Elindult az első Éhségmenet!

sakál- Elindult az első Éhségmenet  Baranyából, melyről már több média is hírt adott. Így mi is közzé tesszük a Népszava ezzel kapcsolatos tudósítását.

Éhségmenet: provokátorok zaklatták a közmunkásokat

 
Az nagycsányi állati hulladékgyűjtő és -átrakó állomásnál akarták megszégyeníteni a Baranyából most indult éhségmenet tagjait, vezetőjük szerint azonban több támogatást kapnak, mint támadást.

Megindult Baranyából az első éhségmenet, hogy résztvevői február 11.-ére a Kossuth térre érve követeljenek - az ország minden részértől érkező társukkal egyetemben - emberhez méltó életet. Ám alig lendültek bele az emberek, Nagy Attila szerint provokátorok zavarták meg a menetelőket.

Valamelyik fidesz szervet tagjai a nagycsányi állati hulladékgyűjtő és -átrakó állomásnál egy kosár alamizsnát akartak ránk sózni, mesélte Sellye polgármestere. (Emlékeztetőül: a Közmunkás Szakszervezet a "Munkát, kenyeret, tisztességes béreket!" jelszóba sűrítette össze követeléseit, a menetet megzavarók most a kenyeret akarták "kipipálni".

Én mondtam nekik, hogy ezek az emberek csupán azt szeretnék, ha sikerülne rendezniük áldatlan bérhelyzetüket, hisz tavaly bebizonyították, hogy közmunkával is lehet értéket teremteni, joggal várják hát el, hogy a teljesítményüket a kormány is elismerje, mondta Nagy Attila. A polgármester szerint azonban ez az érv - és a térség 1500 közmunkásának jogos kérése - nem hatottak a provokátorokra, a vita csúnya személyeskedésbe torkollott.

Megjegyzendő: Sellye első embere szerint azonban több támogatást kapnak, mint támadást: például vállalkozók kocsin kalácsot és nyalókát hoztak a gyaloglóknak, illetve Nagy Attila kedvező "ómeneket" is felfedezett, miszerint a Köztársaság térről a krisztusi harminchármas számmal startoltak.

nepszava.hu

Kaposvár, ahol nincs elég munka és ahol a közmunka is lassan elfogy

sakál- Már többször is írtunk Kaposvárról, illetve közöltünk észrevételeket a város Közfoglalkoztatásáról is. Kaposváron kevés a munkahelyek száma és az intézményes közfoglalkoztatás is megszűnt

Kaposváron nemhogy kellő számú új munkahelyek nem jöttek létre már a Közmunka is eltűnőben van, mert a korábbi évekhez képest egyre kevesebb ember jut csak ilyen szervezett foglalkoztatás keretében munkához. Ma  a fiatalok többsége elvándorol ebből a városból is.

A kaposvári embereket megkülönbözteti a Város vezetése  Kubatov listák alapján és csak a FIDESZ-hez közel álló, vagy e párttal szimpatizáló emberek jutnak csak munkához és megélhetéshez.

Az Internetet böngészve került tudomásra a "A helység kalapácsa-helyi oligarchia és vazallusmédia Kaposváron" című tényfeltáró cikk, melyet ezúton megosztok az érdeklődőkkel. A cikk bemutatja a város politikai össze fonodásait és annak az embernek az életútja mellett annak az embernek a kapcsolatait aki felelőssé tehető azért, amiért Kaposvár ma egy nagy nulla és amiért egyre több ember kínlódik a városban.
 

Korábbi Kaposvárral kapcsolatos észrevételeink itt találhatók:

Az Én városom...  
Kaposvár a nehézségek városa

A helység kalapácsa – helyi oligarchia és vazallusmédia Kaposváron 

Beküldte: atlatszo

2013. január 25. péntek

Szita Károly kaposvári polgármester, akire egykor sokan leendő kormánytagként tekintettek, 2002-től fokozatosan kiszorult az országos politikából – ettől kezdve a helyi ügyekre összpontosított. 2006 óta a választókerületi elnöki tisztséget is Bánki Erik tölti be Somogyban, helyi források szerint az alsóbb szinteken felmerülő kérdésekben is ő dönt. Korábban a helyi Fidesz-hatalmasságok között komoly ellentétek alakultak ki: Szita Károly Gelencsér Attilával, megyei közgyűlési elnökével és Mátrai Mártával, a párt egyik helyi erős emberével is konfliktusba keveredett, mostanra viszont fegyverszünet alakult ki Somogyban. Forrásaink ugyanakkor azt is hozzátették, hogy Szitának lényegében nincsenek barátai.

A polgármester erőssége a hátországa: a városi közgyűlésben az abszolút többségben lévő Fidesz-frakció minden tagja több szálon kötődik hozzá. Két alpolgármestere, Oláh Lajosné és Tóth István arctalanok, a sajtóban soha nem szólalnak meg – mindemellett Tóth immár felszámolás alatt álló cége, a TóthBau Kft. korábban üzleti kapcsolatban állt az önkormányzattal, Oláhné pedig jelenleg is a város egyik iskolájában tanít. Giber Vilmos az egyik helyi kollégium igazgatója, Dér Tamás pedig a városi sportcsarnokot irányítja. Szép Tamás képviselő ügyvédként a város megbízásából parkolási bírságokat hajt be. Czimermanné Németh Andrea, Gelencsér Ferencné, Borhi Zsombor, Csutor Ferenc, Csató László, Torma János és Mihalecz András képviselők a városi cégekben betöltött igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagságuk révén szorosabb kapcsolatban állnak az erős kezű polgármesterrel. Szita ugyanakkor az ellenzékkel sem szűkmarkú: a jobbikos Kiss Tamás és az MSZP-s Pintér Attila is tagja egy-egy városi cég igazgatóságának, amiért havi 100 ezer forintos tiszteletdíjat kapnak. A megyei kormányhivatal vezetője, Juhász Tibor több mint egy évtizedig volt Szita Károly alpolgármestere, jelenleg a helyi erőviszonyokat ismerő forrásaink szerint Gelencsér Attila megyei közgyűlési elnök és Szita Károly között egyensúlyoz.

Az ügynök élete
A környezetvédelmi szakmérnöki képesítést szerző Szita Károly 1981 és 1988 között a kaposvári Növényvédő és Agrokémiai Állomás vezetőjeként dolgozott, ahol a munkahelyi KISZ-alapszervezetnek vezetőségi tagja volt. Ugyanebben az időszakban, pontosabban 1980-tól 9 éven keresztül, Krakus Péter néven III/II-es ügynökként is tevékenykedett. Ebben az időszakban ismerkedett meg Lamperth Mónikával és Gyenesei Istvánnal is. A KISZ-t követően a Magyarországi Zöld Párt társelnöke lett, aztán rövid „függetlenség” után, 1990-től a Fidesz színeiben folytatta a politizálást. Ekkor még csak alpolgármesternek választották meg, de 1994-ben Kaposvár első embere lett – azóta négyszer választották újra. 1995-től 2003-ig a Fidesz országos választmányának alelnöke volt, a Megyei Jogú Városok Szövetségének korábban elnöke, jelenleg társelnöke. 1998-tól 2002-ig országgyűlési képviselő – az egyéni indulásokat korábban elbukta, de listáról bekerült a parlamentbe, listás helyéről 2002 év végén lemondott. Az önkormányzatok adósságának kormány általi átvállalását az elsők között szorgalmazta 2012-ben.

A közelmúltbeli nagyobb önkormányzati beruházások többségét a polgármester, illetve a Fidesz által favorizált fővállalkozó cégek nyerték el – nyilatkozták az atlatszo.hu-nak névtelenséget kérő kaposvári források. A polgármester kedvenceiként elsősorban két céget emlegetnek: a zalaegerszegi Záév Zrt.-t és a budapesti Hoffmann Zrt.-t. Ez utóbbi a 2006-os tulajdonosváltás óta a Colas Hungária Zrt. leányvállalataként, Colas Dunántúli Út- és Vasútépítő Zrt. néven fut. A Colas Szijjártó Péter édesapjának cégével, a Vasútépítők Kft.-vel együtt tagja volt annak a vasútépítési kartellcsoportnak, amelyet 2010-ben 7 milliárd forintra büntetett a GVH.

