Közösségi oldal, fórum

Megújult és ismét elindult A Blog Közösségi portálja, fóruma, amely itt érhető el facebook felhasználók részére:
https://www.facebook.com/groups/171189799727221/

2013. március 31., vasárnap

Húsvéti bírálat a keresztény elvekkel ellentétes politizálás miatt

Budapest, 2013. március 31. vasárnap 

    Bírálta a kormány, mindenekelőtt a Kereszténydemokrata Néppárt politikáját, és a képviselők visszahívhatósága mellett foglalt állást a keresztényeket tömörítő Demokratikus Közéletért Alapítvány (DEKA), húsvéti legfrissebb közleményében – adta hírül a Magyar Szociális Fórum vasárnap.

     Bajnok István, az alapítvány vezetője értesítőjük legfrissebb, áprilisi számában Kereszténység és politika címmel a következőt írta: „A KDNP parlamentbe kerülése után alig hallhattunk keresztény felszólalásokat a párt képviselőitől. Látszólagos, semmitmondó, sokszor a keresztény elvekkel ellentétes nyilatkozatokat tettek.” A szerző olyan alapvető keresztény értékeket hiányol a KDNP politikájából, mint amilyen az emberség, a tisztesség, az erkölcsös magatartás, a szociális érzékenység, a munka- és a tudás megbecsülése. „Más párt mögé bújással nem lehet meggyőzni az embereket. Más párt mögé bújva, annak véleményét ismételgetve nem lehet választást nyerni” – folytatta. 

      Bajnok a szerénységet és az alázatosságot is hiányolja a politikusi viselkedésből. A képviselők megalkuvó magatartását összefüggésbe hozza a frakciófegyelemmel, amelyre az jellemző, hogy „a választók akaratából megválasztott képviselők a parlamentben már nem feltétlenül választóikat képviselik, hanem csak pártjuk véleményét”. Példaként idézi Ángyán József esetét, akit bíráló magatartásáért meg is büntetett a Fidesz, mert nem szavazott a párttal. Ez alakoskodáshoz és megalkuváshoz vezet, pedig egy politikusnak nem kisebb, inkább nagyobb szociális, megértő, együtt érző tulajdonsággal kell rendelkeznie. Egy politikus sem több jogot, sem külön jövedelmet nem igényelhet magának. A politikusnak szolgálónak kell lennie, a nép, az emberiség, a nemzet szolgálatában – írja.

    Bajnok István abban jelöli meg egy keresztény képviselő dolgát, hogy legyen bátor, öntudatos, értelmes, szociálisan gondolkodó, tenni kész, megértő, más véleményét is meghallgató és elfogadó, segíteni akaró, munkára kész, emberszerető, becsületes ember.

       A visszahívhatósággal kapcsolatban a keresztény közéleti személyiség a következőt írja: Véleményünk szerint egy képviselőnek a választók érdekét kell szolgálnia. Ha a választópolgár képviselőt választhat, akkor legyen jogosultsága annak visszahívására is. Bajnok ezért azt javasolja, hogy iktassák alaptörvénybe a képviselők visszahívhatóságát.+++

Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánunk Mindenkinek!


2013. március 29., péntek

Közmunkás-botrány: alulmaradt a katasztrófavédelem az MSZP-s honatyával szemben

Perre ment Harangozó Tamással Bakondi György, ám az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság első embere alulmaradt a szocialista képviselővel szemben - a bíróság első fokon ugyanis arra jutott, hogy az MSZP-s képviselő egyrészt véleményt formázott, másrészt őt igazolják a tanúk. Emlékeztetőül: Harangozó arról beszélt, hogy az elbocsátott közalkalmazottak helyett - azok státusát megszűntetve - ugyanarra a munkakörre közmunkásokat vettek fel.

A főigazgató azon "rágott be", amikor az MSZP-s politikus úgy fogalmazott: jó lenne azt hinni, hogy ez Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjének elfogadhatatlan és aljas magánakciója, de sokkal valószínűbb, hogy a főigazgató a Fidesz-kormány foglalkoztatási programját hajtja végre. (Ezt minősítette a bíróság politikai véleménynyilvánításnak.)

Harangozó egyébként arról beszélt, hogy az elmúlt hónapokban csaknem ezer közalkalmazottat bocsátottak el a katasztrófavédelmi intézményektől. Ugyanakkor - folytatta - a katasztrófavédelem takarítói, gondnoki és ügyviteli feladatok ellátására négyszáz közfoglalkoztatott alkalmazását tervezi. "Emberek százait elbocsátják, majd 47 ezer forintért - ha részmunkaidősök, ennél is kevesebbért - visszafoglalkoztatják őket, vagy közmunkásokat vesznek fel helyettük" - mondta a szocialisták frakcióvezető-helyettese.

Egyébként az élet már menet közben alátámasztotta Harangozót, például novemberben szép purparlé kerekedett belőle amikor a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) kirúgott 19, korábban határozatlan idejű jogviszonnyal foglalkoztatott, takarítói munkakörben dolgozó embert, majd az igazgatóság a fővárosi Munkaügyi Központtal kötött közfoglalkoztatási program keretében 22 embert vett fel takarítóként és udvari munkásként, ugyanarra a munkakörre. Az ügyet egy panasz nyomán az alapvető jogok biztosa vizsgálta, és arra jutott, hogy a közfoglalkoztatás céljával ellentétes, ha azt álláshelyek kiváltására használják, úgy, hogy elbocsátják a munkavállalókat, és az így felszabaduló státuszokat lényegesen alacsonyabb bérű közfoglalkoztatottakkal töltik be.

"A közfoglalkoztatottak alkalmazása nem vezethet oda, hogy évek óta fennálló, határozatlan idejű jogviszonyokat, meglévő munkahelyeket szüntessenek meg, és az így felszabaduló státuszokat lényegesen alacsonyabb bérezésben részesülő, a közfoglalkoztatás jellegéből és határozott idejéből adódóan kiszolgáltatott helyzetben lévő közfoglalkoztatottakkal töltsék be" - jelentette ki Szabó Máté, aki szerint az FKI eljárása sérti a jogbiztonság, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot, és összeegyeztethetetlen az állam feladataival és alapjogi kötelezettségeivel is.

"A közfoglalkoztatással nem álláshelyek kiváltása volt a szándék, amit alátámaszt, hogy a közfoglalkoztatott dolgozók feladatköre bővebb, mint a korábban elbocsátottaké. Takarítói, udvari munkás, kapus feladatokat is ellátnak, valamint megfelelő végzettség esetén részt vesznek állagmegóvási, javítási, karbantartási, rakodási, logisztikai feladatok ellátásában is" - védekezett az FKI. Magyarán: a szervezet kevesebb pénzért több feladatot végeztet el a közmunkás-konstrukcióban.
nepszava.hu

2013. március 26., kedd

Orbán Viktor nem tárgyal a civilekkel

Budapest, 2013. március 25. hétfő


      Orbán Viktor miniszterelnök nem fogadja a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal Róna Péter vezette küldöttségét – tudatta hétfő délután Török Kristóf, a miniszterelnöki hivatal munkatársa Simó Endrével, az MSZF szervezőjével.
      A delegáció március 13-án kért sürgős találkozót a kormányfőtől, hogy elé terjeszthesse a Kerekasztal tervét a hiteles-probléma átfogó rendezéséről. Ezt a Szociális Kerekasztal március 3-i budapesti tanácskozásán fogadták el, melyen egyúttal megbízták Róna Péter, nemzetközi hírű pénzügyi szakembert a küldöttség vezetésével.
      Török Kristóf arról is tájékoztatott, hogy az MSZF megkeresését „átküldték a nemzetgazdasági tárcának”. Simó megkérdezte tőle, ki fogadná a delegációt Orbán Viktor helyett, és adott-e a kormányfő utasítást a nemzetgazdasági tárcának a delegáció fogadására. Török nem tudott válaszolni a kérdésre, s – paragrafusokra hivatkozva - csak annyit mondott, hogy az anyagot átküldik az NGM-nek.
      A Magyar Szociális Fórum a történtekkel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a kormányfő civilekkel szemben tanúsított elutasító magatartása időben egybeesik Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kijelentésével arról, hogy a „devizahitel-probléma megoldhatatlan”. Nem világos – áll az MSZF híranyagában -, hogyan tehet felelős politikus ilyen nyilatkozatot anélkül, hogy előzőleg megismerné a Szociális Kerekasztal megoldási tervét.
      „Bízunk benne, hogy a nemzetgazdasági miniszter nem akar kitérni a Szociális Fórum Hitelesekkel egyeztetett megoldási javaslatának megismerése elől, és nem fogja elutasítani a Hitelesek megoldási tervét. Mivel így is túl sok időt kellett várni a kormányfő elutasító válaszára, reméljük, hogy a miniszter még e héten válaszolni fog a miniszterelnökségről átküldött civil megkeresésre!” – áll az MSZF közleményében.+++
 


