Magyarországon 1149-en szenvedtek fagyhalált az elmúlt négy évben

Budapest, 2014. március 25.

     Magyarországon 1149-en szenvedtek fagyhalált az elmúlt négy évben, 2010. október eleje és 2014. március 20. között – tájékoztatott a tömeges életvesztésről kedden a Magyar Szociális Fórum.

     2010-2011 telén több mint 400-an, 2011-2012 telén 330-an, 2012-2013 telén csaknem 300-an szenvedtek fagyhalált. A mögöttünk álló télen, 2013. október eleje és az idén március 20. között 119-en távoztak az élők sorából.

     Az emberek többsége saját fűtetlen otthonában hűlt ki, illetve kórházba szállítása közben, vagy kórházba kerülése után hunyt el, mert már nem tudtak rajta segíteni. Kisebbik részük közterületen, a szabad ég alatt hűlt ki.

     A Magyar Szociális Fórum azt is tudatta, hogy a kormány továbbra sem oldotta föl a fagyhalál esetekre vonatkozó hírközlési tilalmát az irányítása alá tartozó közszolgálati médiában. Emiatt a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió csak külföldi fagyhalál-esetekről számolhat be, szerkesztőinek tilos hírt adni a hazai fagyhalál esetekről, még akkor is, ha az adatok hivatalos állami forrásból származnak.

    A cenzúra miatt az állami média nem tett eleget életvédelmi feladatának, elmulasztotta mozgósítani a lakosságot a veszélyeztetett helyzetbe került emberekkel való fokozott törődésre, a szolidaritásra és az emberbaráti segítségre, a fagyhalál megelőzésére. A cenzúra maga is hozzájárulhatott az életvesztéshez, a kormányt súlyos felelősség terheli emiatt.

    Ez az állapot négy éve tart. Ez idő alatt 1149-en fagytak meg Magyarországon.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Programajánló: Róna Péter közgazdász Kaposváron

Kedves Oldal látogatóink!

Devizahitelek betiltásáról, gazdasági lehetőségekről és munkahelyteremtésről tart előadást Róna Péter az Oxfordi Egyetem professzora Kaposváron.

Helyszín: Kapos Hotel (Roland Terem)
Időpont: 2014.03.28 Péntek 18:00

Civilek viszonya az országgyűlési választáshoz

Budapest, 2014. március 24. hétfő

     A szavazásra jogosultak 30-40 százaléka érdektelennek tartja az április 6-ra kiírt országgyűlési választást, mert úgy ítéli meg, hogy nem róla szól, hanem a hatalom birtoklásáról önös célokért – adott hangot hétfőn a Magyar Szociális Fórum a civilek széles köreiben tapasztalható hangulatának.  

   Ennek az úgynevezett „szürke tömeg” megélt tapasztalatából kiindulva úgy látja, hogy sem a jobboldali, sem a szocialista-liberális pólus nem orvosolta a szegénység és a létbizonytalanság sok millió embert sújtó gondját, hanem ellenkezőleg, tovább nyílt a szociális olló gazdagok és szegények között, mindkét oldal elnyomta a társadalmi igazságosságra igényt tartó tömeget, és a hatalmi elit visszaélt a választók bizalmával – írják.

    Az MSZF azt tartja a magyar polgári demokrácia legnagyobb bajának, hogy a szavazást követően többé nem érvényesül a választói akarat, a megválasztott képviselők nem megbízóik igényeinek tesznek eleget, hanem a pártvezérek utasítása szerint járnak el. Az MSZF ezt a rendszert „beteg demokráciának” tartja. Különösen amikor a képviselők nem csak elszakadnak megválasztóiktól, hanem szembe is fordulnak velük. Az MSZF példaként említi a foglalkoztatás elhanyagolását, a bérek és a fizetések megélhetést nem fedező alacsony szinten tartását, az adórendszer igazságtalanságát, a devizahitelesek tömeges tönkretételét, a rokkantnyugdíjak megvonását, a szegénység és a létbizonytalanság elmélyülését, a korrupció elburjánzását. A kisebb létszámú parlament is nehezíti a közösségek érdekképviseletét, és az érdekek érvényre juttatását, hiszen egy-egy képviselőhöz lényegesen nagyobb választókörzet tartozik, s csökken a személyes kapcsolattartás lehetősége.