A város favoritjai között vannak más ismert nevek is: 2010 februárjában például a Mahir-MonDay Konzorcium nyerte el azt a 90 millió forint értékű pályázatot (pdf), amelynek keretében a „kaposvári modell” részeként, uniós forrásból épülő helyi élményfürdővel és a városi művelődési központ felújításával kapcsolatos kommunikációs feladatokat kellett elvégezni. (A városnak van saját kommunikációs cége is, de az eddig nemigen rúgott labdába.) Simicska Lajos cégét, a Mahir-t nem kell bemutatni – a MonDay Consulting Kft. kevésbé ismert, de nem kevésbé érdekes. A cég tulajdonosa Monostori Katalin, Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatójának, a Sukoró-per első rendű vádlottjának felesége. Monostori Katalin édesanyja pedig az a Monostori Lajosné (a cégadatokban leánykori nevén, Laskai Katalinként szerepel), aki 2003-tól a kormányváltásig a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnöke volt. A MAHIR a kaposvári 90 milliós üzlet előtt már többször pályázott sikeresen a MonDay-jel közösen különböző uniós finanszírozású projektekre. Az uniós források felhasználásának ellenőrzése pedig a 2010-es kormányváltásig épp a Monostori Lajosné vezette KEHI-nek volt kiemelt feladata.

(Monostori Lajosnét üldözi a balszerencse: munkaköri leírása időről-időre arra kényszeríti, hogy legközelebbi hozzátartozóinak vállalkozásait ellenőrizze. 1991-től kezdődően például, a nagy olajszőkítések idején előbb az APEH ellenőrzési főosztályvezetőjeként, majd elnökhelyetteseként az olajimporttal foglalkozó cégek adóügyeit felügyelte – így a férje tulajdonában lévő olajos vállalkozásokét, például a jelenleg felszámolás alatt álló Technoil Kft-ét is.)

A hatalom egy kézben tartásának érdekes vetülete az is, ahogy a kaposvári városvezetés a nagy hipermarket-láncok beruházásait kezeli: a 70 ezer lakosú városban jelenleg a Tescón kívül nincs másik, hasonló méretű hipermarket, mert a további beruházásokat évekig sikeresen lassították – egészen addig, amíg a fővállalkozó Gropius Zrt. tönkrement. Azt a telket amin később a Tesco épült, először a Fodor Rt. vette meg 26 millió forintért, majd tízszeres áron eladta a Tescónak, amely 2000-ben nyitotta meg a maga áruházát. A város egyik legértékesebb ingatlanát, a volt kaposvári füredi II. laktanya területét 2006-ban 1,267 milliárd forintért a Corum Consulting Kft. vehette meg. A Corum, akárcsak a Fodor Rt., jelenleg felszámolás alatt áll – a volt laktanya területén pedig azóta sem épült semmi. A két cég vezetőit nem csak kaposvári érdekeltségek kötik össze: Fodor János (Fodor Rt.) és Pataki Adrienn (Corum Consulting Kft.) a Siófok Kézilabda Club Kft. vezetőségi tagjai.

Somogyi hódoltság

Kaposvári forrásaink arról is beszéltek, hogy a városi vállalkozásokra gyakran nyomás nehezedik az önkormányzat részéről, például amikor megpróbáltak kiállni a jogaikért: 2011-ben a nyakig eladósodott önkormányzat a duplájára emelte az építmény- és telekadót, közel 1 milliárd forinttal kívánták növelni a városi bevételeket. A drasztikusan megemelt ingatlanadó elleni tiltakozás hívta életre a Kaposvári Cégszövetséget – mire a kaposvári és pécsi médiumokban olyan cikkek jelentek meg, amelyek azt sugallták, hogy a vállalkozók tiltakozása mögött az ellenzéki pártok állnak. Helyben pedig beindult az ellenkampány: öt városi nagyadózó a városházán keresztül juttatta el az adóemelést támogató közleményét a Sonline-hoz, majd  létrehoztak egy ellenszövetséget, a Vállalkozók Kaposvárért Közösséget. Ez utóbbinak alapító tagja Szabó Ferenc, a kaposvári Szabó Fogaskerékgyártó Kft. ügyvezetője is. Ebben a kiállásban persze több lehet, mint lokálpatrióta buzgalom: az ugyanerre a címre bejegyzett Zselici Forrás Kft.-nek kiemelt üzleti partnere a kaposvári önkormányzat, és a Zselic által kiadott újság fontos szerepet játszik a városi nyilvánosságban.

A kaposvári önkormányzat tulajdonában álló Kapos Holding Közszolgáltató Zrt. gyakorlatilag minden fontos városi céget magába foglal: a helyi buszközlekedést biztosító Kaposvári Tömegközlekedési Zrt.-t, a városi vagyonkezelőt, a városgazdálkodási céget, a hulladékgazdálkodási céget, az élményfürdőt, a víz- és csatornaműveket, a jégcsarnokot, a nagypiacot, a város melletti Deseda-tónál található kempinget, továbbá a Kapos Tv és Rádió Közhasznú Nonprofit Kft-t, amely a város és a megye egyik legnézettebb televízióját, a Kapos Tv-t működteti. A holding jelenlegi vezetőjét, Gombos Attilát gyakorlatilag pályáztatás nélkül, a polgármester előterjesztésére nevezték ki 2010-ben. És bár a holding már tavaly is veszteséges volt, Gombos 2012-ben több mint 5 millió forint prémiumot vett fel. Igaz, idén semmit.

A Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Püspök Rudolfot 2007-ben  sikkasztás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték – ennek ellenére a városi közgyűlés fideszes többsége nem tartotta indokoltnak a menesztését, és stratégiai igazgatóként továbbra is alkalmazta. Bennfentesek szerint egészen addig, míg ki nem derült, hogy Püspök egy konkurens romániai magáncégben tulajdonos. Az ekkor menesztett igazgatót nem sokkal később „jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés” gyanúja miatt ismét vád alá helyezték, és tavaly novemberben jogerősen egy év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték.

Cég neve	Képviselő neve, betöltött tisztség
Kapos Holding Közszolgáltató Zrt.	Csató László (fb-tag), Torma János (fb-tag), Kiss Tamás (fb-tag)
Kaposvári Tömegközlekedési Zrt.	Szép Tamás (elnök), Borhi Zsombor (fb-tag), Gelencsér Ferencné (fb-tag)
Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt.	Csutor Ferenc (elnök), Dér Tamás (fb-tag), Pintér Attila (fb-tag)
Kaposvári Városgazdálkodási Zrt.	Czimermanné Németh Andrea (fb-tag), Mihalecz András (fb-tag)
Kaposvári Hulladékgazdálkodási Kft.	Gelencsér Ferencné (fb-tag)
Kaposvári Élmény- és Gyógyfürdő Nonprofit Kft.	Gelencsér Ferencné (fb-tag), Giber Vilmos (fb-tag), Gyenesei Istvánné (fb-tag)
Kaposvár Jégcsarnok Kft.	Oláh Lajosné (elnök), Borhi Zsombor (fb-tag), Csató László (fb-tag)
Kaposvári Nagypiac Kft.	Borhi Zsombor (fb-tag), Szép Tamás (fb-tag), Tóth István (fb-tag)
Deseda Kemping Kft.	Dér Tamás (fb-tag), Tóth István (fb-tag), Torma János (fb-tag)

Nem leszünk gyarmat

„A Kapos Extra Kaposvári Közérdekű és Kereskedelmi Hetilap meg szeretné őrizni függetlenségét a kampány időszakában is, ezért nem kíván a pártok csatározásainak színterévé válni” – írta 2010. február 8-i közleményében a kaposvári ingyenes hetilap szerkesztőségvezetője, M. Schenk Tünde a helyi pártszervezeteknek címezve. Történt ugyanis, hogy Lamperth Mónika az MSZP országgyűlési képviselőjelöltjeként politikai hirdetést kívánt megjelentetni a lapban, ám megkeresésére – közleménye szerint – azt a választ kapta, hogy a Kapos Extrában politikai hirdetést csak a Fidesz adhat fel. Lamperth állítását a lap azóta sem próbálta cáfolni, fent idézett közleményükben viszont kissé árnyalták a visszautasítás okát.

A Kapos Extra függetlenségének emlegetése önmagában is furcsán hat, hiszen az újság évek óta nyíltan és egyértelműen a polgármesteri PR szolgálatában működik: 2006-ban például e lap hasábjain ígért Szita 20 százalékos béremelést a városnak. A béremelés ugyan végül elmaradt, ám Szitát újraválasztották. Nem hiába, hiszen 2012 októberére „a kaposvári modell egyenesbe hozta a várost és új lendületet adott a fejlődésnek” – olvashatjuk a pártoktól független Kapos Extrában. További optimista hírek szólnak arról, hogy az ország legeladósodottabb települései közé tartozó város fegyelmezett gazdálkodást folytat, hogy új jegyvásárlási akciókat vezetnek be a kaposvári buszokon, vagy arról, hogy fejlesztik a város távhőhálózatát.