Jogaik tiszteletben tartását követelik a civilek Orbán Viktortól

Budapest, 2013. március 24. vasárnap


     Orbán Viktor miniszterelnök második hete nem reagál a Hitelkárosultak kérésére, hogy sürgősen fogadja Róna Péter vezette delegációjukat a hitel-probléma átfogó rendezésére irányuló tervük ismertetése céljából. A miniszterelnöki hivatalban még a telefont sem veszik fel, csak hangposta üzenetet lehet hagyni, de erre sem válaszol senki – tudatta a Magyar Szociális Fórum vasárnap kiadott közleményében.
    A Szociális Kerekasztal március 3-án hozott határozatot arról, hogy Róna Péter, a devizahitelt hibás terméknek minősítő pénzügyi szakember vezetésével háromtagú küldöttséget meneszt a kormányfőhöz, hogy tájékoztassa „olyan finanszírozási mechanizmusra vonatkozó tervükről, amely nem közpénzből oldaná meg a válságot, hanem az állam és a bankok Hitelkárosultak érdekében történő kölcsönös felelősségvállalásával”. 
    A miniszterelnökhöz küldött kérésükhöz mellékelték a Hitelkárosultak 8 pontos követelését is, mely többek között leszögezi, hogy a Hitelkárosultak nem akarnak kibújni tartozásuk alól, hanem annyit akarnak visszafizetni, amennyit ténylegesen felvettek, kiegészítve a Magyar Nemzeti Bank mindenkori kamatával. S hogy a keletkezett túlfizetést be kell számítani a tőketartozásba, csökkentve vele annak összegét.
   Az MSZF a súlyos társadalmi probléma átfogó, megnyugtató rendezésére való tekintettel arra kérte a kormányfőt, tegye lehetővé, hogy a küldöttség, melynek további két tagja egy Hitelkárosult és az MSZF képviselője, mielőbb felkereshesse. A válasz azóta is várat magára.
   A Hiteles Mozgalom a történtekkel kapcsolatban szombaton közleményt adott ki. Megállapította: a miniszterelnök részéről az MSZF Szociális Kerekasztalának megkeresése teljesítésének elmaradása sérti a civil érdekvédelem érvényesülésének lehetőségét az állampolgárok védelmében, egy demokratikus jogállamban, sérti a jogállamiság törvényben meghatározott elveit, ezzel együtt sérti az állampolgárok jogbiztonsághoz való jogát is. A Hiteles Mozgalom arra kérte a kormányfőt, hogy fogadja a Róna Péter vezette delegációt.
    A hiteles-üggyel kapcsolatban megszólalt Széles Gábor nagyvállalkozó, az Echo TV tulajdonosa is. A Facebookon szombaton megjelent blogjában a Hitelkárosultak védelmére kelt a hitelező bankokkal szemben. Többek között azt írta, hogy  „Ha a Fidesz jövőre nyerni akar, akkor az Igazságügyi Minisztériumon keresztül meg kell indítania a (közérdekű) pereket, és nem hallgathat tovább a kormány, nem kereshet tovább mű megoldásokat.”  
   A Magyar Szociális Fórum vasárnap arra kérte a Hitelkárosultakat, és mindazokat, akik megoldást akarnak az ügyben, hogy sms-, telefon-, fax- és internetes üzenetekkel árasszák el a miniszterelnöki hivatalt, követelve, hogy Orbán Viktor miniszterelnök sürgősen fogadja delegációjukat a devizahitel-probléma átfogó rendezésére irányuló tervük ismertetése céljából.+++


Kiadta: MSZF SZK
+36 30 5927371

Közmunkások újították fel a polgármester házát?

Írta: Doros Judit / NOL Feltöltve: 2013. március 22. Lapszám: on-line tartalom

Dolgoztatott-e a háza építésén közmunkásokat a tiszatenyői polgármester, vagy épp ellenkezőleg: csak társadalmi munkában ácsoltak tetőt öten azok közül, akiket amúgy közmunkásként ismernek a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, Törökszentmiklóshoz közeli településen. Kicsi falu ez, így névvel nem nyilatkozik senki ebben az ügyben, nem akarnak kellemetlenséget: könnyen bocsátanak el ma bárkit, aki bírálni mer, még ha nem is a faluban, hanem máshol dolgozik – mondták érvként többen.

– Magam láttam pár hónappal ezelőtt, hogy vagy féltucatnyian serénykedtek a polgármester házánál, a tetőt javították épp, de amikor megkérdeztem őket, mennyi pénzt kapnak a munkáért, azt felelték, szívességből, társadalmi munkában csinálják a tetőt – mondja egy tenyői férfi. Szerinte ez mindenképp furcsa: miért dolgoznának ingyen olyan emberek, akik amúgy is kínkeservesen teremtik elő a betevőre valót, állásuk nincs, ezért kénytelenek közmunkát vállalni.

A sajátos helyzet többeknek feltűnt, s akadt, aki a megyei kormányhivatalnál bejelentést is tett az ügyben. Ott úgy tájékoztattak bennünket, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja egy helyi lakos bejelentése nyomán vizsgálatot folytatott a tiszatenyői önkormányzat által 2012-ben megvalósított közfoglalkoztatási programmal kapcsolatban. A bejelentő állítása szerint a polgármester vagy közeli hozzátartozója ingatlanán közfoglalkoztatottak végeztek munkát.

Az ellenőrzés az érintett programokat utólagosan vizsgálta, mivel azok időközben lezárultak. A vizsgálat keretében a bejelentőt és öt érintett személyt meghallgattak, s tanulmányozták a jelenléti íveket is. A tanúk állítása és a jelenléti ív tanúsága szerint a munkások a bejelentő által megjelölt napokon szabadságon voltak, s ez idő alatt dolgoztak az ingatlanon. Az ellenőrzés szabálytalanságot, valamint hatósági szerződésszegést nem állapított meg.

Kérdésünkre a kormányhivatal közölte: a foglalkoztatás „életszerűségét” illetően a munkaügyi központ nem foglalt állást, feladata csupán a bejelentés jogszabályok alapján történő vizsgálata volt.

Megkerestük a falu fideszes polgármesterét, Kazinczi Istvánt, mit szól ő a faluban terjedő hírekhez, melyek szerint közmunkásokkal építtette volna a házát. Közölte: informátoraink – akiket név szerint ismer – nemcsak a kormányhivatalnál, hanem minden lehetséges hatóságnál megpróbálták már rossz hírét kelteni. – Jelzem önnek, hogy a hatóságok, közöttük a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal is megvizsgálta ezen bejelentéseket, és megalapozatlannak találta őket. A rám és a képviselő-testületre irányuló rágalmak miatt a napokban bírósági feljelentést tettünk informátorai ellen. Ezúton meghívom önt településünkre, és szívesen tájékoztatom az itt folyó, országosan elismert közmunkaprogramról – válaszolt.

A tiszatenyői közmunkaprogram valóban több elismerést kapott az utóbbi időszakban: nemrégiben Pintér Sándor huszonkét önkormányzat – köztük a tiszatenyői – vezetőjének adott át elismeréseket azért, mert sikeresen menedzselték a kormányzat által elindított közmunkaprogramot. Az Origo beszámolója szerint Kazinczi István az ünnepségen arról beszélt: önkormányzata olyan mezőgazdasági és kertészeti közmunkaprogramokra pályázott, amelyek keretében zöldségeket termelnek, s a település valamennyi közintézményét el tudják látni ezekkel. Következő lépésük – tette hozzá – egy seprűüzem megnyitása lesz.

FORRÁS: NOL.hu

2013. március 25., hétfő

Mire van pénz és mire nincs?

"Az emberi jogokat
nemcsak terrorizmussal,
elnyomással vagy
merénylettel lehet
megsérteni, hanem
igazságtalan gazdasági
rendszerekkel is,
amelyek hatalmas
egyenlőtlenségeket
teremtenek"

I. Ferenc pápa 

Mire van pénz és mire nincs? Írta: Tamás "Norris" Gábor Feltöltve: 2013. március 25. Lapszám: on-line tartalom

Néhány héttel ezelőtt a Klubrádió egyik hírműsorában hallottam, hogy Czomba Sándor, a Fidesz foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára arra a kérdésre, hogy miért nem fizetnek a közmunkásoknak - akik létszáma lassan eléri a 300.000 főt - legalább nettó minimálbért (ami 60.200 Ft jelenleg) a mostani 36.000 illetve 47.000 Ft helyett, azt válaszolta, hogy azért, "mert ezt nem bírná el az ország gazdasága."

A hír szerint az a többlet, amelynek felhasználásával meg lehetne ezt tenni, éves szinten 150 milliárd forintot tenne ki. (Ez az éves GDP mintegy 0.7%-a) Ezzel a hírrel még önmagában meg is békéltem volna, ha nem hallok néhány nappal később egy másik hírt, mely szerint a tavalyi évben a Fidesz kormány 160 milliárd forinttal támogatta a Magyarországon megtelepedett multicégek munkahelyteremtő programjait, amelynek során a nevezett cégek 30.000 új munkahelyet hoztak létre.