   Mindennek következtében nem csak, hogy nem oldódnak meg olyan alapvető gondok, mint amilyen a csaknem egy millió embert sújtó mélyszegénység, és további 3,5 millió létminimum alatt élő honfitársunk élethelyzete, hanem még súlyosbodnak is, függetlenül attól, hogy ki gyakorolja a hatalmat - vélekednek széles tömegek.

   Egyes pártok ugyan fontos ígéreteket tettek különféle rétegek helyzetének könnyítésére, pl. az alapvető élelmiszerek árának csökkentésére, a rokkantnyugdíj visszaállítására, új munkahelyek tömeges teremtésére, továbbá arra, hogy 100 000 forintos nyugdíjig minden 65 év feletti 24 000 forint pluszpénzt kap, hogy meg tudja fizetni a gyógyszereit, de átfogó megoldást a magyar társadalom válságára egyikük sem kínál. Vélhetően azért nem, mert a rendszer lényegén egyikük sem kíván változtatni, mindketten a nagy tulajdon oldalán állnak.

   Két és fél-három és fél millió szavazásra jogosult ember úgy látja, hogy semmi értelme szavazni, mert a választástól nem lesz jobb.

   A Magyar Szociális Fórum erre a hangulatra azzal reagált, hogy az életkörülményeken csak aktív hozzáállással, akarattal lehet változtatni, apátiával és passzivitással semmi esetre sem.  „Hazai és nemzetközi tapasztalatunkból kiindulva állítjuk, hogy az emberek csak ott tudtak változtatni sorsukon, ahol kiálltak magukért és egymásért, megértették, hogy cselekedniük kell, ha létbiztonságban, és igazságos társadalomban akarnak élni, meg akarják szerezni a tudást, és félelemtől mentes szabadságot akarnak kivívni maguknak” – írja az MSZF.

    A küszöbön álló választás új lehetőséget kínál a pártbefolyástól mentes civil mozgalomnak arra, hogy jelezze ennek a zárt politikai rendszernek a tarthatatlanságát, és dolgozzon egy új társadalmi erő kiépítésén, az emberi jogok és a közösségi értékrend megteremtésén.

     Az MSZF ehhez kéri mindazoknak a segítségét, akik április 6-án azért nem mennek el szavazni, mert hiányolnak a palettáról egy ilyen társadalompolitikai erőt.+++

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

www.mszfszk.hu

Ferenc pápa és keresztény elitünk

Ferenc pápa és keresztény elitünk címmel a Népszabadság mai (2014. március 19.) számának 12-ik oldalán az alábbi írás jelent meg Simó Endre tollából


http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=668:-ferenc-papa-es-kereszteny-elituenk&catid=2:magyar

MSZF az Alkotmánybíróság véleményéről devizahitel ügyben

Budapest, 2014. március 18. kedd

      Az Alkotmánybíróság hétfői állásfoglalása a devizahitel-szerződésekről arra utal, hogy Magyarországon rendkívül alacsony a legfelső bírói testületek társadalom iránti felelősségtudata. A Kúria 2013. december 16-i döntése után most az Alkotmánybíróság is értésre adta, hogy a megkötött hitelszerződések nem ütköznek törvénybe, következésképpen a hitelezetteknek akkor is teljesíteniük kell, ha hitelezőik megkárosították őket, vagy a szerződéskötéskor adott helyzet lényegesen megváltozott, és ez kihat a szerződésben foglaltak teljesítésére is. (Rebus sic stantibus jogelv.) Az AB ezzel lényegében alátámasztotta a Kúriának azt a korábbi üzenetét, miszerint a jogrend a pénzügyi érdekcsoportok érdekeit védi, nem pedig a fogyasztókét – írta kedden a Magyar Szociális Fórum.

