Harcra szólítanak a rokkantak a kiszolgáltatottság ellen

Szeged, Budapest, 2012. július 30. hétfő

     A Magyar Szociális Fórum Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoportja hétfőn arra szólította fel a rokkantakat, hogy társadalmi harccal szerezzék vissza rokkant nyugdíjukat, melytől megfosztották őket. A csoport véleménye szerint a magyar kormány a nemzetközi normákkal ellentétesen cselekszik azzal, hogy megszünteti a baleseti és a rokkantsági nyugdíjakat, s megszüntette a társadalombiztosítási védelmet.

     Míg az Európai Unió tagállamaiban emberhez méltó körülményeket biztosítanak a korhatár alatti rokkantaknak, Magyarországon kiszolgáltatottság vár a súlyos betegekre, segélyszerű havi ellátásból kell tengődniük. Ez az összeg az egy főre jutó létminimum fele, vagy harmada. Fokozatosan az öngondoskodás irányába terelik a megváltozott munkaképességűeket. Az új alaptörvény szerint a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. A fiatalokat élethosszig tartó munkára kötelezik a folyton emelkedő öregségi nyugdíjkorhatárral. Komoly terhet rónak rájuk beteg szüleik ellátásával.

     Az Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoport megírja, hogy a legtöbb rokkantnál kísérő társbetegség a depresszió, a szorongás, a kilátástalan élethelyzet miatti stressz. Egyre többen panaszkodnak arra, hogy elvesztették minden reményüket, emelkedő tendenciát mutatnak az öngyilkosságok. A statisztikai kimutatás szerint naponta 7-8 ilyen eset történik.

     Kérdést tettek fel a kormánynak és a parlamentnek: nincs-e lelkiismeret furdalásuk az emberéletek pusztulása miatt!? Közönséges rágalomnak minősítik, hogy a rokkantak csalók, ingyenélők és naplopók volnának, akik csak a munkát akarják kerülni. Visszautasítják a kormány-propagandát, miszerint a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná vált a rokkantak ellátása miatt. Hippokráteszi esküjük megtartására intik az új komplex felülvizsgálati rendszer keretében eljáró orvosokat, hogy ne fordulhasson elő többé, ami egy 51 éves tüdőrákos férfival történt: orvosai gyógyulttá és rehabilitálhatóvá nyilvánították, átképzésre küldték, majd nem sokkal utána betegségébe belehalt.+++

(Az Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoport felhívása a www.mszfszk.hu honlapon olvasható.)

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

www.mszfszk.hu

Emma néni levele László Tamás polgármesterhez

Budapest, 2012. július 27. péntek

          Emma néni csütörtökön levélben fordult László Tamás polgármesterhez, és arra kérte, hogy adja vissza neki a lakását, vagy utaljon ki helyette másikat, ahol újra együtt lakhat 15 éves unokájával. A mindkét lábára amputált 68 éves asszony, akit 15 éves unokájával együtt július 3-án kényszerítettek XV. kerületi önkormányzati lakásának elhagyására, arra kérte László Tamást, hogy gondolja át a kilakoltatását, hiszen betegen és érdemtelenül tették ki otthonából. A polgármester együttérzésére és belátásra apellált – jelentette a Magyar Szociális Fórum Nagy Lajosné (Emma néni) levele alapján.

          Emma néni arra kérte a polgármestert, hogy ne a rosszindulatú pletykáknak higgyen, hanem a tényeket vegye figyelembe, hiszen a róla és családjáról terjesztett rémhírek a fajgyűlölettel hozhatók összefüggésbe.

         Levelében az asszony kérte a XV. került vezetőjét, legalább az unokájára legyen tekintettel, hogy iskolakezdésre újra vele lehessen, és a megszokott figyelemben és szeretetben lehessen része.

          „Ön sem gondolhatja, hogy egy gyermeket kiszakítani a megszokott környezetéből egészséges és célravezető dolog. Számítok együttérzésére és belátására” – áll a polgármesternek csütörtökön postázott levélben, melynek teljes szövegét pénteken tették közzé az MSZF honlapján (www.mszfszk.hu)

          A Magyar Szociális Fórum szervezője úgy kommentálta Nagy Lajosné kérését, hogy László Tamás lehetőséget kapott az asszonnyal és unokájával szemben elkövetett embertelenség helyrehozására.+++

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

www.mszfszk.hu

Emma nénit nem engedték be a XV. kerületi polgármesteri hivatalba

Budapest, 2012. július 24. kedd

     László Tamás, a főváros XV. kerületének polgármestere kedden megtagadta a mindkét lábára amputált, július 3-án kilakoltatottNagy Lajosnétól (Emma nénitől), hogy részt vehessen azon a kerekasztal tanácskozáson, amelyet hivatala kedden tartott a kilakoltatások kerületi tapasztalatairól. A polgármester, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselője, a tanácskozás előtti percekben személyesen közölte Simó Endrével, a Magyar Szociális Fórum szervezőjével, hogy nem engedi be az épületbe a tolókocsijával bejáratnál várakozó asszonyt, mert nem akar „hangulatkeltést” a teremben – jelentette a Magyar Szociális Fórum a kedden történtekről.