Ezt a két adatot egymás mellé raktam és elkezdtem gondolkodni. A kormány azt állítja, hogy közel 300.000, szegény, hányatott sorsú ember életkörülményeinek valamennyivel jobbá, könnyebbé tételére nincs az országnak 150 milliárd forintja évente, ellenben a zsíros, napi problémákkal egyáltalán nem küzdő, ráadásul magántulajdonú multicégek (szerintem szükségtelen) támogatására van 160 milliárdja, amely során csak tized annyi munkahely létesül, mint amennyien közmunkán vannak? Jól van ez így?

Ráadásul közmunkán éppen az a réteg van (a vidéki szegények, az alacsony iskolázottságúak), akik pont hogy a hagyományos munkaerőpiacról kiszorultak, ellenben a multik általában nem a teljesen képzetleneket foglalkoztatják, és nem is mindig ott települnek meg, ahol nagy munkanélküliség tombol. Továbbá, a multicégek az így foglalkoztatott dolgozók által megtermelt értéket legnagyobb részben nem itt fektetik be, forgatják vissza a gazdaságba, hanem kiviszik az országból, hogy a befektetői és tőkés igényeket kielégítsék, és teszik mindezt úgy, hogy köztudomású, hogy éppen a multicégek azok, amelyek mesterei az adóoptimalizálásnak, azaz olyan kevés adót fizetnek vissza a központi költségvetésbe, amennyire keveset csak lehet. Érthető, hiszen ez is része a "versenyképességi" világjátéknak.

Lehet az ellen érvelni persze, hogy miért támogatná a kormány a termelő multikkal szemben, a klasszikusan nem termelő közfoglalkoztatást...ám kérdem én, hogy ki tiltotta meg a kormánynak, hogy a közmunkásokat ne a termelő szektorban foglalkoztassák? Nem kell minden közmunkásnak árokpartot kaszálnia, szemetet szednie parkokban és hasonlók. Mi az akadálya annak, hogy ezeket az embereket a helyi sajátosságoknak megfelelő termelő ágazatokban foglalkoztassák valamiféle közösségi (szövetkezeti) megoldással karöltve? Például vidéken a mezőgazdaságban olyan munkafolyamatokban amelyet még nem gépesítettek? Vagy ehhez kapcsolva a feldolgozó iparban? Ebből a 150 / 300 milliárd Ft-ból igen sok termelő üzemet létre lehetett volna hozni, ahol a közmunkások garantáltan magyar termékeket állítottak volna elő, ha az EU-s szabályok miatt exportra nem is, de belső fogyasztásra mindenképpen. Ezek pedig akár versenyképesek is lennének a külföldi, feleslegesen és messziről idehordott termékekkel szemben.

Az ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatok és hírek adnak számomra alapot arra, hogy azt gondoljam és mondjam, hogy a Fidesz kormány "magyar embereket segítő" vagy segíteni szándékozó politikája nem más, mint egy ócska színjáték, amely néhány populista intézkedéssel (mint pl a rezsicsökkentés) igyekszik elfedni azt, hogy ez a kormány is (akár csak az előző) nem bír saját akarattal, elképzeléssel, hanem csakis úgy táncol, ahogy a nemzetközi érdekcsoportok fütyülnek. De remélem ez a dal hamarosan véget ér!

2013. március 23., szombat

Rabokkal varratják a közmunkások ruháit

Noha papíron minden közmunkásra mintegy 115 ezer forintot költ az állam, ebből az összegből közel 70 ezret zsebre is tesz. Most pedig úgy látszik, hogy újabb állami területeket akarnak finanszírozni a közmunka-programból.

A közmunka a jelek szerint tényleg túlmutat önmagán - a hatalomnak politikai hasznot, a központi költségvetésnek pénzügyi profitot is hoz. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy felpörgött a közmunkavédelem ügye. Bár számtalan példa mutatta korábban, hogy a közfoglalkoztatottak testi épségének védelme nem elsőrendű szempont (egy borsodi városban a patakmedret puha gumitalpú cipőben tisztították, egy békési településen víz nélkül kellett a nyolc órát ledolgozni a földeken, stb.), mára az állam szívébe zárta a mintegy 300 ezer közmunkást, és óvja is őket.

Védelmüket pedig nem bízza a véletlenre, maga Hoffmann Imre, a közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkár vette a közmunkásokat a nevére. Pontosabban az ő nevében írnak leveleket a munkaügyi kirendeltségek vezetői, mondván: az ő megbízásából küldik az Ábránd Textil Kft. egyik munkaruhacsaládjáról szóló tájékoztatást. Ami hasznos kiindulási pont, ha egy település mégis úgy dönt, hogy védőfelszereléssel látja el közmunkásait. A levél úgy fogalmaz: a közfoglalkoztatók számára ajánlott a fenti gyártótól származó beszerzés.

Ám hiába szerepel a mondatban az ajánlott szó, a jelek szerint a cég választása nem opcionális, ugyanis csak kivételes esetben lehet mástól rendelni, vagyis akkor, ha a munkaruhákat a gyártó nem tudja az önkormányzat által megjelölt határidőre leszállítani. (Ezt egyébként a hivatali intenciók szerint igazolni szükséges.)

Ami a céget illeti, azonkívül hogy textilre szakosodott (gyárt ágyneműt, terítőt, munkaruhát, és így tovább), illetve hogy piaci árakon dolgozik, annyit érdemes tudni, hogy az állam a gazdája. Az Ábránd Textil jogelődje az 1955-ben alapított Sátoraljaújhelyi Fehérneműgyár, jelenleg a Magyar Állam (címe alapján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) száz százalékos tulajdona, míg a tulajdonosi joggyakorló a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

A kvázi börtöncégnek 2009-ben mintegy 178 millió forint volt a nettó árbevétele, 2010-ben 171,56 millió, míg 2011-re már 211,8 millióra izmosodott ez a mutató. Ám a zárás már nem sikerült olyan szépen: a 2009-es 45,4 millió forintos adózás utáni eredményt ugyan 2010-re sikerült 22.8 millió forintos nyereségre feltornászni, 2011-re ismét 16 milliós mínuszba szaladt a társaság.

Az alapeszmével, vagyis azzal, hogy állami munkákhoz az állam biztosítson felszerelést, nincs baj, ám a megvalósítás hibádzik. Amennyiben az önkormányzatok pénzszűke miatt nem rendelnek munkaruhát a közfoglalkoztatottaknak, akkor a fenti konstrukció ebben a helyzetnem nem segít. A piacon ugyanis elérhetők hasonló árak, nagy tétel esetén talán jutányosabbak is. Azaz, ha az önkormányzatok és a közmunkások érdeke az elsődleges, akkor az állami beszállítónak kvázi bekerülési áron kellene szolgáltatnia.

Amennyiben az ajánlat nem lehetőségként, hanem "parancsként, utasításként" értendő, akkor viszont a közmunkásokra hivatkozva finanszíroztatnának egyéb területeket (például a büntetés-végrehajtást). Miközben egyébként így is bőven vannak tartalékok a rendszerben, tavaly ugyanis mintegy 130 milliárd forintot költöttek el közfoglalkoztatás címén. Ez egy emberre vetítve 115 ezer forintot jelent havonta, amelyből, ahogy az adatok is mutatják, átlagosan 47 ezer forintot kaptak meg az érintettek. Vagyis 70 ezer forintot magánál tartott az állam.

Közmunkás gyűjteni is jó
Egy borsodi faluban "eligazítás" során a 16 közmunkás közül négy asszonyt vezényelt ki aláírásgyűjtésre a polgármester. (A település vezetője a rezsicsökkentést támogató szignókat akart látni.) A négy asszonynak kedden végig kell járnia a település összes lakott ingatlanát (ez mintegy 180 ház), az íveket pedig szerdán le kell adniuk. Az asszonyok március 1-je óta takarítási munkákat végeztek a településen, tegnap például - szintén sárban és latyakban - a polgármesteri hivatal udvarán gallyaztak, tettek rendet.
 nepszava.hu

Tisztelt Sorstárs!


Tájékoztatlak, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek március 13-án faxon továbbított megkeresésünkre mindmáig nem kaptam választ. Mint tudod, azt kértük tőle, hogy sürgősen fogadja delegációnkat, és tegye lehetővé, hogy Róna Péter professzor előadhassa tervünket a hitelkárosultak helyzetének átfogó megoldásáról. Megpróbáltam telefonon érdeklődni, hogy mi a válaszuk, van-e fogadókészség, de föl sem vették a telefont a miniszterelnöki hivatalban. Csak hangüzenetre nyílt lehetőségem, mellyel éltem is. Mindeddig erre sem érkezett válasz. Róna Péterrel egyetértésben úgy döntöttünk, hogy keddig várunk. Akkor lesz két hete annak, hogy elküldtem megkeresésünket a kormányfőnek. 