     A Kúria decemberben azt állította, hogy a hitelszerződés nem ütközik jogszabályba, sem jóerkölcsbe, és nem is uzsoraszerződés, az Alkotmánybíróság pedig ezt megtoldotta most azzal, hogy Alaptörvénybe ütköző olyan cselekmény sem történt, amely miatt kötelező volna a hitelszerződések felülvizsgálása.

    A szabad szerződéskötés elvét és gyakorlatát az AB oly alapvetőnek ítélte, hogy nem is foglalkozott azzal a bíróságok előtt több ízben is bizonyított ténnyel, miszerint a hitelezők visszaélhettek erőfölényükkel a szerződések megkötésekor, és ez önmagában is Alaptörvénybe ütközik. Hiszen az Alaptörvény kimondja, hogy az állam megvédi polgárait az erőfölényükkel visszaélőkkel szemben. Az AB – közvetetten – felmentette az államot (kormányt) ez irányú kötelezettségének teljesítése alól – vélik.

     Ilyen körülmények között abszurdum és jogi képmutatás az „érdekegyensúly” tiszteletben tartását kérni azoktól a hitelezettektől, akiktől bankjaik a kétszeresét és háromszorosát követelik vissza az eredetileg felvett hitelösszegnek – szögezik le.

     Az AB szerint felül lehet ugyan vizsgálni a szerződéseket, ám ehhez minden fél egybevágó akarata kell. Tekintettel arra, hogy ez az akarat csak a Hitelkárosultakban van meg, a bankokból viszont hiányzik, a hitelkérdés átfogó megoldása politikai akarattól függ. Nevezetesen attól, hogy, kinek az oldalára áll a kormány. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy a kormány nem lép fel a bankok ellen egy átfogó megoldásért, hiszen – sokak szerint - tőlük kapja a pénzt. Emiatt nem csak, hogy gyors megoldás nem várható, hanem az is kétséges, hogy a devizahitelek jövőbeni „kivezetésén” kívül számíthatnak-e a megkárosított emberek elégtételre, kártalanításra, kárpótlásra.

     A Magyar Szociális Fórum szerint egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy a választásokig nem teljesül a kormány Hitelkárosultaknak tett ígérete, és arra sincs semmi garancia, hogy valaha is teljesülni fog a nagy pénzügyi érdekeket kiszolgáló politikai rendszerben.+++

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

www.mszfszk.hu

www.hitelkarosultakert.hu

MSZF: Magyarország tartsa távol magát minden katonai lépéstől Oroszország ellen

Budapest, 2014. március 12. szerda

     A Magyar Szociális Fórum szerdán határozott magatartást kért a magyar kormánytól azzal a lehetséges amerikai igénnyel szemben, hogy magyarországi támaszpontot biztosítson az amerikai légierőnek Oroszország ellen. Magyarországnak távol kell tartania magát minden olyan katonai lépéstől, amely Oroszország ellen irányul – szögezi le a közlemény.

    A „Munkát, Békét, Biztos megélhetést” jelszaváról ismert Szociális Fórum egy nappal az előtt erősítette meg álláspontját a békés politikai megoldás mellett, hogy Budapesten csütörtökön Ukrajnáról tanácskoznak a Visegrádi Négyek és Németország külügyminisztere. A Visegrádi csoport egyik tagja, Lengyelország 12 F-16 típusú vadászgépet és 300 fős földi kiszolgáló személyzetet fogadott be az Egyesült Államokból, Litvánia pedig hat F-15 típusú vadászgép és egy KC-130 típusú légi utántöltő gép telepítésére adott engedélyt az USA légierejének.