A helység kalapácsa – miről szól ez a cikksorozat?
A többé-kevésbé egyformán szervilis önkormányzati újságok, honlapok, rádió- és tévécsatornák azt demonstrálják, milyen az, amikor közvetlenül a „politika” a médiatulajdonos. Cikksorozatunk vidéki városokat mutat be: a helyi nyilvánosság állapotát, illetve a helyi politikai-gazdasági erőcsoportokhoz való bekötöttségét vizsgáljuk. Tovább a bevezető cikkre.

A Kapos Extrát olvasva nem lehetnek kétségeink, hogy a városban dübörög a fejlődés és nagy a jólét. A heti jegyzetekben is hasonló a hangvétel: „…nem vagyok pesszimista a gazdasági fejlődés területén sem, különösen azóta, amióta olvasom a baloldali lapokban, hogy liberális közgazdászaink kivétel nélkül visszaesést jósolnak. Az ő előrejelzéseik pedig – mint tapasztaltuk –, még soha nem jöttek be” – írja a lapot korábban kiadó, azóta megszűnt Kapos Extra Kft. egykori tulajdonosa, Schenk János 2013. januári jegyzetében. Decemberben pedig arról értekezett, hogy a Fidesz-kabinet az elmúlt két és fél évben több kérdést oldott meg vagy indított el a megoldás felé, mint amennyit az elmúlt húsz év összes többi kormánya.

Az elköteleződés mögött nem pusztán a szerkesztőségi szervilizmus áll. A hagyományos hetilap helyett inkább hirdetési újságnak tűnő, heti 28 ezer példányban megjelenő sajtótermék kiadója az impresszum szerint a Zselici Forrás Szolgáltató Kft, amelynek ügyvezetője (nemrég még tulajdonosa) Szabó Krisztián Ferenc. (Az ő édesapja az a Szabó Ferenc, a fogaskerékgyártó cég tulajdonosa, aki demonstratívan kiállt az adóemelés mellett.) A Zselici Forrás Kft. az Opten adatai szerint igen szerény nyereséget termel, de szerencsére Szabó jövedelme nem kizárólag a Zselic nyereségességén múlik, hiszen a cégadatok alapján a városüzemeltetési cégnek, a Kapos Holding Zrt.-nek is igazgatósági tagja. Szabó igazgatósági stallumán keresztül tehát a városvezetésnek közvetlen befolyása van a „pártok csatározásaitól független” Kapos Extrára.

Figyelemre méltó a Somogy Megyei Önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő Somogy Televízió sorsa is. A Somogy Tv-t 2005-ben épp a Szita befolyása alatt álló Kapos TV tájékoztatási monopóliumának megtörésére, az egyoldalú tájékoztatás ellensúlyozására hozták létre: az akkori megyei közgyűlési elnök, a Gyurcsány-kormányban később miniszteri szerepet vállaló Gyenesei István Szita irányában elfogultnak tartotta az összes helyi médiumot. Gyenesei már rég nem megyei elnök, az általa a főszerkesztői székbe ültetett, később sikkasztással vádolt és emiatt menesztett Németh Károlyt pedig az Echo Tv korábbi vezérigazgatója, Kresz László váltotta. Ezzel a váltással elhallgatott a városvezetéssel szemben leginkább kritikus hang is.

A Kapos Tv és Rádió Nonprofit Kft.-nek – tehát közvetve az önkormányzatnak – 25 százalékos tulajdonrésze van a Kapos Rádióban, amelyet a helyi közvélekedés sokkal elfogulatlanabbnak tartott, mint a város tulajdonában lévő többi médiumot. Ám a Kapos Rádió 17 év működés után, 2012. októberében befejezte a sugárzást, mert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság formai okokra hivatkozva elutasította a pályázatát. Az indoklás ugyanaz volt, mint a Klub Rádió esetében: a pályázó nem írta alá a pályázati anyagok üres hátoldalát. A rádiós cég többségi, 75 százalékos tulajdonosa a Somogy Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) – helyi forrásaink szerint Szita polgármesternek régi sérelme volt, hogy a TIT elhappolta előle a „Kapos” nevet és a frekvenciát is.

A már emlegetett Kapos Holding igazgatóságában találjuk a kaposvári cukorgyárat üzemeltető Magyar Cukor Zrt. vezérigazgató-helyettesét, Hájos Lászlót is, aki éppen decemberben vette át a városi tévé médiadíját, amit többek között a gyár megmentéséért kapott. A cukorgyár többször is szerepelt már egész oldalas hirdetéssel a Kapos Extrában is. A Zselici Forrás tavaly decemberben tovább erősítette a pozícióját városban, ugyanis elnyert egy rádiófrekvenciát. A 91,2 MHz-en korábban az Enjoy Rádió szólt, 2012 júniusában azonban befejezte a sugárzást, miután a Somogy Megyei Közgyűlés kezdeményezte a működtető Somogy Média Kft. felszámolását a cég eladósodása miatt. Így a Kapos Rádió őszi megszűnésével a korábban négy helyi rádióval is rendelkező városban a Zselic Rádió konkurencia nélkül vághat bele a projektbe – a tulajdonos másik médiuma, a már emlegetett Kapos Extra eddigi produkciója alapján Szita polgármesternek az új médiumtól nincs miért tartania.

Médium	Tulajdonos
Kapos Extra	Zselici Forrás Kft.
Kaposvármost.hu	Zselici Forrás Kft.
Kapos Tv	Kapos Tv és Rádió Nonprofit Kft. (Kapos Holding)
Somogy Tv	Somogy Televízió Nonprofit Kft. (Somogy Megyei Közgyűlés)
Kapos Rádió (2012. októbere óta nem műkődik)	Somogy Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Kapos Tv és Rádió Nonprofit Kft.

Kaposvári kultúrkampf 

A Toldi-iskola országos visszhangot kapott ügye a helyiek szerint szintén egy politikai indíttatású konfliktusból robbant ki: úgy tartják, hogy a korábbi igazgató, Garaminé Szente Éva volt az egyetlen, inkább baloldali beállítottságú iskolavezető, és, mivel jogszerűen elmozdítani nem lehetett, ezért a jól működő iskolát kellett kiszervezni alóla. 2008-ban a polgármester már egyszer megpróbálkozott ezzel, de a szülők és a közvélemény ellenállása akkor még hatásosnak bizonyult. 2011-ben aztán az igazgatónő nyugdíjba vonult, az iskola gimnáziumi részét pedig összevonták a Munkácsy Mihály Gimnáziummal.

Az atlatszo.hu-nak nyilatkozók úgy látják, hogy a kaposvári középiskolák élére az elmúlt közel két évtizedben csak hiperlojális vezető kerülhetett, hiába szavazott adott esetben a tantestület más jelöltre. Ha viszont a jelölt jól fekszik a városvezetésnél, a kor sem számít: az Eötvös Loránd Gépipari Szakközépiskolában például a 62 éves korábbi igazgató kapott a fenntartótól további öt évre bizalmat.

A város, a régió és az ország kulturális életében is meghatározó szerepet játszó Csiky Gergely Színház sem kerülhette el a sorsát. Miután az előző igazgató, Babarczy László visszavonult, Znamenák Istvánt, vagy Mohácsi Jánost szerette volna utódjának. Szita megígérte Babarczynak hogy Znamenák lesz az igazgató, de őt végül csak egy évre nevezte ki. A megismételt pályázaton aztán a közismerten Fidesz-szimpatizáns Schwajda Györgyöt hirdették ki győztesnek. Schwajda halála után a színházi ügyekben jártas forrásaink szerint ugyanezek a politikai erők döntöttek úgy, hogy Rátóti Zoltán lesz az új igazgató. A Kaposvári Csiky Gergely Színház a nyolcvanas évek eleje óta a modern színjátszás egyik úttörője volt Magyarországon – mára az úgynevezett „Kaposvár-jelenségnek” nyomait sem találjuk: a korábban sikeres rendezőket és színészeket, Mohácsi Jánost, Keszég Lászlót, Réthly Attilát, Kocsis Pált, Znamenák Istvánt eltávolították, a színház évek óta nem nyert egy díjat sem, tavaly már a Pécsi Országos Színházi Találkozóra sem jutott el.