Az ügy előzményéről:

MSZF-terv Orbán Viktornak a hitelprobléma átfogó rendezésről
Budapest, 2013. március 17. vasárnap

A Magyar Szociális Fórum sürgős találkozót kért Orbán Viktor miniszterelnöktől a hitelprobléma átfogó rendezésére irányuló tervének ismertetéséről. Az erről szóló fax üzenetet szerdán küldték el a miniszterelnöki irodának – tudatta a Fórum vasárnap.
A tervet március 3-án fogadták el a Szociális Kerekasztal devizahitelekről szóló tanácskozásán. A Kerekasztal egyúttal Róna Péter közgazdász professzort bízta meg a miniszterelnököt felkereső delegáció vezetésével, és a terv előterjesztésével.
A Szociális Fórum szervezője elzárkózott attól, hogy ismertesse a terv részleteit, mielőtt felkeresnék Orbán Viktort. Csupán annyit mondott, hogy a szakértői tanulmányokra épülő javaslatuk olyan finanszírozási mechanizmust helyez kilátásba, mely nem közpénzből oldaná meg a válságot, hanem az állam és a bankok Hitelkárosultak érdekében történő kölcsönös felelősségvállalása révén. 
A miniszterelnökhöz küldött kérésükhöz mellékelték a Hitelkárosultak 8 pontos követelését is, mely többek között leszögezi, hogy a Hitelkárosultak nem akarnak kibújni tartozásuk alól, hanem annyit akarnak visszafizetni, amennyit ténylegesen felvettek, kiegészítve a Magyar Nemzeti Bank mindenkori kamatával. S hogy a keletkezett túlfizetést be kell számítani a tőketartozásba, csökkentve vele annak összegét.
Az MSZF arra kérte a kormányfőt, hogy a súlyos társadalmi probléma átfogó, megnyugtató rendezésére való tekintettel, tegye lehetővé, hogy a küldöttség, melynek további két tagja egy Hitelkárosult és az MSZF képviselője, mielőbb felkereshesse.+++

2013. március 21., csütörtök

A tegnapi napon a közszolgálati televízió műsorán a Summa című műsorában foglalkoztak a START közmunka programokkal. Az értékteremtő közfogllakoztatást mutatja be a riport összeállítás. A riportban többen is megszólalnak, akik között megtalálható Czomba Sándor és Mágori Józsefné is, akiről már régóta tudjuk, hogy szépíteni próbálják a pártjuk által szétrobbantott Közfoglalkoztatást és azt próbálják meg az elesett emberekbe sulykolni, hogy meg lehet élni havi nettó 49 ezer forintból! Mondják azok akiknek nincsenek anyagi gondjaik és akik a parlament egyes üléseit végig alusszák...

Akiket érdekkel a műsor megtekintheti az Mtv videótárban ezen a linken keresztül: http://videotar.mtv.hu/Kategoriak/Summa.aspx

2013. március 20., szerda

Közmunkás Szakszervezet -videó

Undorító ez a kizsákmányolás – Hitelkárosultak üzenetei a Magyar Szociális Fórumhoz

Budapest, 2013. március 20. szerda

    Undorító ez a kizsákmányolás! Hat és félmillió Forint felvett hitelre 20-23 milliót követel vissza a bank. Tényleg nincs megoldás? Tényleg ilyen családellenes a törvény? Tényleg azoknak kell jól járniuk, akik lopnak, csalnak, hazudnak? Hol a határ? – Ilyen és ehhez hasonló üzenetek érkeznek nap mint nap a Magyar Szociális Fórumhoz Hitelkárosultak százaitól. A tények arra utalnak, hogy nem tűr többé halasztást a határozott állami fellépés a lakossági adósságválság átfogó rendezéséért – írja a Magyar Szociális Fórum szerdán a hitelesek legjellemzőbb üzeneteiből közzétett csokorhoz fűzött előszavában.

- Nem értem, hogyan lett a 12.000.000 Forint hitelből 29.025.549 Ft tartozás. Hiszen míg győztük fizetni, közel 5 millió Forintot befizettünk! Azt sem értem, hogy a három kiskorú gyerekkel, meg a hónap végétől munkanélküli feleséggel, hogyan fog ez kinézni? Megyünk a híd alá, vagy mi lesz?

- Gyengül a Forint a javából. Gyengüljön csak, már nem zavar, nekünk úgyis mindegy. Sajnos az jár a fejemben, hogy hamarosan elveszíthetjük az otthonunkat, ugyanis a párom munkanélküli lett, de ez a magyar bankot sem érdekli.

- Én 2008 augusztusában vettem fel az OTP-nél CHF alapú lakáshitelt. 5,5 millió forintot 20 évre. A hitelnek 5 éves a kamatperiódusa. 2013. januárig kifizettem kb. 3,2 milliót. Miután megkaptam az árfolyam gátat, értesített a bank, hogy még 12 millió a tartozásom.

- Van egy Fiat Puntónk, 2007-ben vettünk fel svájci frank hitelt a kocsira, 2017-ig kell fizetnünk. Az egyenleg szerint többet fizettünk be, mint az autó ára volt és még sokkal több a fennálló tartozás.

- A havi törlesztésem 37.000 Ft-ról 94.000-re nőtt 2008-tól folyamatosan. Felvett hitel: 6.000.000 Ft, eddig kifizettem 5.100.000 Ft-ot, és még kérnek 33.000 CHF-et, ami kb. 8.000.00 Ft-nak felel meg. Nem szeretném a lakásomat elveszíteni, kérem segítségüket.

- 2008.02.25-én a Bank által nyújtott hitelből vásároltam egy Skoda személygépkocsit. A Hitelkérelem kitöltése, és elküldése után kaptam egy értesítő levelet, hogy elfogadták a kérelmet, és közölték a törlesztő részletet: 45 000 Ft/hó. Ma már ott tartunk, hogy a havi részleten felül negyedévente 80.000-90.000 Ft árfolyam különbözetet kell fizetni. 2014.03.15-én jár le a szerződés. Én a kimutatás alapján 2014. március 15-ig a kocsi vételárának több mint kétszeresét fizetem ki. Eddig fizettem a részleteket. Szeretném, ha egy jogász megnézné a papírjaimat. Szándékosan írtam papírokat, mert szerződésem nincs, csak egy tájékoztatót kaptam a svájci frank alapú hitelnyújtásról. A bank részéről sem aláírás, sem pecsét nincs.

- 2.700.000 Ft-os autómra a hitel lezárásakor 3.500.000 Ft-ot kellett ráfizetnem, annak ellenére, hogy előtte 2 évig, átlag kb. 60.000 Ft-ot fizettem az autóért. A kb. 1.440.000 Ft befizetett törlesztő részlet után kértek még 3.500.000 Ft-ot, azaz a 2,7 millió Ft-os autó durván 4.940.000 Ft-ba került nekem, majdnem a dupláját fizettem az autónak, mint amennyiért vásároltam.

- Két hétre elutazhatnék nyaralni a havi törlesztésemből.

- A kamatok, és a tőke törlesztése elviszi a fizetésemet.

- Kérdésem: akinek nincs jövedelme, hogyan rögzítsen árfolyamot?

- Lassan két éve el kellett hagynom szeretett országom, mert már az ottani fizetésemből nem tudtam fizetni a ház-, autó-, és személyi kölcsönömet, amelyek mind svájci frank alapú hitelek voltak. A gépjárművem 2 évig folyamatosan fizettem, de sajnos nem tudtam tovább. A bank eljött érte, elszállították, elbuktam az autót, a befizetett összeget, a kezdő részletet és még ezen felül 1 millió forintot követelnek rajtam.

- A folyamatosan, havonta kiszámlázott árfolyam különbözet hihetetlen összege, s hogy semmilyen módosításban, segítségnyújtásban nem működtek közre, és azt sem tették lehetővé, hogy személyesen fogadjanak ügyfélszolgálatukon, arra ösztönöz, hogy jogi úton próbáljak igazságot találni.

- Én egy kis faluban lakom. Nem vagyunk gyávák csak nincs arra sem pénzünk, hogy elmenjünk tüntetni. már a részleteket se tudjuk fizetni. Vagy fizetünk, vagy éhen halunk. Úgy képzeljék el, hogy karácsonykor nem volt mit ennünk. Nagyon szomorú karácsonyunk volt.

- A jövő hónaptól már nem tudjuk fizetni a hitelt. Idáig is csak úgy tudtuk, hogy a gyerekeink segítettek, de már ők sem tudnak többet segíteni. Mit tegyünk önök szerint? Mi arról nem tehetünk, hogy így elszabadult a frank, amiről a bank tudott az első perctől fogva, mégse szólt, hogy vigyázzunk. Kérem, szíveskedjenek segíteni, mi tévők legyünk!