     Az MSZF szerint a NATO vezető hatalmának katonai lépései nem felelnek meg a magyar érdekeknek, mert tovább élezik a feszültséget. Stratégiai céljainak valóra váltásában az Egyesült Államok nem veszi kellőképpen figyelembe Közép- és Kelet-Európa biztonságát, sem gazdasági érdekeit – írják. Magyarországnak jó kapcsolatban kell maradnia Oroszországgal, nem szabad feláldoznia a „keleti nyitás” politikáját az amerikai érdekek oltárán. Azokkal az európai NATO-szövetségesekkel kell tartania, amelyek ellenzik a konfliktus kiélezését, és tiszteletben akarják tartani az orosz érdekeket – áll az MSZF közleményében.

     A Fórum azt javasolja Martonyi János külügyminiszternek, és a magyar diplomáciának, hogy a V4 csütörtöki tanácskozásán erősítse meg azt a magyar álláspontot, miszerint ki kell zárni a katonai eszközök igénybe vételét, és tartózkodni kell a NATO érdekszférájának kiterjesztésétől Ukrajnára.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Az ukrán válság és a devizahitelek – levél Orbán Viktorhoz

Budapest, 2014. március 10. Hétfő

     A Magyar Szociális Fórum hétfőn közreadta azt a levelet, amelyet 237 deviza-hitelkárosult írt Orbán Viktor miniszterelnöknek az ukrán válság törlesztő részletekre gyakorolt hátrányos anyagi következményeiről, és a Hitelkárosultaknak tett négy évvel ezelőtti ígéret be nem tartásáról.  A Miniszterelnöki Titkárságra hétfőn reggel eljuttatott levél így szól:

Miniszterelnök Úr!

     Alulírott deviza-hitelkárosultak máris megérezzük az ukrán válság anyagi következményeit, a Forint árfolyamának gyengülését az Euróhoz és a Svájci Frankhoz képest. A nemkívánatos nemzetközi feszültség súlyosbítja terheinket és gondjainkat, melyeknek orvoslását Ön megígérte, és Öntől azóta is várjuk rájuk az átfogó megoldást.

     Mi most arra kérjük Önt, hogy az ukrán válsággal kapcsolatban ne csak a Kárpátalján élő magyarok sorsát viselje a szívén, hanem a honi Hitelkárosultakét is! Évek óta várjuk, hogy kormánya véget vessen a devizahitelt felvett polgárok tömeges tönkretételének, halálba kergetésének, elszegényítésüknek és ellehetetlenítésüknek. Az Önök által felkínált „megoldások” csak azoknak a gondjain enyhítettek, akiknek volt pénzük, de azokén nem, akik elvesztették a munkájukat, vagy olyan szerény a jövedelmük, hogy ha enni akarnak adni a gyereknek, törlesztésre már nem futja.

     Most még nyakunkba kaptuk ezt a válságot is, melynek csak negatív következményeit tapasztaljuk, és melyről az a véleményünk, hogy mielőbb békés megoldást kell találni, ha el akarjuk kerülni a még rosszabbat. Mi tudjuk, hiszen megtapasztaltuk és folyamatosan tapasztaljuk a bőrünkön, mit jelent a banki önkény Magyarországon, az Európai Unió tagállamában. Úgy érezzük, az ukránok még nincsenek tisztában azzal, hogy mi várna rájuk, ha csatlakoznának az Európai Unióhoz. Talán Ön is felismert már egy s mást, és azon is elgondolkozott, hogyan lehetne felülvizsgálni Magyarország EU-val kötött csatlakozási szerződésének azon pontjait, amelyek lehetővé tették a pénzügyi csoportok elhatalmasodását a bérből és fizetésből, kisvállalkozásokból élő társadalmi többség fölött, továbbá a pénzkivonást, melyet többek között mi, Hitelkárosultak finanszírozunk. 