     Emma néni három órán át várakozott az önkormányzat épülete előtt, hogy megtudja, számíthat-e másik lakásra a helyett, amit elvettek tőle, és együtt maradhat-e 15 éves unokájával, akit gyámként egy hetes kora óta nevel, és akit vele együtt kilakoltattak XV. kerületi önkormányzati lakásából. A nagymamát lesújtotta a hír, hogy a kerület elöljárói részéről fel sem merült, hogy másik lakást utaljanak ki neki. Történt ez annak ellenére, hogy a Magyar Szociális Fórum képviselője megismételte a követelést, hogy a család újra egyesülhessen, és tegyék jóvá a velük szemben elkövetett embertelen, aljas eljárást.

     „Nem örülünk, hogy országos hír lettünk, pedig példaszerűen jártunk el, egyszerre szolgáltuk a szociális biztonságot és a jogbiztonságot” – mondta László Tamás Emma néni és további több mint száz kilakoltatásról a kerületben. A polgármester visszautasította az embertelenség vádját, és emberiességnek (sic!) minősítette az Emma nénivel szembeni eljárásukat. Azzal érvelt, hogy az asszony gondozóotthonba került, és két gondozó is törődik vele. Hozzáfűzte: a kis unoka is nyert azzal, hogy nem kell többé „deviáns” magatartást tanúsító egyének között élnie. (Nem adott választ arra a kérdésre, vajon mennyivel kevésbé deviáns a család kilakoltatása.)

     Vizér Klára alpolgármester helytelennek nevezte a korábban alkalmazott szociális „mentőövet”, és úgy vélte, nem hagyhatták tovább, hogy „a szociális biztonság felülmúlja a jogbiztonságot”, ezért változtattak rajta. „Nem akarunk kegyetlenséget, a legjobb segítséget nyújtjuk a családoknak, együttműködési készségüktől függően” – fűzte hozzá. A „beszélgetésen” szót kapott a XV. kerületi polgármesteri hivatal minden illetékes részlegének és bizottságának, továbbá a végrehajtásokkal foglalkozó Palota Holding és egy alapítvány képviselője is.

     Simó Endre hozzászólásában leszögezte: az MSZF és a többi civil szervezet nem azért fogadta el a meghívást, hogy asszisztáljon a bizonyítvány megmagyarázásához, és takaróul szolgáljon a családok kilakoltatásához, hanem azért, hogy megvédjék az otthonvesztéstől azokat az embereket, akik jogszerűen birtokolják egyetlen lakásukat, és önhibájukon kívül váltak fizetésképtelenné. „Ha önök – mint állítják - mindent megtettek azért, hogy az ügyek a legjobban oldódjanak meg, hogyan fordulhatott elő, hogy kilakoltassanak egy magatehetetlen embert, és ezzel olyan kirívó embertelenséget kövessenek el, amilyenre a honi kilakoltatások történetében még nem volt példa?!” – tette fel a kérdést. Embertelenséget jogszerűen is el lehet követni – folytatta -, mint történt Emma nénivel is, de ez mit sem változtat az embertelenség tényén. „A pokol útjai is jó szándékkal vannak kikövezve” – mondta -, és figyelmeztetett arra, hogy a XV. kerületben történt kilakoltatások csak úgy következhettek be, hogy a kormány március 1-én hatályon kívül helyezte a kilakoltatási és árverezési moratóriumot. - Hogyan fordulhatott elő, hogy Ön, polgármester úr, szót sem emelt ellene a parlamentben, hanem megszavazta, pedig tudhatta, milyen következményekkel jár kerületére nézve – kérdezte. Majd a közelében ülő polgármester szemébe nézve ezt mondta: embertelen aljasság, amit ezzel az asszonnyal műveltek, csalódtunk az önök politikájában, négy évvel ezelőtti megbeszélésünkön a képviselői irodaházban egészen mást ígértek nekünk. Mindenkinek le kell vonnia a szükséges következtetéseket, mielőtt az elembertelenedés lenne úrrá ebben az országban. „Szépségtapaszul” azt javasolta László Tamásnak, hogy adjon lakást a rokkant asszonynak, indítványozza az országgyűlésben a moratórium visszaállítását, és a magáncsőd intézményének bevezetését, melyre az MSZF a Keresztényszociális Műhellyel karöltve javaslatot tett.