- Azt ajánlották levélben, hiszen telefonon nem tudom őket elérni, hogy váltsak forint alapú szerződésre, ami díjmentes, de a törlesztőm kb. kétszer annyi lesz, mint most. Kérem, segítsenek, mert ennyi pénzt nem tudok befizetni, meg a törlesztésen se akarok változtatni, mert akkor miből élek meg?
- Soltész Államtitkár Úr azt mondta, hogy nem lehet végérvényesen megszüntetni a kilakoltatásokat, a 45 napos hosszabbításnak pedig semmi értelme. Pedig a moratórium sokaknak életet jelent! Azután a Doubrovszky György pénzügyi biztos által beígért szakmai tanácskozás is megszakadt. Vajon miért? Hová tűnt ez az ember, aki akkora vehemenciával fogott neki a dolgoknak? Majd ő megmutatja! Jó lenne látni!

- Rá kellett jönnöm, hogy a bank szándékosan becsapott, megkárosított engem.
Utánajártam a folyamatban levő devizahiteles ügyeknek, pereknek, és a következőre jöttem rá: A magyar polgári jogrendszer valójában a kiskapuk-kibúvók, valamint a maszatolás-időhúzás keresésének és alkalmazásának művészete. A polgári jognak gyakorlatban szinte nincsen kikényszerítési eszköze, így a pozitív bírósági döntések is csak haszontalan papírokká degradálódtak. Ez lehet az oka, hogy bár meggyőződésem szerint Róna Péter igazsága evidens, a bankok mégis mérhetetlenül húzzák az időt. Az én szerződésem alapján azonban bizonyítható több bűncselekmény elkövetése, valamint az elszámolások miatt történt megkárosításom is.

- 2008 áprilisában banki devizahitelt vettem fel az OTP-től, havi 40ezer Ft-os törlesztéssel. Még akkor nyáron felemelték a törlesztő részletet 138 ezer Ft-ra, a bank az akkori 58ezer Ft-os nyugdíjamat és a lányom után járó családi pótlékot is mind elvette. Nem volt mit együnk. Hogy ne haljunk éhen, 2011 februárjától átmentem egy másik bankhoz. Az OTP ezután a tartozásaimat átadta az OTP Faktoring Követeléskezelőnek, mely bármikor elveheti családi házamat, melyet már a nevére is íratott a földhivatalnál.

- Ha én külföldre költözöm, mert nem bírom tovább fizetni a lakáshitelemet, es a többit, ott is megtalál a végrehajtó?

- A felvett 6,5millió Ft-ra nekem a futam idő végére miért kell 20-23milliót visszafizetni?

- Végső elkeseredettségünkben fordulunk Önökhöz segítségért, mivel mi beleestünk a devizahitelesek csapdájába. 2008 augusztusában a két gyermekünk után járó fél szocpolt önerőnek betéve vettünk fel a banktól 20 évre 6.400.000 Ft-ot, akkor a havi törlesztő részlet és kezelési költség együttes összege 295,88 CHF volt, a kölcsön kamatlába évi 4,99% volt, így a törlesztő részletünk 47.073 Ft lett. Ezt simán tudtuk fizetni, hiszen a férjem rokkantnyugdíjas volt (üzemi baleset következtében - papírokkal alátámaszthatóan - gyógyíthatatlan beteg), itthon tudott maradni ikergyermekeinkkel, akikre én kaptam a GYES-t, de mellette tudtam dolgozni. Azóta megszűnt a munkahelyem, született még egy gyermekünk, jelenleg vele vagyok GYES-en (havi 25.000 Ft-ért), a férjemtől március 1-jével megvonták a nyugdíját, mivel az új rendszer szerint egészségesnek minősül. A mai napon kaptam kézhez a bank által megküldött következő kamatperiódusban fizetendő részletet tartalmazó levelet, a következő adatokkal: a kölcsön havi törlesztő részlete 336,07 CHF, a kezelési költség 43,57 CHF, a számlát így havonta 90.104 Ft-tal terhelik meg. A kamat mértékét évi 5,88%-ban határozták meg. Eddig még kisebb-nagyobb csúszásokkal (megvonva magunktól szinte mindent), tudtuk fizetni a lakás hitelünket, de ezt már képtelenség kifizetni 3 kiskorú gyermek mellett, úgy, hogy a bank semmiféle segítséget nem hajlandó nyújtani!
- Megszoktam, hogy harcolok, nekem mindig is mindenért kellett. Ügyvédre sajnos sosem lesz pénzem, az ingyenes jogsegélyeken kedvesek, de sehol sem tudnak segíteni. De akkor sem adom fel, nem tehetem, én a fiamnak felelősséggel tartozom, joga van a normális élethez, hisz ő nem tehet semmiről.+++
 
Kiadta: MSZF SZK 
+36 30 5927371  

Befejezik a jogtalan aláírásgyűjtést

Befejezik a jogtalan aláírásgyűjtést adja hírül a észak online, bízunk benne, hogy valóban így lesz és a FIDESZ szőke nője nem hazudik megint. (a-szerk)

A Fidesz szerint polgármesteri "magánakció" volt, hogy Krasznokvajdán közmunkásokkal gyűjtetnek aláírást a pártnak.


A Fidesz felszólította Krasznokvajda polgármesterét, hogy fejezze be a rezsicsökkentéssel kapcsolatos aláírásgyűjtésre vonatkozó "magánakcióját", mert a módszerei törvénytelenek, ezért elfogadhatatlanok – közölte a párt szóvivője kedden. Selmeczi Gabriella hozzátette: a Fidesz a törvények maradéktalan betartásával kezdi meg az aláírásgyűjtést.

Selmeczi Gabriella közleményében hangsúlyozza, hogy a Fidesz országos aláírásgyűjtése a rezsicsökkentés védelmében hivatalosan csak az elkövetkező napokban fog elkezdődni. Mint írta: "ami a sajtóhíradások szerint Krasznokvajdán történt, az egy kistelepülési polgármester magánakciója volt. A polgármestert felszólítottuk, hogy fejezze be a magánakcióját, mert a módszerei törvénytelenek, ezért elfogadhatatlanok."

Hangsúlyozza: a Fidesz világossá tette és teszi minden, az aláírásgyűjtésben részt vevő munkatársa és önkéntese számára, hogy a törvények legmesszemenőbb tiszteletben tartásával végezze az aláírásgyűjtést.

Ismertetése szerint a Fidesz a rezsicsökkentés védelmében indítandó aláírásgyűjtés törvényességi egyeztetése érdekében az elmúlt napokban az ombudsmanhoz fordult. Továbbá a hatályos jogszabályoknak megfelelően kérte az aláírásgyűjtés nyilvántartásba vételét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, ez szabályszerűen megtörtént.

A Fidesz – ahogyan eddig is minden alkalommal – a törvényi előírások maradéktalan betartása mellett kezdi meg a következő napokban az országos aláírásgyűjtését a közterületeken felállított standokon, illetve a Fidesz-irodákban – közölte a szóvivő.

Kedden az ÉszakOnline számolt be először arról, hogy Krasznokvajda fideszes polgármestere, Csizmadia Károly közmunkásokkal gyűjtet a Fidesznek aláírásokat.  Az Országgyűlésben a rezsicsökkentésről szóló előterjesztés általános vitájában a szocialista Nyakó István hívta fel erre a figyelmet, gyalázatosnak nevezve a történteket.

 MTI/ÉszakOnline 


Kapcsolódó bejegyzés: 
Rezsicsökkentés: Közmunkásokkal gyűjtetnek aláírásokat

2013. március 19., kedd

Rezsicsökkentés: Közmunkásokkal gyűjtetnek aláírásokat

Ez azért már egy kicsit pofátlan dolog, hogy a megalázott, havi  nettó 49 ezer forintot kereső közfoglalkoztatott lehetséges értékteremtő és hasznos munkáját a FIDESZ pártpolitikai célokra használja fel! Ez törvénytelen, ebből is jól látszik az Orbán rezsim megosztásra való törekedése és a szegény és elesett emberek sárba tiprása, kihasználása! (A szerk-)

A négy közmunkásnak kedden végig kell járnia a település összes lakott ingatlanát (ez mintegy 180 ház), az íveket pedig szerdán le kell adniuk - így szerez hatalmi szóval aláírásokat a rezsicsökkentés védelmében a Fidesz.

"Az ország egyik településén, ahol egy kormánypárti polgármester az úr, ma reggel összehívták a közmunkás asszonyokat, és a kezükbe adták a Fidesz aláírásgyűjtő ívét, azt amelyiken a rezsicsökkentést lehet támogatni. A polgármester állítólag arra utasította az asszonyokat, hogy járják végig a település házait, és mindenkivel írassák alá az Orbán-rezsim legújabb adatgyűjtő papirkáját", hozta be a vidék valóságát a rezsicsökkentésről szóló országgyűlési vitába Nyakó István.

