáltak. A miniszterhez írt levelükben 13 pontba foglalták a rokkantak követeléseit, és felhívták Balog Zoltán figyelmét a fenyegető humánkatasztrófára.
     Ami kedden történt Emma néni kilakoltatásával, arra utal, hogy az ország vezetése nem csak közönyös a legelesettebb társadalmi rétegek sorsa iránt, hanem még az élethez való jogukat is elvitatja – mondta Simó.+++

Kiadta: MSZF SZK

2014. július 1., kedd

Pluszpénz közmunkára - FN24


A kormány szerint a közmunka sikeres és plusz 40 milliárddal még sikeresebb lesz.

A kormány legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy több mint 40 milliárd forintot még hozzátesz az idei közfoglalkoztatási összeghez - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerő-piaci és képzési államtitkára hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában.
Hozzátette: ezzel teljesülhet az az elvárás, hogy átlagosan napi szinten 200 ezer ember tud dolgozni a közfoglalkoztatás keretében.
Czomba Sándor szerint a idénymunka is nagyon jól alakul, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) májusi adataira hivatkozva elmondta, hogy több mint 200 ezer ember vesz részt alkalmi vagy idényjellegű munkában, ami 2010 óta a legmagasabb szám.