     Ezért arra kérjük Önt, és kormányát, világosítsa fel az új ukrán kormányt a magyar tapasztalatokról, és – az Ön által helyesen képviselt „Keletre nyitás” politikájának szellemében – adja tudtára, hogy az egyoldalúság behatárolja a mozgásteret, a sokoldalúság viszont új lehetőségeket nyit. Azt akarjuk mondani, hogy Ukrajnának – talán – nem választania kellene Kelet és Nyugat között, hanem jó viszonyt ápolnia mindkettővel. (Ezt Magyarországra nézve is követendőnek tartjuk.)

     Ebben a szellemben kérjük Önt, segítse elő a politikai rendezést Ukrajnában, ezzel is terheket véve le a vállunkról. Egyúttal idehaza is tanúsítson kellő politikai akaratot arra, hogy átfogó megoldás szülessék a Hitelkárosultak érdekében, egyszersmind elháruljon az egyik fő akadály a hazai gazdasági növekedés útjából!

2014. március 10.

Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítószervezője

Pertársaság a Hitelkárosultakért

Szekrényesi Imréné, Deák Alexandra, Éva Agócs Jónás Tiborné, Magdi Czebei, Ürögdiné Kocsis Zsuzsa, Nyitrainé Molnár Gabriella, Uzsorakamat Bankár Uralomnak Vége (szervezet), Agnes Szepsy, Marcsi Valentínyi, Tamás Schvirján, Terézia Schvirján, Julianna Laczkóné Gál, Sándor Nagy, Kun Erzsébet, Zsuzsa Szirbik, Párkány Krisztina, Erika Kisné, Bernadett Kiss, Mihály Kugler, Antal Schlenk, István Percze, Mag Tibor, Andrea Torzsásné, Schmetz Erzsébet, Dihen Imre, Annie Hol, Macsu Móni, Zoltán Virág, Milán Oláh, Magdi Joó, Mihály Szabó Hardi, Zsóka Szabó, Terézia Schvirján, Szabó Attila, Lászlóné Szirtes, Mihály Hamvai, Judit Magyari, Norburg Hetvenhét, Zoltán Kelemen, Túriné Csabai Erzsébet,

Illés Oncz ,István Percze, Robert Pap, István Veres, Dóra Szabó, Bea Czudar, Lajos Papp,

Varga Gábor, Jutka Szemán, Gabriella Veres, Erdélyi József, Ildikó Együd, József Pankovits,

Istvánné DrHosszú, Szilágyi Katalin, Katalin Piukovics, Joul Bchara, Magdi Joóné, Mária Kóródi, Beatrix Miletics, B Judit Őzyke, Erzsebet Szalagyi, Tamás Buzás, Magdolna Jakab,

Éva Nagy, Csécsei Ilona, Gyöngyi Hajcsárné Mágó, Sándorné Balogh, Amici Adrienn, István Veres, Sipos László, Kiss Szandra, Tibor Teleki, László Szabó, Farkasné Dósa Zsuzsanna,

Tibi Jelinek, István Keczeli, Márta Sajbenn, Gábor Hodos, Marika Mészáros, Mária Orosz,

Mariann Balázs, Mária Mezei, Simon Éva, Gesztics Dezső, Stefánkovits Károly, Durai Sándorné, Mariann Balázs, Halmos János, Marika Szűcsné, Szűcs Sándor, Lajos Kis, Dénes Zsolt, Éva Kerekesné, Csamangó István, Nándori Lászlóné, Molnár Gáborné, Faragó Ibolya,

Piros Miklósné, Marján József, Kerekes Katalin, Csiki Edit, Mezei Mihályné, Huszárik Zoltán, Kondacsné Gabriella, Marcsi Mester, Ambrus Gyöngyi, Vali Szakálné, Roland Molnár, Anna Mária Tóth, Vecsernyés Margit, Pintér Nóra, Magdolna Fülep, Gábor Radnai,