     Ódor József, a kerület volt alpolgármestere, jelenleg egyik civil szervezetének képviselője annak a véleményének adott hangot, hogy a polgármesteri hivatal „lakás kiürítési eljárásokról szóló tájékoztatója” szép, csak nem igaz, legfeljebb óhaj. Emlékeztetett annak a kerületi kilakoltatottnak az öngyilkosságára, aki tettének elkövetéséig nem is tudott a tartozásáról. Tömegessé vált a jelenség, hogy önhibájukon kívül nem tudnak fizetni az emberek. Nőttek a bérlők terhei, a bérek viszont csökkentek. Piaci lakbér bevezetése esetén ennél is többen fognak majd az utcára kerülni – mondta. Ódor nem tartotta meggyőzőnek az Emma néni kilakoltatásával kapcsolatos érveket, sem pedig az átmeneti állapotot, amelybe az asszonyt helyezték.

     A XV. kerületi polgármesteri hivatal végül azzal próbálta menteni a mundér becsületét, hogy Emma nénit nem akarták befogadni saját gyermekei sem. Az MSZF nem kapott választ arra, hogyan fordulhatott elő, hogy ennek tudtában mégis kilakoltatták otthonából a rokkant asszonyt.

     A tanácskozást internetes technikával közvetítette a helyi kábel tv. Ugyanakkor nem engedték be az egyik civil forgatócsoportot, hogy tudósíthasson az elhangzottakról.+++

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

www.mszfszk.hu

A kilakoltatásokról akar beszélgetni a XV. kerületi polgármesteri hivatal

Budapest, 2012. július 23.

     A XV. kerületi kilakoltatásokról akar beszélgetni a Magyar Szociális Fórummal és más civil szervezetekkel a kerület polgármesteri hivatala kedden délelőtt 10 órakor. A Magyar Szociális Fórum elfogadta a meghívást, de Simó Endre szervező közölte a meghívó féllel, hogy szeretné a teremben maga mellett látni Nagy Lajosnét (Emma nénit), a mindkét lábára amputált asszonyt, akit július 3-án lakoltattak ki XV. kerületi otthonából – tájékoztatott hétfőn a Magyar Szociális Fórum.

    Függetlenül attól, hogy kap-e meghívást a meghívó fél által „konstruktívnak” tervezett párbeszédre, vagy sem, Emma néni a tanácskozás előtt tolószékben jelenik meg a polgármesteri hivatalnál, a XV. kerület Bocskai u. 1-3. sz. alatt.

    Vizér Klára alpolgármester asszony meghívója szerint a kerekasztal beszélgetést a polgármesteri hivatal dísztermében tartják, sajtónyilvánosság előtt, és a találkozót élőben sugározza majd a helyi kábel tv is.

     Mint ismeretes, a főváros XV. kerületében számos kilakoltatás történt az elmúlt időkben. Országos felháborodást váltott ki az amputált lábú asszony és 15 éves unokájának kilakoltatása, melyet az MSZF a magyarországi kilakoltatások történetének legembertelenebb epizódjának és aljas eljárásnak minősített. A szociális fórum azt követeli, hogy adjanak más lakást a magatehetetlen Emma néninek, és tegyék lehetővé, hogy együtt lakhasson unokájával, akit egyhetes kora óta gyámként nevel. (Emma nénit – kilakoltatása után - egy gondozó intézetben helyeztek el átmenetileg.)+++

(Az ügy előzményeiről lásd:

http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=301:amputalt-labu-68-eves-nagymamat-akarnak-kilakoltatni-15-eves-unokajaval&catid=2:magyar

http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=301:amputalt-labu-68-eves-nagymamat-akarnak-kilakoltatni-15-eves-unokajaval&catid=2:magyar

http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=305:a-magyar-szocialis-forum-felhivasa-a-kilakoltatott-amputalt-labu-asszonyert&catid=2:magyar

http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=307:cigany-vagyok-es-kommunista-level-orban-viktorhoz&catid=2:magyar

http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=308:szivinfarktust-kapott-a-kilakoltatott-amputalt-labu-asszony-video&catid=2:magyar

http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=310:politikai-koezoeny-emma-neni-sorsa-irant&catid=2:magyar

http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=312:emma-neni-lakast-koevetel-elvett-lakasa-helyett--kdnp-kepvisel

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

www.mszfszk.hu

Eltemették Goják atyát, a dialógus teológusát

Pécs, 2012. július 21. szombat

     Pécs belvárosi plébániatemplomában, a Dzsámiban pénteken nagy részvét mellett örök nyugalomra helyezték dr. Goják János atyahamvait. Az életének 82-ik, és áldozó papságának 59-ik évében elhunyt teológust a különböző kultúrák közötti dialógus, és a társadalmi igazságosság hirdetőjeként ismerhette az ország – írta a Magyar Szociális Fórum szombaton.    