Az országos szinten bukott politikusnak számító kaposvári polgármester helyben még mindig erős ember, a kormánypártok köreiben nincs is riválisa. Hiába a várost eredmények nélkül eladósító unortodox „Kaposvár-modell” (bár kétségtelen, szökőkútból mintegy húsz épült az elmúlt években), hiába a vállalhatatlan Krakus Péterség, a szétvert színház, Szita nem adja fel: egy 2012. decemberi közgyűlésen már utalt arra, hogy a következő választáson is elindul. Médiatámogatásra ehhez megyei szinten is számíthat: a Somogyi Hírlapban 2010-ig rendszeresen kapott megjelenési lehetőséget; a lap szerkesztősége pedig épp az önkormányzattól bérelte az irodáit. A kapcsolat azóta már megromlott, de más városi médiumokkal azóta is több mint jó a viszony, a cégek vezetői pedig feltehetően nem fogják felszámolni az eddigi gyümölcsöző együttműködéseket.

D. Kovács Ildikó – Becker András

Polgárjogi Mozgalom-szakmapolitikai tanácskozás

sakál- Az alábbi programot juttatták el szerkesztőségünkhöz, melyet ezúton teszünk közzé:  Tisztelt kormányzati- és pártpolitikusok, tisztelt szociális szakemberek!

A Polgárjogi Mozgalom -tekintettel a téli fagy és a súlyos nyomorállapotok okozta válságjelenségekre- szakmapolitikai tanácskozást kíván tartani folyó év február 3-án, vasárnap, de. 10 órától - 12 óráig, a VIII., Bérkocsis u. 41. sz. alatti Klubhelyiségben, melyre ezúton, tisztelettel meghívjuk Önöket.

Kérjük, jelöljék meg, hogy szervezetüket ki képviseli a megbeszélésen, melynek vitaindítójaként a mellékelt Kiáltványt szánjuk.
A tanácskozás technikai részleteivel kapcsolatban javasoljuk, hogy a résztvevő szervezetek (kormányzati tisztségviselők, parlamenti pártok, szociális szervezetek képviselői) 8-8 percben értékelhessék a helyzetet, és tehessenek javaslatot az azonnali válságkezelésre. Ezt követően fél órában vitát plenáris vitát nyitnánk, 12 órakor összegeznénk tanácskozásunk eredményét.

Amennyiben az időpont nem lenne megfelelő, kérjük, jelöljék meg az Önök számára alkalmas terminusokat.
Részvételükben bízva,
Üdvözlettel:

Horváth Aladár
elnök  Kiáltvány Magyarország Kormányához (Képre kattintva nagyítható és olvasható!)

 

Kapcsolódó anyagok:Fagyhalál – emelkedő tendencia
 

Rokkantak perközössége

Csatlakozzunk a perközösséghez!

A Magyar Szociális Fórum Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoportja egyetértő támogatásáról biztosítja a Rokkant Számkivetettek Társasága (ROSTA) csoport perközösségi kezdeményezését Sorstársaink emberi jogainak érvényesítéséért. Arra kérjük a korhatár alatti rokkantakat, hogy csatlakozzanak a ROSTA csoport alábbi felhívásához, mert a rokkantsági nyugdíj-jogfosztás ténye minden érintettnél fennáll. Vegyük a kezünkbe a sorsunkat!

Minél többen jelentkezünk, annál kevesebb költség terhel minket személyenként. A belépésnél, csak képletes ügyvédi díjazás terhel mindenkit, ami szükséges a sikeres indításhoz.

Együtt sikerülhet!

MSZF Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoport

2013. január 13. 

FELHÍVÁS!

Kedves Sorstársak!

Elege lett a rokkant-törvény áldozatainak, hogy jogfosztottá váltak! A nyugdíjunkért és az életünkért harcolunk minden törvényes eszközzel! Az eddigi jó szándékú demonstrációk szinte semmilyen eredményre nem vezettek a társadalom érdektelensége, a törvényhozói akarat híján, ezért MOST(!) kezünkbe vesszük a sorsunkat.

A ROSTA perközösséget kíván alakítani, a rokkantak és alapvető emberi jogaik érvényesítéséért. Nemzetközi szinten igyekszünk elérni a sokakat ellehetetlenítő, kirekesztő, megalázó, embertelen törvénynek a semmissé tételét. Várjuk sorainkba mindazokat, akiket a kormányzat méltánytalanul kilátástalan helyzetbe sodort. Akiket, az ellátórendszer kilökött, leminősített, vagy súlyos betegen be sem fogadott.

Azok jelentkezését is várjuk, akiknek ezután kell felülvizsgálatra menniük, hiszen a nyugdíjgarancia és az ehhez kapcsolódó juttatások számukra is megszűntek. Minél többen vagyunk, annál nagyobb az esélyünk, és kisebb a költségünk.

FONTOS: Az ügyvédi költség jelképes összeg, ami a jelentkezők létszámától is függ.

Csak együtt sikerülhet! Csatlakozzatok! Jelentkezés: 2013. január31.-ig!

ROKKANT SZÁMKIVETETTEK TÁRSASÁGA - ROSTA

  Szalai József (szervező) http://www.facebook.com/groups/100834813428454/

http://www.pestmegyei-hirhatar.hu/hir/hadba-indul-a-rokkantak-serege

A baranyai Éhségmenet

 sakál- Megérkezett a nyolcadik Éhségmenet programja, íme:

A baranyai Éhségmenet 2013. január 31-én indul 9 órakor
Sellyéről a Köztársaság térről. A menet hossza: 282 km.
Menetvezető: Nagy Attila, Sellye város polgármestere,
csatlakozni Facebookon vagy a 06205944666-os telefonszámon lehet
A menet teljes útvonala
Sellye
Vajszló (12,0 km) Indulás: 13.00
Érkezés Kémes (11,0 km) Indulás: 15.15
Érkezés Harkány 35km

09.00 Indulás Harkány
12.30 Érkezés Szalánta (11 km) Indulás: 13.00
16.30 Érkezés Pécs

09.00 Indulás Pécs
12.30 Érkezés Pécs-Hird (12 km) Indulás: 13.00
15.30 Érkezés Pécsvárad(9 km) 21km


Érkezés Mecseknádasd (11 km) Indulás: 13.30
Érkezés Hidas (5 km) Indulás 15.30
Érkezés Bonyhád 22km

A közmunka javítja az adatokat, de több a munkanélküli

Hajszálnyival több volt a munkanélküli a tavalyi utolsó negyedévben, mint egy évvel azelőtt, de javultak a foglalkoztatási adatok - főleg a közmunkaprogramnak köszönhetően. Az állástalanok fele több mint egy évig keres munkát. Az előzetesen vártnál jobb számokat közölt a KSH, de nagyon messze vagyunk az 1 millió új munkahelytől. 

Valamivel többen voltak állás nélkül

2012 utolsó negyedévében a munkanélküliek létszáma 468 ezer fő volt, ami 10,7%-os munkanélküliségi rátát eredményezett - jelentette ma a KSH. A tavalyi év utolsó 3 hónapjában 9 ezer fővel vagyis 2%-kal több állástalan volt az országban, mint 2011 azonos időszakában, a ráta 10,7%-os értéke megegyezett az egy évvel korábbival. (A változások a mintavételi hibahatáron belül maradtak.

Nőtt ugyanakkor a foglalkoztatottak száma is ebben az időszakban: 3 millió 909 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, ez 58 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Mind a nők, mind a férfiak foglalkoztatási mutatói javultak - derül ki a KSH másik, ma közölt statisztikájából. Vagyis tavaly az utolsó három hónapban hajszálnyival, de nőtt a munkanélküliek és a foglalkoztatottak létszáma, ami egyúttal azt is jelenti, hogy emelkedett az aktivitási ráta (tehát a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma).

Jobbak a számok, mint várták
A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak 3 millió 909 ezer fős létszáma 1,5%-kal haladta meg a 2011. negyedik negyedévit. A növekedésben elsősorban a közfoglalkoztatás kiterjesztése játszott szerepet. A szakértők várakozásait meghaladja mindkét adat: szezonális okokból emelkedést vártak  a munkanélküliségben (a növekmény azonban nem markáns), a foglalkoztatottság emelkedése egyértelmű meglepetés.

Közmunka - a köz vagy a számok javára?

57,8% a foglalkoztatottak aránya

2012. október–decemberben a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 255 ezer fő volt, 12 ezer fővel több az egy évvel korábbinál, munkanélküliségi rátájuk pedig 10,8%. A munkanélküli nők száma 213 ezer fő volt, lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. Munkanélküliségi rátájuk 10,6% volt, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. Mindeközben a 15–64 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 874 ezerre nőtt. Az adott korcsoportba tartozó népességen belül 57,8% volt  a foglalkoztatottak aránya, ami 1,3 százalékpontos emelkedésnek felelt meg. 