A képviselő szerint gusztustalan, hogy a kiszolgáltatottságukban megalázott közmunkások félmét használják ki a kormánypárti településvezetők, és fogják őket pártmunkára. Ám ennél nagyobb gyalázat, vélekedett Nyakó, hogy azokkal gyűjtetik össze a gazdagokat - például a rózsadombiakat - évi több százezer forinttal támogató intézkedést igazoló aláírásokat, akiknek a rezsicsökkentésből legfeljebb egy-két ezer forintos morzsa jut: már ha nem kapcsolták ki náluk az áramot, a vizet, vagy a gázt.

"Németh Szilárd úr! Csepelen is így gyűlnek az aláírások?", szólt oda Nyakó Csepel első emberének, majd azt firtatta, hogy a polgármester vajon kiszámolta-e már, hogy egy átlag csepeli család, mennyivel kap kevesebb támogatást, mint egy II., vagy XII. kerületi.

Az említett település, Krasznokvajda polgármester nem is titkolja, hogy ő adta parancsba közmunkásainak az aláírásgyűjtést, mivel elégedett a Fidesz rezsicsökkentési-akciójával. Csizmadia Károly ugyan - mint azt az ÉszakOnline-nak bevallotta - nem tartott közvélemény-kutatást, de azt gondolja, hogy a fogyasztói áram- és gázár mérséklését, vagyis az eddigi rezsicsökkentést kedvezően fogadták a településen élők.

A polgármester azt is elmondta, hogy természetesen hallottak a rezsicsökkentés megvédése érdekében elkezdett fideszes aláírásgyűjtési akcióról, sőt, ez Krasznokvajdán el is kezdődött. Az aláírásokat azonban, "megmondom őszintén" - magyarázta Csizmadia - nem fideszes aktivisták, hanem közmunkások gyűjtik. "Ebben a latyakos, sáros időben amúgy sem tudnának kint dolgozni", indokolt a településvezető.

A kevéssé hivatalos verzió szerint a kedd reggeli "eligazítás" során a 16 közmunkás közül négy asszonyt vezényelt ki aláírásgyűjtésre a polgármester. A négy asszonynak kedden végig kell járnia a település összes lakott ingatlanát (ez mintegy 180 ház), az íveket pedig szerdán le kell adniuk. Az asszonyok március 1-je óta takarítási munkákat végeztek a településen, tegnap például - szintén sárban és latyakban - a polgármesteri hivatal udvarán gallyaztak, tettek rendet. 


nepszava.hu

Fidesz: Szanyi Tibor "bemutatott" a parlamentben

Úgy látszik az alábbi a http://www.hirado.hu oldalon megtalálható hírből, hogy ma Magyarországon az a kormánypárt legnagyobb problémája, hogy egy ellenzéki párt képviselője felszólalása után csendes gesztussal értékeli azt az ország romoló teljesítményt és az alaptörvény immár sokadik módosítása mellett a legutóbbi diák tüntetéssel szembeni  jogszerűtlen fellépést, melyet a jobboldaliak képviselnek.

Ma hazánkban 4 millióan élnek a létminimum alatt, 1,5 millióan mély szegénységben, 500 ezren éheznek, 350 ezer ember semmilyen ellátást nem kap, annak ellenére, hogy önhibáján munkanélküli!
Ma alig van közfoglalkoztatás, a munkaprogramok a legtöbb helyen el sem indultak!
Ma megkülönböztetik az embereket, legyenek fiatalok, idősek, egészségesek, betegek, legyenek közfoglakoztatottak, rendes munkavállalók!
Egyre több család kerül nehéz helyzetbe és lehetetlenül el egy olyan világban és egy olyan kormányzat által, aki szerint a család a legfontosabb...
Még tovább lehetne folytatni a gondolatokat, de egy már most biztos a FIDESZ-nek mennie kell vagy így vagy úgy: Elég Volt! -Ezt üzenik a szegény, sorukra hagyott elesett embertársaink! (-a szerk.)

A Fidesz szerint a szocialista képviselő parlament hétfői ülésén az általa elmondott interpellációt követően középső ujját felfelé tartva "bemutatott" a kormánypárti padsorok felé, ezért vissza kell adnia a mandátumát.

Balla György fideszes képviselő egy fényképet is mutatott be újságírók előtt. Ezen látszik, ahogy Szanyi Tibor az interpellációjának elmondása után már leült a helyére és a bal kezével, a középső ujját felfelé tartva a kormánypárti padsorok felé int.
A fideszes politikus szerint teljesen mindegy, hogy az MSZP-s politikus kinek szánta a mozdulatot, mert "egy parlamenti képviselő, a parlament üléstermében ilyen ordenáré módon nem viselkedhet".
Balla György hozzátette: Szanyi Tibor "nem először tesz, vagy mond vállalhatatlan dolgokat (...) de ez az ízléstelenség, ordenáré viselkedés még tőle is meglepő".
A Fidesz szerint az esetet követően Szanyi Tibornak "kellene levonni a szükséges konzekvenciákat", vagyis visszaadnia a mandátumát, de ha ezt nem teszi, akkor az MSZP-nek és Mesterházy Attilának kell eldöntenie, hogy vállalja vagy elutasítja a képviselője magatartását.
Balla György hangsúlyozta: ha Szanyi Tibor képviselő marad, akkor ezzel nemcsak ő, hanem valamennyi szocialista képviselő vállalja ezt a viselkedést.

2013. március 17., vasárnap

MSZF-terv Orbán Viktornak a hitelprobléma átfogó rendezésről

Budapest, 2013. március 17. vasárnap

     A Magyar Szociális Fórum sürgős találkozót kért Orbán Viktor miniszterelnöktől a hitelprobléma átfogó rendezésére irányuló tervének ismertetéséről. Az erről szóló fax üzenetet szerdán küldték el a miniszterelnöki irodának – tudatta a Fórum vasárnap.
     A tervet március 3-án fogadták el a Szociális Kerekasztal devizahitelekről szóló tanácskozásán. A Kerekasztal egyúttal Róna Péter közgazdász professzort bízta meg a miniszterelnököt felkereső delegáció vezetésével, és a terv előterjesztésével.
     A Szociális Fórum szervezője elzárkózott attól, hogy ismertesse a terv részleteit, mielőtt felkeresnék Orbán Viktort. Csupán annyit mondott, hogy a szakértői tanulmányokra épülő javaslatuk olyan finanszírozási mechanizmust helyez kilátásba, mely nem közpénzből oldaná meg a válságot, hanem az állam és a bankok Hitelkárosultak érdekében történő kölcsönös felelősségvállalása révén.
    A miniszterelnökhöz küldött kérésükhöz mellékelték a Hitelkárosultak 8 pontos követelését is, mely többek között leszögezi, hogy a Hitelkárosultak nem akarnak kibújni tartozásuk alól, hanem annyit akarnak visszafizetni, amennyit ténylegesen felvettek, kiegészítve a Magyar Nemzeti Bank mindenkori kamatával. S hogy a keletkezett túlfizetést be kell számítani a tőketartozásba, csökkentve vele annak összegét.
    Az MSZF arra kérte a kormányfőt, hogy a súlyos társadalmi probléma átfogó, megnyugtató rendezésére való tekintettel, tegye lehetővé, hogy a küldöttség, melynek további két tagja egy Hitelkárosult és az MSZF képviselője, mielőbb felkereshesse.+++

2013. március 16., szombat

Szél Bernadett felszólalása a közmunkásokért és a nélkülözőkért

Az alábbi videó Szél Bernadett országgyűlési képviselő asszony felszólalást tartalmazza a START  közmunka programokkal kapcsolatban, valamint a nélkülöző közmunkások és embertársaink ügyében.

2013. március 15., péntek

Emlékezzünk: Március 15.

Ma ismét megemlékezzünk az 1848. március 15-ei eseményekről, mivel az akkor elhangzott 12 pont néhány eleme még most napjainkban is aktuális. (-a szerk)

A Petőfi és a márciusi ifjak nevével összeforrott magyar szabadságharc több mint 160 év után is elevenen él a magyar emberek szívében. A Pilvax-kör tagjai által megfogalmazott 12 pont néhány eleme napjainkban különösen aktuális téma.
Előzmények
Hosszabb ideig gyűlt az a feszültség, ami oda vezetett, hogy 1848. március 15-én kitört a magyar forradalom és szabadságharc. A Magyar Királyságnak és az Osztrák Császárságnak közös Habsburg-uralkodója volt. A magyar Országgyűlés is csak latin és német nyelven tarthatta üléseit. Minden önállósági törekvés kudarcot vallott, és bár az adóterheket csökkentették, ez nem volt elég a közhangulat javítására.
 