Miroslaw Eugieniusz Miedziak, László Schneider, András Lehóczki, Éva Zília Horváth,

Évus Bokros, Ilona Kovacs, Józsefné Horváth, Bea Bihary, Imre Kovács, Aranka Takács, Beata Szoke, Szuchánszkiné Aranka, Mónika Valentina Hartai, Mária Simon, Mihály Hamvai, Magdolna Zufallné Ozorai, Rudolf Varga, László Bábel, Imre Fehérvári, Magdi Szőke M., Irén Deli, Erika Kisné, Zsigmondné Zsóka, Kósa Márta, Erika Ficsor, Zsebi Tiborné, Anikó Katona, Harmos Katalin, Katalin Piukovics, Marika Valentinyi, Katona Anikó, Veres István, Tillai Zsuzsa,Varju-Tóth Éva, Tóthné Julika, Pájer Mihály, Kovács Ilona, Demeter Éva, Dr.Demeter Sándor, Sudár István, Mike Lászlóné, Szilágyi Katalin, Orbán Edit, Korponyi Tímea, Németh Tamás, Walter László, Parajdi Olga, Fazekas-Tóth Andrea, Magyar Fruzsina, Szabóné M. Jutka, Bedecs Ferenc, Puporka Aliz, Maroevichné Abonyi Margit, Vértesi Klára, Kelemen Melinda, Buday Gábor, Tamás Éva, Kalmár Mihályné Klára, Doboly Amália, Major Anna, Lévai István, Czéh Péter, Csontó Tünde, Erdorf Olga, Varga Éva, Demjén Tiborné, Csábi Béla, Lőrincz Katalin, Tóth Sándor, Reisz István, Majorosné Ács Anikó, Szabó Mónika, Varga Rudolf, Kugler Mihály, Fehér Lajosné, Szőke Andrea, Csorba László, Kiszel Béla, Kis Ildikó, Diósi János, Pércsi Miklósné, Gothárd Zoltánné Zsuzsanna, Lazar Marius, Erdősiné Erika, Andrejszki Éva, Sugár Antal, Lohnerné Kéring Piroska, Demjén Tiborné, Takács Roland, Szabó Dóra, Nagy Miklós, Wágner Ildikó, Pap Ildikó, Csehné Nagy Tünde, Szilágyi József, Goron Imréné, Borsos Erika, Lakos Péter, Erdeiné Vetráb Katalin, Erdősiné Híz Margit, Vigh Andrea, Fehér Lajosné, Száziné Éva, Kiszel Béla, Niklesz Anita, Balázs Mariann, Budáné Türk Margit, Mujzer Orsolya, Balla Ági, Mate Ibolya, Kovács Ilona, Wolfi Rudi, Kristófné Vidók Margit, Lakatos Ernő, Surján Ildikó, Sápi Jenő, Finna Szilveszter, Kamondi Tiborné, Sándor János, Peredi Mária, Ferenczik Mihályné, Szemesi Sándor, Heiling Gábor, Rádai Emese, Béláné-Judit Nagy-Foldvári, Popovics István, Szoboszlai Miklós.

Újabb ötlet a nincstelenek embertelen megalázására

Gonosz és embertelen döntésnek tartja a Közmunkások Szakszervezetének társelnöke azt, hogy Sajókazán ezentúl csak folyószámlára utalják a segélyeket. A településen van ugyan egy takarékszövetkezet, ám annak nincs automatája. A 6-7 kilométerre lévő Kazincbarcikára meg nem jutnak el az emberek, mert az úton, amin biciklizni lehetne, megtiltották a kerékpározást, buszjárat pedig alig van. Az ügyben érintett 200 ember mégis megnyitotta a számlát, hiszen ha ezt nem teszik meg, egyetlen forintot sem kapnak. 