A 15–64 éves férfi népességből 2 millió 84 ezren voltak foglalkoztottak, 24 ezerrel többen, mint 2011 azonos időszakában. Ezzel a férfiak foglalkoztatási rátája 1,4 százalékponttal, 63,4%-ra nőtt. A 15–64 éves nők közül 1 millió 790 ezren tartoztak a foglalkoztatottak közé, 34 ezerrel többen, mint 2011. október–decemberben. A nők foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 52,4%-ra emelkedett. 2012-ben a munkanélküliek éves, átlagos száma 476 ezer fő volt, az előző évhez képest alig változott. 2012 átlagában a munkanélküliségi ráta 10,9% volt, ez megegyezett a 2011-et jellemző értékkel. 

A legjobb korban lévők háromnegyede dolgozik 
A 15–24 éves foglalkoztatottak száma 232 ezer fő volt, a korcsoport foglalkoztatási rátája az egy évvel korábbihoz képest 1,7 százalékponttal, 20,1%-ra emelkedett. Nőtt a legjobb munkavállalási korúak, a  25–54 évesek és az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma és aránya is. Mindkét korcsoport foglalkoztatási rátája 1,0 százalékponttal emelkedett, 75 illetve 37,2%-ra. 

2012-ben a 15–74 éves korcsoportban a foglalkoztatottak éves, átlagos létszáma 3 millió 878 ezer fő volt. A gazdasági aktivitás bővülése mellett a foglalkoztatottak létszáma 66 ezer fővel nőtt, ami 2012 átlagában 50,6%-os foglalkoztatási rátát jelentett, ez 0,9 százalékponttal magasabb, mint a 2011-et jellemző érték.

Egy mérföldkő mellett elhaladtunk

 Matolcsy György nem mondott le az 1 millió új munkahelyről. >>>

A munkanélküliek fele egy éve nem talál állást

A munkanélküliek 18,6%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 27,4%-os munkanélküliségi rátája 1,1 százalékponttal magasabb, mint 2011 utolsó negyedévében. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi  rátája 0,1 százalékponttal 9,8%-ra nőtt,  az 55–64 éveseké 1,7 százalékponttal, 7,1%-ra csökkent.

Ijesztő adat, hogy az állástalanok közel fele, egészen pontosan 48,9%-a egy éve vagy annál régebban keres munkát. A munkanélküliség átlagos időtartama majd' másfél év: 17,5 hónap. December végén a nyilvántartott álláskeresők száma elérte a 569,3 ezret, ez 3,1%-kal több, mint 2011 decemberében.

2012 IV. negyedévében 3 millió 909 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 58 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Mind a nők, mind a férfiak foglalkoztatási mutatói javultak.

Forrás: http://privatbankar.hu

Fagyhalál – emelkedő tendencia

Budapest, 2013. január 29. kedd

      Magyarországon október 1. és január 21. között több ember fagyott meg a szabad ég alatt és fűtetlen otthonában, mint egy évvel ezelőtt. Csupán januárban kilenccel többen szenvedtek fagyhalált, mint tavaly januárban – tudatta a Magyar Szociális Fórum hivatalos forrásból kedden.

    2012. október 1. és 2013. január 21. között 83-an fagytak meg a szabad ég alatt és fűtetlen otthonukban, egy évvel ezelőtt hetvenen. Kórházba kerülése után 71 személy halt meg, mert már nem tudtak rajta segíteni. Egy évvel ezelőtt hatvanheten.

    Összesen eddig 152-en fagytak meg 2012. október 1. és 2013. január 21. között, míg egy évvel ezelőtt 137-en.

    Változatlanul saját fűtetlen otthonukban hűlnek ki a legtöbben. 2012. október 1. és 2013. január 21. között ötvenen haltak meg saját lakásukban, 33-an pedig a szabad ég alatt.

    A fagyhalál esetek 89 százaléka vidéken történt.

   A Magyar Szociális Fórum arról is tájékoztatta a közvéleményt, hogy Orbán Viktor miniszterelnökhöz január 3-án írt levelére, melyben társadalmi-állami összefogást sürgetett az újabb tömeges fagyhalál feltartóztatására, január 17-én azt a választ kapta, hogy illetékességből továbbították az Emberi Erőforrások Minisztériumához, Balog Zoltán miniszterhez. A miniszterelnök által kijelölt személy azóta sem tett eleget a megbízatásának – jegyezte meg az MSZF.+++

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

www.mszfszk.hu

Jachtklubbal etetnék a közmunkásokat

Éhbért fizet az állam a közmunkásoknak, de cinikus módon azt mondja, pályázzannak luxusnyaralásra.

 

Cinikus, ezért az MSZP visszautasítja a kormányzat közmunkások üdültetésére kiírt pályázatát – jelentette be sajtótájékoztatóján Nyakó István, a párt országgyűlési képviselője vasárnap, Budapesten.

Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy a Belügyminisztérium 50 millió forintos keretösszegből írt ki pályázati felhívást közmunkás családok nyaraltatására. Nyakó István cinikusnak nevezte, hogy miközben a téli hónapokban nincs közmunka vidéken, a pályázat benyújtási határideje március 20.

A szocialista képviselő visszautasította, hogy a közmunkából élőknek interneten keresztül kell jelentkezniük, az utazási költségeket pedig maguknak kell viselniük. Ugyancsak cinikusnak tartja a politikus, hogy miközben az érintett családok a közüzemi számláikat sem tudják fizetni, egyebek mellett a Tihanyi Yacht Clubban kínálnak nekik üdülési lehetőséget. Álláspontja szerint a szobákban lévő minibárok használata a teljes fizetésüket elviheti.

Nyakó István visszautasította azt is, hogy az üdülési helyszíneken filmet kívánnak forgatni, amelyet a program népszerűsítésére használnának.

A sajtótájékoztatón Kordás László, a napokban bejegyzett és több mint 4 ezer tagot számláló Közmunkás Szakszervezet főtitkára elmondta: csatlakoznak az éhségmenetekhez, amelyek az ország nyolc megyéjéből indulnak és február 11-ére érnek a fővárosi Kossuth térre, ahol demonstrációt tartanak.

Komjáthi Imre, a Munkát, Kenyeret, Tisztességes Béreket Egyesület elnöke hangsúlyozta: nem alamizsnát és segélyt kértek, mégis cinikus választ kaptak a kormányzattól.

A kormány pusztán kommunikációs problémának tekinti a szegénységet – tette hozzá.

*

Budapesti sajtótájékoztatója előtt Facebook-oldalán válaszolt az éhségmenetet, egészen pontosan az ő személyét kritizáló, pocskondiázó írásokra, internetes bejegyzésekre Komjáthi Imre.

Vasárnap délelőtt a következőket írta:

„Az utóbbi néhány napban sok dolgot megtudhattam néhány honfitársamtól, olyanoktól, akik mélyen elítélik az MSZP 'gyűlöletkampányát'. Például azt, hogy kalácsképű, zsíros disznó vagyok, ezért nincs helyem az éhségmenetben. Van munkám, örüljek, hogy 'luk van a seggemen', ezért nincs helyem az éhségmenetben. Azért van hat gyermekem, mert felelőtlenül 'szarom a világra a purgyékat'. Nem mellesleg mocskos zsidó és kommunista, idézem: 'judeobolsevikbuzeráns' vagyok.

Na, akkor tisztázzunk néhány dolgot.

Van mit ennem, nem éhezem.

Azért menetelek, hogy más se éhezzen.

Van munkám, 28 éve dolgozom egy vegyipari cégnél három műszakban.

Azért menetelek, hogy más is dolgozhasson.

5 éve meghalt a húgom, négy gyermeket hagyott árván, azóta vagyunk hatgyermekes család. Azért menetelek, hogy mások gyermekei ne fázzanak, éhezzenek és tanulhassanak.

Azért menetelek, mert nem akarom, hogy a gyermekeim egy olyan országban nőjenek fel, ahol ismeretlen fogalom a szolidaritás" – írja a Munkát, Kenyeret, Tisztességes Béreket Egyesület elnöke.

Előzmény: 

Üdülési pályázat közmunkásoknak!

A nógrádi Éhségmenet

 sakál- újabb mentről érkezett információ, melyet ezúton osztunk meg.

A nógrádi Éhségmenet 2013. február 9-én indul 10 órakor
Jobbágyiból a polgármesteri hivatal elöl. A menet hossza: 77 km.
Menetvezető: Huszár Máté,
csatlakozni Facebookon vagy a 06204668343-as telefonszámon lehet.

A menet útvonala: Jobbágyi- Hatvan (itt csatlakozik a miskolci, ózdi, hevesi, szabolcsi, hajdúsági Éhségmenethez)- Gödöllő-Budapest. 