A francia forradalom hatása
Bár évtizedekkel korábban, 1789-ben volt a francia forradalom, hatását mégis éreztette, különösen az értelmiség körében. Ráadásul a franciák hadat üzentek a Habsburg-birodalomnak, ami újabb súlyos terheket jelentett. 1805-ben a háború Magyarország területét is elérte. Napóleon 1809-ben követelte, hogy a magyar nemesség szakadjon el a Habsburg-háztól. I. Ferenc hadisegély nyújtására is kötelezte a magyarokat. 1815-ben Napóleon vereséget szenvedett, a hazai termékek iránti kereslet ezáltal drasztikusan csökkent, az infláció az egekig szökött.

A reformmozgalom erősödése
Kossuth Lajos már 1832-ben megjelentette az Országgyűlési Tudósítások című folyóiratot, így a nemzet egyre szélesebb körben értesült a színfalak mögött zajló vitákról, a fokozódó feszültségről. A reformmozgalom erősödése egyre nagyobb méreteket öltött. Gróf Batthyány Lajos vezetésével 1847-ben megkezdte működését az ellenzéki párt, az ő programjuk volt az Ellenzéki Nyilatkozat, amit Deák Ferenc vetett papírra. Közben 1848 februárjában Franciaországban, 1848 március 13-án pedig Bécsben kitört a forradalom. Ez volt az utolsó csepp a pohárban.


Petőfi és a radikális ifjak
A hírek gyorsan terjedtek és óriási hatással voltak a Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál nevével fémjelzett Pilvax-kör tagjaira. Csak pár ember volt, aki március 15-én elindult Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, hogy kinyomtassák Irinyi József 12 pontját és a Nemzeti dalt, Petőfi lelkesítő költeményét. A cenzúra nélküli nyomtatvány hamar terjedt, a március 15-e délutánjára hirdetett nagygyűlésre pedig már több tízezer ember ment el a Nemzeti Múzeum épülete elé. A gyűlés után a tömeg a Várba vonult, és a Helytartótanács el is fogadta a követeléseiket. Szabadon bocsátották Táncsics Mihályt, és a forradalom vér nélkül győzött. Sajnos az ünneplés és a szabadság nem tarthatott sokáig.

Pintér kontra lyukas cipő - megint a közmunkásokkal keménykednek

Több hónapra kizárható lesz az a közmunkás a közfoglalkoztatási programból, akinek a gyereke 30 órát igazolatlanul mulaszt, legalábbis ezt tervezi a belügyminiszter. Azokkal a kérdésekkel, hogy mit tegyen az, akinek nincs cipője, nem futja bérletre, vagy akinél az iskolai költségek miatt kikapcsolják a gázt, a belügy nem foglalkozik.
A társadalmi elszegényedés miatt szaporodni fognak a bűncselekmények, így egyre inkább szükség lesz a rendőri szervekre - citálta Pintér Sándor 2010-es jóslatát az Országgyűlés plenáris ülésén Nyakó István. A szocialista képviselő szerint a belügyminiszter brutális rémálomnak tűnő jövőképe mára valósággá vált, mivel az ország egyes részein a jog tiszteletét és a becsületet maga alá gyűrte a nyomor. Példának okáért 2011 óta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 20 ezerről 23 ezerre ugrott a bűncselekmények száma, Bács-Kiskunban 17 ezresről 22 ezresre romlott a statisztika, Békésben 10 ezer helyett már 16 ezer üggyel van dolga a rendőrségnek, míg Borsodban 23 ezerről 30 ezerre nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma. Csakhogy Nyakó - aki egyben a Közmunkás Szakszervezet társelnöke - úgy látja, hogy az alapvető élelmiszerekért, a téli tüzelőért, a túlélésért folytatott küzdelem "rontja a statisztikát".
Csakhogy az MSZP-s politikus szerint a társadalmi gondokat a kormányzat rendészeti problémaként igyekszik megoldani, és leginkább a sokkolóban és a gumibotban hisz a kabinet. Nem véletlen, hogy a közmunkaprogramot a Belügyminisztérium alá sorolták, hiszen a közmunkások ügyét is rendészeti kérdésnek tekinti a hatalom. Úgy tűnik, a belügyminiszter legújabb tervei (is) Nyakó érvelését támasztják alá. Ugyanis Pintér Sándor javaslata szerint ki kell zárni a közfoglalkoztatásból azt, aki ellen szabálysértési eljárás van folyamatban tanköteles gyermekének iskolai hiányzása miatt, illetve akit ezért három hónapon belül jogerősen elmarasztaltak. Ilyen eljárás akkor indul majd a szülő ellen, ha gyermeke 30 órát igazolatlanul mulaszt az iskolában. (Jelenleg attól vonják meg az iskoláztatási támogatást, korábbi nevén a családi pótlékot, akinek a gyermeke több mint 50 órát "lóg" igazolatlanul.)

Tagadhatatlan, hogy a cél, amely szerint a gyereknek mindenképpen az iskolában a helye, támogatandó. Csakhogy számos esetben nem azért nem ülnek az iskolapadban, mert nem akarnak, hanem azért, mert nem tudnak. "A gyerek elmegy fél hatkor Füzesabonyba, majd haza hozza a busz délután fél ötre. Hát, muszáj valamit csomagolni neki, vagy adni egy kis pénzt. De már nem tudok mit csomagolni, a bérletpénzről nem is beszélve" - panaszkodott egy hevesi asszony a nepszava.hu-nak, mondván: otthon csak könnyebben viseli a gyerek, ha éhes. (A középiskolások már csak kedvezményes ebédre jogosultak, ingyenesre nem.) Ráadásul - sorolja sérelmeit immár egy szabolcsi anya - a gyermekvédelmi támogatást legutóbb Erzsébet-utalványban osztották, azt meg nem fogadja el középiskolai menza.

"Két hetet kapáltam a gyerek tancsomagjára, 16 ezer volt" - sopánkodik egy nógrádi asszon, aki a bérlet árát egyre nehezebben tudja kigazdálkodni. "Ha veszek havijegyet a nagynak, akkor lecsapják otthon a villanyt. Mi lesz a két kicsivel?" - csikorog az asszony foga az elkeseredéstől. (A közüzemi tartozásokat automatikusan vonja az államkincstár a közmunkások béréből.) Ráadásul egyre nehezebb összekuporgatni az iskoláztatás költségeit, hiszen jelen állás szerint egy családban csak egy ember részesülhet közmunkás-ellátásban (ami nyolc órában jelenleg 49 ezer forint), és bizony olykor megesett, hogy egy hetet is csúszott a járandóság. Ugyanakkor az iskolával kapcsolatos költségeket sem a tanodák, sem a közlekedési vállalatok, sem az üzletek nem hitelezik meg. "El kellett volna döntenem, hogy új cipőt veszek a régi helyett, aminek kilyukadt a talpa, vagy iskolába megy a gyerek" - osztja meg dilemmáját az asszony. A dolgot úgy oldotta meg, hogy vett egy ív kartonpapírt, és az abból kivágott darabokból pótolta ki a talpat. Nem csoda, hogy mindig náthás a srác - teszi hozzá keserűen. És bizony szegénység ide vagy oda, a boltosok mindenképpen "fogni akarnak" a portékán: egy ceruza például az egyik szabolcsi faluban 300 forint. Drága, de így még mindig olcsóbb, mintha be kellene buszozni a közeli kisvárosba.

A jelek szerint a kormány továbbra is erőből oldaná meg a problémákat. Ezt bizonyítja, hogy a belügyminiszter ugyancsak kizárná a közmunkából azokat, akik nem teljesítik a lakókörnyezetük - kertjük, udvaruk - tisztán tartására vonatkozó, önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségüket. E feladatok ellátásához leginkább fizikai erőre van szükség, de a "rendezettségi körbe" beletartozik a szemétszállítás megrendelése is. Csakhogy - miközben a vizet, a gázt és az áramot is kikapcsolják - erre futja a legkevésbé, különösen most, hogy az új hulladékgazdálkodási törvény életbe lépése után 5-100 százalékkal ugrottak meg a tarifák.
nepszava.hu
 
Kapcsolódó bejegyzés: 
Ugrik a közmunka, ha lóg a gyerek

300 ezer közfoglalkoztatott lehet idén

Tavaly 260 ezer közfoglalkoztatott volt, idén már 300 ezer fölé nőhet a számuk. 2012-ben 157 milliárdot költött az állam a foglalkoztatásukra, de jóval több, mint a duplája lenne az összeg, ha a minimálbért kapnák. Meg fogja haladni a háromszázezret az idén a közfoglalkoztatásban részt vevők száma - közölte Czomba Sándor, a nemzetgazdasági minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára, Hofmann Imrével, a belügyminisztérium közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Czomba Sándor szerint rekordnak számít, hogy az idén a 300 ezret is meg fogja haladni a közfoglalkoztatásban részt vevők száma, mint ahogy a közfoglalkoztatásra költött összeg nagysága is. Úgy fogalmazott: "soha ennyi pénzt még magyar kormány nem fordított a közfoglalkoztatásra, mint ebben ez évben, 153,7 milliárd forintot". Hofmann Imre 2012-ről elmondta, hogy 261 ezren vettek részt a közfoglalkoztatásban.
Czomba Sándor utalt arra, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai egyértelműen bizonyítják, hogy a közfoglalkoztatás mellett a versenyszféra is jelentős mértékben hozzájárult a foglalkoztatás bővítéséhez. "A gazdasági növekedésre kell a hangsúlyt helyezni, önmagában a közfoglalkoztatás nem oldja meg a gondokat" - tette hozzá az államtitkár.