Rosszindulatú, gonosz döntés - így reagált Komjáthi Imre arra, hogy a sajókazai önkormányzat úgy döntött, a pénzbeli szociális ellátásokat, vagyis a rendszeres szociális segélyt, a foglalkoztatást helyettesítő és lakhatási támogatást csak banki átutalással fizeti ki márciustól. A Közmunkások Szakszervezetének társelnöke, megjegyezte, a segélyből, közmunkából élő embereknek hónap végén a 30 forint is nagy kincs, gyakran ennyi hiányzik ahhoz, hogy legalább egy fél kiló kenyeret tudjanak venni. Ha ezt nem tudják megoldani - mondta -, marad a vakaró, vagyis a lisztből, vízből, sóból összegyúrt tészta, amit a tűzhely tetején sütnek ki. Gyakran napokig csak ez jut az asztalra. Ilyen helyzetben tovább alázni és nehezíteni a szegények helyzetét, már embertelenség - fogalmazott Komjáthi Imre.

Sajókazán Stefán László polgármester és Tóth Ábel jegyző nemrég arról küldött értesítőt a falu lakóinak, hogy ezentúl kizárólag banki átutalással fizetik ki a szociális juttatásokat. Van ugyan a településen egy takarékszövetkezet, de annak nincs automatája. Az emberek így vagy több száz forintos költséggel a pénzintézetben, vagy még drágábban, a postán kénytelenek pénzt felvenni. Azok, akik olcsóbb szolgáltatást kínáló bankot választanának, átbiciklizhetnének a 6-7 kilométerre lévő Kazincbarcikára. Sárközi Gábor, a Roma Sajtóközpont munkatársa azonban lapunknak elmondta, hogy ez nem egy veszélytelen vállalkozás. Sajókazáról ugyanis csak a szomszédos Sajóivánkáig lehet eltekerni, onnan viszont közúti tábla tiltja a kerékpáros közlekedést Kazincbarcikáig.

Van még egy murvával leszórt út, ami viszont esős időben használhatatlan, egyébként pedig munkagépek járnak rajta. De a kopott bicikligumiért, láthatósági mellény vagy épp csengő hiányáért is sorra büntetik a rendőrök az embereket - mondta. A buszozás is megoldás lehetne, ám az ilyen isten háta mögötti településeken naponta két busz jár, egy reggel, egy meg este. Így a 22 ezer 800 forintos segély felvétele egy teljes napot is igénybe vehetne. Sárközi Gábor megjegyezte azt is, az embereknek nem csak a költséggel járó folyószámla megnyitása és a pénz felvételének nehézsége jelent gondot, sokak életét megnehezíti a hitel és az uzsora. Abban a pillanatban, hogy számlájukra érkezik a pénzük, a hitelező már rá is teheti a kezét, így megint egyetlen fillér nélkül maradnak. Ennek ellenére a sajókazaiak szinte mindannyian megnyitották a folyószámlát - mondta -, hiszen a 200 embernek nem maradt más választása. Aki ezt nem tette meg, nem kap pénzt.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) ügyvédje, Ammann Zsuzsa a Roma Sajtóközpontnak azt mondta, senkit nem lehet kötelezni folyószámla nyitására, a rendelkezés törvényellenes. Az ellátások kifizetését és jogosultak körét törvény határozza meg, melyet a képviselő-testület nem írhat fölül, nem szűkítheti a feltételeket. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal szerint viszont helyesen járt el a település vezetője, Társy József kabinetfőnök a VS.hu kérdésére azt válaszolta, hogy ha az ellátást az önkormányzat állapítja meg, akkor joga van a kifizetés, folyósítás, ellenőrzés módját is meghatározni.

(forrás: Muhari Judit,http://nepszava.hu/) 

Kampányol a Fidesz a közmunkásokkal

"A legocsmányabb hatalmi cinizmus", hogy Gyurcsány Ferencet szociális érzéketlenséggel vádolják - egyebek mellett így fogalmazott nyílt levelében a Demokratikus Koalíció egyik választókerületi elnöke.