Előzmény:  

Az ózdi Éhségmenet

Szolidaritás a Somogyi Éhségmenettel

A Közmunkások Szakszervezete, valamint a Munkát, Kenyeret, Tisztességes Béreket Egyesület és a Magyar Szocialista Párt közös szervezésében idén Februárban is elindul az Éhségmenet néven ismertté vált országos demonstráció.
A demonstráció célja, hogy a menetek az Országgyűlés 2013. Február 11.-ei első idei ülésnapjához kapcsolódva egyszerre érkeznek meg majd Budapestre.

A menetek célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy nem teljesült a kormány és a miniszterelnök ígérete a munkahelyteremtésről és a közbiztonság javításáról, a radikális adócsökkentés pedig csak a tehetősebbeknek kedvezett.
Továbbá a szerveződés szeretne rávilágítani a Közmunka problémáira is, melyek az egyenlőtlen megkülönböztető munkabérek és az egyenlő bánásmódot megkülönböztető Közmunka törvény és Kormányrendeletek miatt sértik a közmunkát vállalók egyetemes jogait.

Menetek indulnak többek között a teljesség igénye nélkül Miskolc, Békéscsaba, Nyíregyháza, Szeged, Ózd, Székesfehérvár, Kaposvár városokból.
A menetek részletes idejét és útvonalát az érdeklődők megtalálják a http://www.facebook.com/ehsegmenet2013 közösségi portálon az interneten.

A Somogyi Éhségmenettel, amely Kaposvárról indul Blogunk a Közmunka is Munka Blog és Érdekvédelmi csoport is szolidaritást vállal, mivel ma Magyarországon sok ezer munkahely hiányzik.
2009-től az MSZP által elindított „Út a munka világába program” keretében egy álláskereső, aki nem tudott elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon jobb esetben Közcélú dolgozóként, amely ma egyenlő a Közmunkával vállalhatott munkát napi 8 órában 12 hónapig !

Sajnos 2011-ben a FIDESZ átalakította a Közmunka világát, kezdetben csak napi 4 órás, napjainkban jobb esetben 6-8 órás napi foglalkoztatások vannak.

Általánosságban elmondható, hogy a helyi közmunkaprogramok 2-4 hónapig, az országos programok pedig 6-9, jobb esetben tartanak csak 12 hónapig.

Az úgynevezett Közmunka törvénnyel és Kormányrendelettel napjainkban sérül a Közmunkát végzők joga a tekintetben, hogy nem kapnak egyenlő munkáért egyenlő bért! Egy szakképzetlen közmunkás a korábbi 60 250.- Ft helyet ma mindösszesen csak 49 453.- Ft-ot kap kézhez, melyből a mai árak mellett megélni NEM lehet!

A bérek kifizetése a korábbi havi helyett heti rendszerűre változott. Ez nem elfogadható, mert hátrányok érik a közmunka programokban dolgozókat, mivel sok esetben nem időben és nem abban az összegekben történik a bérek kifizetése melyeket a rendelet és a szabályok előírnak.

A FIDESZ által meghozott Alaptörvény több ponton is sérti az emberek jogait és több olyan ellentmondás is van, amely az elfogadott Alaptörvénnyel szembe megy.
Ilyen például az Aktív korúak ellátása, amely ma 22 800.- Ft havonta, korábban ez az összeg 28.500.-Ft volt. (Halkan megjegyezendő, hogy 2013.-ban a mindenkori öregségi nyugdíjminimum továbbra is 28.500-Ft)

Ma hazánkban Másfél millióan élnek mély szegénységben, négymillióan pedig a létminimum alatt, köztük többen álláskeresők, Foglalkoztatást Helyesítő támogatásban részesülők, beteg -ellátott emberek, vagy éppen Közmunkások.

Sajnos hozzá nem értő emberek dolgoznak a szociális ellátásokhoz fűződő jogszabályokkal, ami a közigazgatáshoz tartozik. Erre jó példa az, hogy az egy háztartásban lévő személyeknek csak egy foglalkoztatást helyettesítő támogatás jár, amely szembe megy az alaptörvényünkkel, mert az kimondja, hogy minden embernek joga van az állam olyan ellátásához, amely az önhibáján kívül bekövetkezett munkahely elvesztés miatt jár. Tehát senkinek nincs köze ahhoz, - egyik családtagnak sem-, ha én munkanélküli leszek, csak egy családi létfenntartási minimumhatárnak lenne, amely kizárhatná, hogy a milliomosok ne kapjanak szociális ellátásokat. De azt, hogy több munkanélküli van egy családban és azok közül csak egy kaphat rendelkezésre állási támogatást, az teljességgel alaptörvény-ellenes. De mivel Magyarországnak ilyen Közigazgatási Minisztériumi apparátusa van, így egyértelmű, hogy szakmai hiányosságuk miatt ezt nem vették észre, vagy nem is akarták.

Ezért nyomorog a magyar nép!

A Közmunkásokat is megkülönböztetik ma Magyarországon mert számukra nem a mindenkori Munka Törvénykönyve az irányadó, hanem a Közmunkát szabályozó Közmunkatörvény és a béreket szabályzó Kormányrendelet. Ez helytelen, mert a Közmunka is Munka, amely során fontos a programba bevont személyek megbecsülése útba igazítása.

A Közmunkát végzőknek is járnia kellene a Munka Törvénykönyve által előírt a jelenlegi közmunkás bérnél magasabb munkabérnek és a munkavégzés során a Közmunkásokat is megilletné mindenhol a Munkaruha és az egyéni védőeszközök!

Elvárható volna a mai viszonyok között az is, hogy a Munkához való egyenlő hozzáférés és jog ne különböztesse meg a munkát végző csoportokat, ne legyen különbség Munkás és Közmunkás között!

Elvárható volna az is, hogy a Munka Törvénykönyve és a Munkavédelemről, Munkabiztonságról szóló jogszabályok legyenek az irányadók a Közmunkásokra is, sőt jó volna ha ezeket a szabályokat az illetékesek be is tartanák!

A Közmunka átalakítása mellett a FIDESZ átalakította az álláskeresési járadék folyósításának időtartalmát is, a korábbi 270 napról ezt 90 napra csökkentette. Bebizonyosodott, hogy másfél-két év alatt sem igen lehet munkát találni.

Ma a fiataloknak nincs jövőképe, mert kérdezzük , hogy életcél lehet-e egy a felsőoktatásból kikerülő fiatal számára az, hogy Közmunka keretében szemétszedésre, árokásásra és utcaseprésre kényszerüljön?
A lehetséges válasz az hogy nem, ez nem lehet életcél. Ezt jól bizonyítja az a nagyszámú elvándorlás, amely egyes városokat jellemez.

Az idős elesett beteg embereknek sincs biztosítva az ellátása, ahogy a rászoruló egészségkárosodott embereknek sem, hiszen a FIDESZ számos olyan törvényt és jogszabályt írt át és hozott, amely ellehetetleníti e másik hátrányos csoport életét. Ezt jól bizonyítja az elhíresült „rokkantsági emberek egészségi állapotának komplex felülvizsgálatát” elő író jogszabály és az, hogy tartósan egészségkárosodott és sok esetben súlyos korral küzdő embereket minősítenek munkaképesnek.

Ma Magyarországon a megélhetés drága az életszínvonal alacsony, a FIDESZ által meghozott adó és ÁFA törvények csak a tehetősebb rétegnek kedveznek.

A FIDESZ részéről beharangozott rezsicsökkentések a választási kampány részei, mivel valós megoldást az emberek megélhetésének problémáira csak az adó és járulékok, valamint az igénybe vett termékek és szolgáltatások árában megjelenő Áfa csökkentése jelentené.

A Közmunka is Munka Blogunk és Érdekvédelmi csoport követeli az egyenlő munkabért minden közmunkásnak és az intézményes közfoglalkoztatás újbóli megteremtését Kaposváron és másutt is. Továbbá követeljük munkahelyek létesítését és azt, hogy a város és az ország vegye komolyan más elesett társadalmi csoport problémái mellett a fiatal álláskeresők és a közmunkások ügyét.

Somogyi Éhségmenet: Részletes időpont és útvonal terv

sakál- A mai napon megérkezett az Éhségmenet részletes kaposvári indulás és útvonal terve, melyet ezúton osztunk meg minden érdeklődővel.
Reméljük mind többen csatlakoztok, illetve csatlakoznak a menethez!

Indulás: Kaposvár, Csokonai köz (Agora előtti tér)

február 3-án (vasárnap) 9.00 órától rövid műsoros útnak indító.