Azt mondta, az előző kormányok két ciklusa alatt 240 ezerről a duplájára nőtt a munkanélküliek száma. Ha a közfoglalkoztatottak a minimálbért kapnák , az 360 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek, ám ez jelenleg vállalhatatlanul nagy összeg - jelentette ki.
A közfoglalkoztatási bérek kifizetéséről elmondta, hogy a kormány döntése értelmében a jogszabályi környezetet egy közvélemény-kutatás alapján úgy teremtették meg, hogy a béreket havonta kapják meg az érintettek.
Szintén a kormány döntése értelmében bővítik azoknak a településeknek a körét, amelyek pályázhatnak a teljes állami finanszírozással futó Start munkamintaprogramokra. Ezentúl a hátrányos helyzetű kistérségek mellett azok a kistérségek is pályázhatnak, ahol a települések legalább fele hátrányos helyzetűnek minősül.

MTI

2013. március 13., szerda

A „semmiből” élnek a közfoglalkoztatottak

Nagyon súlyos gondok vannak, elképesztő az elkeseredettség a közfoglalkoztatással kapcsolatban is - egyebek között ezt mondta a Népszavának Gémesi György. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke megjegyezte, egyelőre összegyűjtik a problémákat a településvezetőktől, február elején pedig egy konferencia keretében várnak kérdéseikre választ az érintett tárcák vezetőitől és a döntéshozóktól.

   A korábbi ígéretek arról szóltak, hogy minden feladathoz elegendő állami forrást adnak, de mára egyértelművé vált, a költségvetést nem tudják mínusz nélkül elkészíteni a településvezetők - magyarázta Gémesi hozzátéve, ennek a problémának csak egy szelete a közfoglalkoztatás.

   Azt követően kerestük meg a szövetség elnökét, hogy információink szerint több település vezetője is hozzá fordult, miután képtelenek segíteni a tartósan munka nélkül élőknek. Lapunkban is beszámoltunk arról, hogy egy baranyai kistelepülésen szó szerint éheznek a közmunkások. A 850 lakosú településen ugyanis a közfoglalkoztatási programban résztvevőknek tavaly év végével megszűnt a munkaviszonyuk. Január 3-án kapták meg az utolsó heti, 9800 forintos közmunka-bérüket. Azóta pénz nélkül vannak és a közeljövőben egyetlen forintra sem számíthatnak.

   Annak ellenére katasztrofális a helyzet, hogy Kara Ákos, a Fidesz szakpolitikusa szerint ma már 160 ezerrel többen dolgoznak, mint a kormányváltáskor. Szerinte a közfoglalkoztatás munkát ad azoknak, akiknek egyébként nem jutna más, csak a tartós munkanélküliség. Pintér Sándor belügyminiszter egy ombudsmani jelentésben feltett kérdésre is megnyugtatóan válaszolt, szerinte a Startmunka programmal két feladatot látnak el: segítik a családokat a mindennapokban, valamint megoldási és kitörési lehetőséget adnak a munkanélküliség csapdájában rekedteknek.

   Ám a valóságban a foglalkoztatás 160 ezres bővülése és a munkanélküliségből való kitörés sem igazolható. A dolgozók létszámát igen sajátosan számolják. Kiss Péter, az MSZP politikusa mutatott rá korábban arra, hogy azokat, akik egész évben csak egyetlen napot dolgoztak közmunkásként, úgy számítják, mintha egész évben foglalkoztatták volna őket. A Policy Agenda pedig arra mutatott rá elemzésében, hogy a közmunkaprogram megítélését alapvetően nehezíti, hogy nincsenek megbízható számok. Azaz csak más adatokból levont következtetésekből tudható, hogy mennyi embert is érinthet a program, és mennyien képesek elhelyezkedni a közmunka után a nyílt munkaerőpiacon. Ők az alapvető jogok országgyűlési biztosa által készített jelentésben szereplő kormányzati adatok, illetve a KSH, valamint a Magyar Államkincstár adatai alapján nézték meg, mi lehet a valós kép a közfoglalkoztatásban.

   A kormányzati kommunikáció szerint tavaly 280 ezren dolgoztak közfoglalkoztatási programban, ám az ombudsman által készített jelentésben szereplő kormányzati adat október végéig 289 ezer volt. Amennyiben ez utóbbi az igaz, akkor egyrészt november-decemberben már nem lépett be új ember a közfoglalkoztatásba, valamint 9 ezren eltűntek. Miután ez nem lehetséges, inkább az lehet igaz, hogy a kormánynak sincsenek pontos információi az általa foglalkoztatottakról.

A „semmiből” élnek a közmunkásoknak
- Tavaly átlagosan három hónapig dolgozhattak
- Harmaduk nem kapott 22 ezer 800 forintos, foglalkoztatást helyettesítő támogatást akkor, amikor lejárt a közmunka ideje
- Ha a családban valakinek van normál munkaviszonya - akár csak minimálbérért -, a közmunkás semmilyen ellátásra nem jogosult, ha véget ért a közmunka
- Mindössze 4,3 százalékuknak sikerült elhelyezkednie a nyílt munkaerőpiacon

Forrás: Népszava

2013. március 12., kedd

A változás elkezdődött! Add tovább!

Ajánljuk mindenki figyelmébe a 2013.03.09-ei Budapesti MSZP évértékelő és kampány nyitó eseményről készült videókat.
Az eseményen jelen volt szerkesztőségünk is.
Az elhangzottakkal egyet értettünk és nagyon jó beszédeket halhattunk, bár Gúr Nándor beszédében elhangzott, hogy  "Ja, és a közfoglalkoztatott bére az a 47000, most már 49400 Forint." ez helyesen a szakképzetlen közfoglakoztatott esetében 49 453 Ft a pontosság kedvéért.
Amúgy tényleg jó dolgok hangoztak el, aki nem hisz a mostani kormánynak az adja tovább jelen videókban elhangzottakat, mert a A változás elkezdődött!
 

Gúr Nándor: "...a demokratikus ellenzék legerősebb pártja vagyunk. Feladatunk, és felelősségünk is van."


Kunhalmi Ágnes: "Ezt a tudásválságot a Fidesz okozza, a Fidesz generálja, csak a szocialisták azok, akik ezt 2014 után meg fogják változtatni és le fogják állítani."  
Tóbiás József: " A szocialisták kijöttek a karanténból, és erősebbek, mint két éve!"


Botka László: "Több mint ötszázezer, több mint félmillió, zömével fiatal magyar hagyta el az elmúlt években ezt az országot. Nekik azt üzenjük, hogy készülődjenek, készülődjetek, mert hazavárunk benneteket!"


Mesterházy Attila: "Ma az MSZP a legerősebb, legszervezettebb, legfelkészültebb és legnagyobb ellenzéki párt."

Nincs már közfoglalkoztatás a rendőrségen

Idén nincs, tavaly „jelentős számban" volt közfoglalkoztatás a rendőrségen.

Jelenleg a rendőrségen belül nincs közfoglalkoztatás, de 2012-ben „jelentős számban" volt rá példa. A képzettség nélküliek elsősorban határnyiladék-tisztítási, takarítói, segédmunkási, postázási és kézbesítési tevékenységet, a szakképzettek viszont a szakmájuknak megfelelő karbantartási és hibaelhárítási feladatokat végeztek – válaszolta a belügyminiszter Garai István Levente szocialista képviselő kérdésére, amelyben arról érdeklődött, hogy a tapasztalat nélküli közmunkások milyen színvonalú munkát tudnak végezni a rendőrségen.
Garai István úgy tudta, hogy Kecskeméten, a Rendőrkapitányság szabálysértési osztályán 3 hónapra közmunkásokat alkalmaznak, és a bűnmegelőzésre is került közmunkás. Mint kérdésében írja, a közmunkások „civilek, így semmit nem ismernek a szakmában, azaz képtelenek hasznos munkavégzésre".
Pintér Sándor szerint viszont ez a megjegyzés „mélyen tükrözi" Garai hozzáállását a közfoglalkoztatáshoz.
A válaszban konkrét számok nincsenek, de szerepel, hogy a közfoglalkoztatottak a kijelölt munkát „lelkiismeretesen és alaposan" látták el, ezért a rendőri szervek számos közfoglalkoztatottat vettek föl közalkalmazotti, illetve munkavállalói állományba.
„Akik azt mondják, hogy a közfoglalkoztatás értelmetlen vagy haszontalan, azok lenézik a dolgos, segély helyett a munkát választó embereket" – zárul a miniszteri válasz.

Forrás: Hír24