Csóti Zsombor arra a fideszes kijelentésre reagált, miszerint Gyurcsány Ferencnek inkább a konyhában lenne a helye, nem a politikában, és a DK elnökének bocsánatot kell kérnie az egyébként is nehéz sorsú közfoglalkoztatott emberektől, akikről egy korábbi fórumán azt mondta, hogy a munkájuk nem ér semmit.

Csóti szerint viszont épp a Fidesz az, amelyik nem sokat tudhat a szociális érzékenységről. Emlékezetett Lázár Jánosnak arra a kijelentésére, hogy "mindenki annyit ér, amennyije van". Felidézte a szintén fideszes Zsiga Marcell "legendás kijelentését" is - amelyet később más kormánypártiak is átvettek -, miszerint "Magyarországon meg lehet élni 47 ezer forintból".

A DK-s politikus úgy fogalmazott, a Fidesz-kormány nem emelte a családi pótlékot, elvette a munkanélküli segélyt, helyette bevezette az igazságtalan családi adókedvezményt, és intézményesítette a modernkori rabszolgaságot, amit közmunkának csúfol. Csóti emlékeztetett arra, hogy éppen a Gyurcsány-kormány vezette be az "Út a munkához" programot. Ám akkor a közmunkásoknak tisztességes bért adtak, amiből, ha szűkösen is, de meg lehetett élni. A Fidesz ezt megszüntette, "így lettünk mi újra, immár a négymillió koldus országa". Megemlítette azt is, hogy az Orbán-kormány gátlástalanul elvette a trafikokat, újraosztotta a földeket és elvesz mindent, ami emberek százezreinek a megélhetését biztosítaná.

A vita azt követően alakult ki, hogy Gyurcsány Ferenc egy lakossági fórumon arról beszélt, irritáló és megalázó, hogy a közmunkásokkal felesleges munkát végeztetnek. Szerinte ahhoz, hogy minimálbért kapjanak, értelmes munkát kell nekik biztosítani. A Fidesz, és a kormányközeli Magyar Nemzet szerint a DK elnöke ezzel meggyalázta a közmunkásokat. Pedig gyakran épp maguk a közmunkások fogalmaznak úgy, hogy semmi értelme a munkájuknak.

Rakacán lapunknak meséltek arról, hogy délelőtt elhúzzák a kukákat a falu egyik végébe, délután meg onnan vissza. "Nem munka ez" - fogalmazott egy helyi férfi. A napocskarajzolósként elhíresült közmunkásképzéssel éppen a kormány ismerte be, hogy képtelen értelmes feladatot adni, és legalább télre iskolapadba ülteti őket. Igaz, az ott tanultakkal sem sokra mennek az emberek, de választási lehetőségük nem volt.

Komjáthi Imre, a Közmunkás Szakszervezet társelnöke lapunknak megjegyezte: az utóbbi hetekben különösen érzékeny a közmunkásokkal kapcsolatos kijelentésekre a kormány. pedig ez korábban nem volt jellemző. Tavaly például, az árvízi védekezés után mindenkinek megköszönte a munkáját Orbán Viktor, csak a közmunkások maradtak ki a felsorolásból. A béremelésük is sajátosan történt, míg a minimálbért 3,6, a garantált bérminimumot 3,5 százalékkal elemelték az idén, az országos bérajánlás is ez utóbbival azonos szintű, a közmunkások bérét csak a várható inflációval, azaz 2,4 százalékkal növelték úgy, hogy erről senkivel sem egyeztetettek.

Megjegyezte, január elején, a munka közben elgázolt közmunkás asszonyok méltó eltemetését nem tartotta fontosnak a kormányzat, és Pintér Sándor a Közmunkás Szakszervezet kérésére sem tekintette őket a Belügyminisztérium saját halottjának.

(forrás: Muhari Judit,http://nepszava.hu/)