9,30 Indulás

10,45 Toponár 

13,15 Magyaratád

14,45 Ráksi

15,15 Igal 

február 4-e (hétfő) 

9,00 Igal 

11,00 Bonnyapuszta

12,20 Andocs

13,30 Nágocs

14,20 Zics

15,40 Kapoly

február 5-e (kedd)  

9,00 Kapoly

10,00 Tab

11,00 Bábonymegyer

13,15 Som

14,25 Ságvár

február 6-a (szerda) 

9,00 Ságvár

10,30 Siófok-Kiliti, Siófok

13,10 Megyehatár, átlépés Fejér megyébe.

február 7-én Lepsény - Székesfehérvár

8-án Székesfehérvár - Velence

9-én Velence - Martonvásár

10-én Martonvásár - Érd 

11-én Érd - Budapest-Parlament 17,00 óra

Előzmény: 

Somogyi Éhségmenet

Az ózdi Éhségmenet

sakál- Ma átvette oldalunk az ózdi Éhségmenetről szóló programajánlót is.

Az ózdi Éhségmenet 2013. február 3-án indul 9 óra 30 perckor
Ózdról, a Gyári főkaputól (Gyár utca 1). A menet hossza: 183 km.
Menetvezető: Farkas Balázs ,
csatlakozni Facebookon (itt) vagy a 06313220085-ös telefonszámon lehet

A menet útvonala: Ózd- Szilvásvárad- Eger (itt csatlakozik a hevesi Éhségmenethez)- Mezőkövesd (itt csatlakozik a miskolci, szabolcsi, hajdúsági éhségmenethez)- Kerecsend- Ludas- Gyöngyös- Hatvan- Gödöllő- Budapest, Alkotmány utca.

A menethez teljes, vagy egy-egy szakaszához is lehet csatlakozni! 

Előzmények: 
Szabolcsi és Viharsarok Éhségmenet

Somogyi Éhségmenet

Alföldi és Miskolci Éhségmenet

Munkát, Kenyeret! - Éhségmenet 2013

A jóléti államot büntető állammal helyettesítik

Azonnali feladat lenne a gyereknyomor csökkentése, a hosszabb távú célok érdekében pedig mindenekelőtt az iskolába és a tudományba kellene beruházni - mondja Ferge Zsuzsa. A szociológus szerint a mai magyar társadalom legnagyobb vesztese az alul élő 1,5-2 millió ember, akiknek talán a negyede cigány; ők azok, akiket a segély-munkanélküliség-közmunka hármasával sújtottak.

- A tavalyi év a kormányzati kommunikáció szerint az elrugaszkodásé volt, az idei pedig a felemelkedésé lesz. Ön érzi bármelyiket?
- Három éve hallunk a rohamos fejlődésről. Ha ragaszkodunk az eredeti ígéretekhez, akkor már szárnyalnunk kellene. De tudjuk, hogy erről szó sincs. Azok a feltételek, amelyek a növekedést beindítanák, nincsenek meg. A beruházásoknak egy-egy évben a nemzeti össztermék 25 százalékát kellene kitenniük, ehhez képest mélyponton 17 százalék alatt vannak. Papíron léteznek munkahelyteremtő támogatások, ösztönzések a kisvállalkozások számára, de ezeket mindjárt ellentételezi is mondjuk a minimálbér egyébként szükséges, de most rosszkor történő emelése. Az egyik oldalon hiába csökkentenek valamilyen járulékot, ha a másik oldalon nem tudják kifizetni a munkáltatók a megemelt minimálbért.

 - Mi lenne a helyes irány?
- Nem tudom. Talán helyes lenne a külföldi tőke vonzása a beruházások érdekében, és még inkább a belföldi vállalkozások valódi ösztönzése. A "szociális gazdaságot" rövid távon érdemes lenne komolyabban venni. Azonnali feladat lenne a gyereknyomor csökkentése, a hosszabb távú célok érdekében pedig mindenekelőtt az iskolába és a tudományba kellene beruházni. Az emberek hangulata sem mellékes. A most látható nagy pesszimizmus és a bizalom-fogyatkozás rossz hajtóerők. Ezt a szavak és tettek közötti ellentmondás is okozza. Miközben megmaradt mondjuk az egymillió munkahely ígérete, ezzel is szembemennek intézkedések, egyesek szerint még az új Munka törvénykönyve is.

- A felmérések szerint valóban magas a kormánnyal elégedetlenek száma, de továbbra is a Fidesz a legnépszerűbb párt és az emberek nagyobbik része a jelek szerint mindent elhisz Orbánéknak. Mivel magyarázható ez?
- Nem vagyok sem pszichológus, sem szociálpszichológus, tehát nincs igazi magyarázatom. De sok mindent végig lehet gondolni. Az egyik tény, hogy nincs még vonzó alternatíva. A különböző propagandák és agymosások olyan mértékig tették feketévé mindazt, aminek a legcsekélyebb köze lehet a baloldali, ellenzéki, liberális gondolkodáshoz, hogy az emberek riadtan elfordulnak. A másik nyilván Orbán Viktor karizmája. A harmadik, hogy nagyon sok embernek van relatív biztonságos állása azért, mert kötött valamilyen kompromisszumot. És ők, ugyanúgy, mint a Kádár-korszakban, lojálisak maradnak a kenyéradóhoz és nem foglalkoznak a politikájával. Ez az önmeggyőzéses álhit az egész államszocializmusban sokakat elkísért. Szerintem erről lehet szó most is.

- Kevesebb a valódi megélhetést kínáló munkahely, csökkentették a munkanélküli ellátást, nő az infláció. A saját zsebüknek sem hisznek az emberek?
- Nem tudjuk, hogy azok közül, akik hűek maradnak a vezérhez, kiket érintenek rosszul a változások, mert ugye nem mindenki vesztes. Továbbra is nagyon sok előnyt élvez a legfelső réteg, jó 10 százalék. A köztes 40-50 százalékra inkább a hely megtartása jellemző, mint nagyobb nyereség vagy veszteség. Az ő nagy részük lehet Fidesz-hívő, bár erre semmiféle bizonyítékom nincs. A hűséget a jobbosok számára könnyíti a szélsőjobb és a jobboldal közeledése. Orbán óriási engedményeket tesz annak érdekében, hogy a szélsőjobb szája íze szerint cselekedjen, és hagyja, hogy ennek megfelelően beszéljenek saját emberei is. Látjuk, hogy a Fidesz minden náci beszéd mögött összezár, sőt, minden olyan beszéd mögött is, ami az igazat mondaná el a társadalomról.

- Mondja el Ön az igazat a társadalomról...
- Nem tudok többet, mint azok, akikkel együtt élek ebben az országban. Kevés adatunk van, mert adatfelvételekre is alig van pénz. Sok mindent csak becsülni tudok abból, amit vidéken járva tapasztalok, illetve most már inkább a kollégáim látnak.

- Ők mit tapasztalnak?
- Magyarország követi a világtrendet abban, hogy a legfelső 1-2 százalék elszáll. Az alul élő 1,5-2 millió ember, akiknek talán a negyede cigány, tehát azok, akiket a segély-munkanélküliség-közmunka hármasával sújtottak, a legnagyobb vesztesek. A közmunkáért már a minimálbér sem jár, a családi pótlék és a segélyek három év alatt 20 százalékot vesztettek vásárlóértékükből. A segélyt, támogatást egy kisebb szabálysértés miatt is elveszik, és a kormány a jóléti államot a büntető állammal helyettesítő utat követi. Csak egy példa a csavargó gyerekeké. Az iskolából hiányzó gyerekek miatt megvonják a családi pótlékot. Értem én, hogy van jog és kötelezettség, csak nagyon meg kellene nézni, hogy ki a valódi felelős. Az állam azt gondolja, hogy kizárólag a szülő és őt bünteti a gyerek mulasztásáért. De azt nem nézik, hogy miért nem megy iskolába a gyerek? A pedagógusnak, az oktatási rendszernek semmilyen felelőssége nincs? Eközben szigorodnak a feltételei annak, hogy ki kaphat közmunkát. Aki erre szorul, annak benézhetnek például a lakásába. A közmunkára ma több pénz megy el, mint tavaly. Orbán Viktor azt mondta, hogy idén már 300 ezer embert vonnak be.

- Ez még akár dicséretes is lehetne, de tudjuk, egyikük sem dolgozik így egész évben...
- Általában csak néhány hónapig foglalkoztatják őket. Nem napi nyolc órában, a hat óra is gyakori. A havi 40 ezer forintot heti bontásban, 10 ezrenként kapják meg úgy, hogy még ebből a pénzből is levonják a tartozásokat. Így végül gyakran 2-3 ezer forintot kapnak kézhez.

- Csupa elhibázottnak tűnő lépésről beszélünk. Tudatosan hoz ilyen döntéseket a kormány, vagy egyszerűen nem értenek hozzá?
- Vagy nem tudják, mit tesznek a jelennel és jövővel, vagy inkább arról van szó, hogy nagyon tudatosan a közép- illetve a legfelső osztályokat erősítik. Ezt Bogár László közgazdásztól is tudhatjuk. Azt mondta, hogy le kell mondanunk 3 millió emberről annak érdekében, hogy a többiek célba érjenek, és ezt Orbán Viktor tudja, de nem mondhatja ki. Bogár ezzel tulajdonképpen államtitkot fecsegett ki. De ebből a 3 millióból egymillió gyerek. És azt nagyon nem gondolták végig, hogy ha ma ezek a gyerekek úgy nőnek fel, úgy táplálkoznak és tanulnak, ahogy most, akkor 30 év múlva nagyon sokba fognak kerülni. Dolgozni aligha fognak tudni. A szegénységgel járó betegségek és a nyomort követő bűnözés és erőszak sosem álltak meg a nyomornegyedek határán. Ki fogja a számlát fizetni?

- A korábban említett 1,5-2 millió embernél nyilván nem egyenlő a szegénység mértéke. Meddig terjed ez a kategória?
- Ha nem csak a mélyszegénység érdekel, akkor nem is 2, hanem 4 millió emberről beszélhetünk. A KSH számításai alapján ennyien élnek az úgynevezett létminimum alatt. A 4 millió számtalan élethelyzetet takar. Onnantól, hogy a családnak szinte semmi pénze nincs, éheznek és fáznak, egészen odáig, hogy egy négytagú családnak 200 ezer forintja is megvan. Hogy ez elég-e? Meg tudják fizetni a spórolós étkezést, jó esetben a gyógyszert. Ha nincs különösebb probléma és nagyon takarékoskodnak a villannyal, gázzal, akkor a rezsit is. A közlekedéssel már baj van, és ha a gyereknek kell egy új cipő vagy egyszer kimarad egy számla, akkor felborul a háztartás költségvetése. Ha lakásadósság is van, akkor eleve ott a lyuk. A szinte pénz nélkül élők sorsáról pedig érdemes Ritók Nóra blogjait olvasni, aki a végekről tudósít. Valahol ott tartunk, ahol Móra Ferenc a hét krajcárjával. Eközben semmi nem akadályozza meg azt, hogy új kiváltságok keletkezzenek; például a közalkalmazottak nem kaphatnak egyszerre nyugdíjat és fizetést, a legmagasabb rangú (politikus)közszolgák azonban igen. Természetesen rengeteg kiváltsága volt az elitnek az államszocializmusban is. De legalább titkolták. Most már nyíltan, sőt büszkén folyik a civilizációs normák megszegése.

- Amikor interjút kértünk Öntől, azt kérte, mondjuk már meg, kit érdekel egy 82 éves ember véleménye. Miért kérdés ez?
- Mindig sokan voltak, akik úgy gondolkoznak, mint én. Ha együtt élünk ebben az országban, akkor fontosak a közügyek, hallgassuk hát meg, mit mond az az ember, akinek az a dolga, hogy ezt kutassa. Befolyásolni nagyon-nagyon ritkán tudtam bármit, most meg ez már számomra lehetetlen. Talán a fiataloknak jobban sikerülhet, akik új módszerekkel hallatják a hangjukat. Igaz, voltak és vannak társadalmak, ahol fontosnak vélik az idősek részvételét a közügyekben. Ott nem kivénhedt nyuggerek, hanem szenior polgárok, és sokan fontosnak tartják egy hosszú élet feldolgozott tapasztalatának figyelembe vételét. Most az a politikai akarat, hogy felejtsük el, vagy írjuk át a múltat. Mintha visszatért volna a "múltat végképp eltörölni" kommunista hevülete. A főváros például a saját történelmi emlékeit is pusztítja az utcanevektől a terekig, és megszüntetik a műemlékvédelmet. A múltnak így is csak morzsái voltak, de az ország tudta és védte őket. Most ez a védelem is megszűnt.

- Ha valami csoda folytán Orbán Viktor lemondana az egyik focimeccsről, és leülne Önnel teázni, mit mondana neki?
- Ez a helyzet szinte elképzelhetetlen, de ha mégis találkoznánk, szinte biztos, hogy nem igazán értenénk meg egymást. Azért nem, mert nagyon különböző síkokon gondolkodunk. Én alapvetően a felvilágosodás tanítványa vagyok, de közben a szellemi, a "szép", a művészet is nélkülözhetetlen számomra. A racionalitás hiánya olyan kérdéseknél, amelyek racionálisan végiggondolhatók, innen nézve elfogadhatatlan. És ráadásul statisztikus vagyok, tehát a számok, ha rosszak is, nekem elengedhetetlen kiindulások. Orbán Viktor egy teljesen más világban él, az okok és a hosszabb távú következmények végiggondolása nem az ő asztala, a tényekhez és számokhoz nincs igazán köze. Ideáljai vannak, álmai, és azt hiszi, hogy azokat egyedül és erőből is meg lehet valósítani a társadalom egészében. Szerintem a valóságot nagyon alázatosan kell megérteni, hogy aztán egy kicsit bele tudjunk nyúlni. Az, hogy Orbán szereti a focit, nagyon derék dolog. De hogy ilyen mértékben pusztul minden más, ami a nemzeti kultúrához tartozott, a világhoz való másfajta viszonyom miatt nekem halálosan kétségbeejtő.

Eltűnik a szabadság 

Jól hangzik, de a valóság más - állítja Ferge Zsuzsa arról, hogy egyre többen kapják Erzsébet kártyán a különféle szociális juttatásokat, egyelőre főleg a segélyeket, de lebegtetnek mást is, például a családi pótlékot. Ezt a kormány azzal magyarázza, hogy az érintettek így helyesen költhetik el a pénzt arra, amire azt az adófizetők szánták. Az Erzsébet kártyán az állam, illetve a kibocsájtó cég tisztes nyereséghez jut. Ez viszont az emberek pénzét csökkenti, szabadságukat pedig még jobban.

Azokon a kistelepüléseken, ahol nincs beváltó bolt, az uzsorás 60 százalékért felvásárolja a kártyát. De azok sem járnak jobban, akik beválthatják, mert a kisbolt az árakat megemelheti, az utalvány felhasználása meg korlátozott. Két kiflit ugye nem lehet venni belőle. Az utalványból ugyanis - legyen 500 vagy 1000 forintos - szigorúan tilos pénzt visszaadni. Mi ez, ha nem a szabadság megalázó korlátozása?

Fordított irány
Másfél-kétmillióan is lehetnek ma Magyarországon azok, akik keresnek, de ebből nem, vagy alig tudnak megélni. Annak a pedagógusnak, aki 150 ezer forintot visz haza, és egyedül nevel egy gyereket, a nyomora garantált. De más, akár magasan képzett és sokat dolgozó emberek is hasonló problémákkal küzdenek; egyre kevesebb megrendelést kapnak, fizetetlen számlák halmozódnak az asztalukon, és már egymástól is nehezebb kölcsönkérni - mondja Ferge Zsuzsa.

Ezeknek az embereknek nem sok olyasmijük van, amit zaciba lehet vinni. A fizetések ugyan eddig sem voltak magasabbak, de az árak mostanában nagyon furcsán nőnek, a reálbérek - főleg az alacsonyabb keresetűeknél - többnyire csökkennek. Közhely a világ sok országában, hogy ha a jövőbe akarok beruházni, akkor a gyerekre, az iskolára, az egészségre és a közlekedésre kell pénzt költeni. Itthon most éppen fordított irányba kezdünk haladni. A sors ismétlődik; a Kádár rendszer utolsó 20 évében a pártállam a rendszer erősítéséért tisztes szintre vitte a fogyasztást és sok szolgáltatást, az ország - történelmében először - a többség számára élhetővé vált.

Ugyanakkor a közép- és felsőoktatásban, az infrastruktúrában, utakban, telefóniában még a környező országoktól is lemaradtunk. 1990 után két évtizedig a lemaradó területeken rohamos volt a fejlődés, mára ismét kifulladt. A szociológus szerint épp a korábban is mostoha területeken zuhan az állam támogatása és fordulnak vissza a célok. Csak a kádári ellentételek, a létbiztonság és a tisztes fogyasztás ma nem kárpótolnak se a múltért, se a jövőért.

Markotay Csaba\Muhari Judit / Népszava