     A kanonok, címzetes apát, nyugalmazott főiskolai tanár azt hirdette, hogy minden embernek joga van az élethez, és mindahhoz, ami az emberi élethez nélkülözhetetlen: a szabadsághoz, a boldogsághoz és az igazsághoz. Ahhoz, hogy maga alakítsa életét, és részt vegyen az őt érintő döntések meghozatalában.

    Goják atya szellemi hagyatékát és üzenetét méltató írásában a Magyar Szociális Fórum kiemelte előadói szerepvállalását az 1986-ban Budapesten megtartott marxista-katolikus dialóguson. A hazánk és a Szentszék történetében addig példa nélküli tanácskozás, melyen a római kúriát Paul Poupard bíboros képviselte, fontos mérföldkőnek számított azon az úton, amely a diplomáciai kapcsolatok felvételéhez vezetett Magyarország és a Vatikán között.

    A Magyar Szociális Fórum a rendszerváltás után nagy hangsúlyt fektetett az egyházzal való közös munkálkodásra az emberek és a társadalom javára az elszegényedés és a társadalmi kirekesztődés feltartóztatásáért. Ennek gyümölcse volt a 2007. szeptemberében  „Egy igazságosabb és testvériesebb társadalomért” címmel megrendezett konferencia a Iustitia et Pax Bizottsággal közösen, melynek főtitkára Goják János atya volt.

    A teológus pap a javak igazságos elosztásának követelményét hirdette, és szót emelt a szegények, a jogfosztottak érdekében, a szabadság és az emberi méltóság védelmében.

    A nekrológ szerint Goják atya személyében a Magyar Szociális Fórum a társadalom súlyos megélhetési problémái iránt fogékony embert ismert meg, aki erejéhez mérten szeretett volna többet is tenni a szociális gondok orvoslásáért, mint amennyire elöljáróitól felhatalmazást kapott.  A Magyar Szociális Fórum reményteli bizakodással tekint arra, hogy az egyház – Goják atya szellemi hagyatékának elismerésén túlmenően - a gyakorlat nyelvére fordítja  Goják atya szociáletikai tanait.  Az MSZF örülne, ha az elhunyt teológus tanításának szellemében folytatódnék a párbeszéd és a közös munkálkodás az emberek javára az egyház és a társadalmi fórum között – hangoztatja a közlemény.+++

www.mszfszk.hu

Emma néni lakást követel elvett lakása helyett – KDNP képviselő

Budapest, 2012. július 16. hétfő

      A főváros XV. kerületében július 2-án kilakoltatott két lábára amputált asszony nem törődik bele az ellene elkövetett embertelenségbe, hanem lakást követel magának a helyett a lakás helyett, amelyet elvettek tőle. Ezt Nagy Lajosné (Emma néni) mondta Simó Endrének, a Magyar Szociális Fórum szervezőjének, aki a hét végén kórházi ágyánál kereste fel a szív katéter műtéten átesett asszonyt – adta hírül hétfőn a társadalmi mozgalom.

     „Kész vagyok kiállni magamért, unokámért, és bízom benne, mások is kiállnak értem, hogy lakásban élhessek, ne pedig teljes bizonytalanságban egy átmeneti gondozó intézetben, utána pedig egy átmeneti családotthonban” – mondta a 68 éves asszony, akinek érszűkület miatt amputálták a lábát 1999-ben és 2004-ben.

      Emma néni kilakoltatását követően a Kereszténydemokrata Néppárt egyik országgyűlési képviselője védelmébe vette a XV. kerületi polgármester eljárását, és úgy vélekedett, hogy a rokkant asszony és unokájának kilakoltatását elrendelő László Tamás „emberként és politikusként mintául szolgálhat minden jóakaratú embernek”. Az MSZF-hez küldött üzenetében a fórum által meg nem nevezett KDNP képviselő „jogszerűnek” minősítette a Nagy Lajosnéval szemben elkövetett embertelenséget, és annak a véleményének adott hangot, hogy az amputált lábú asszony még jól is járt a kilakoltatásával, hiszen „a gondozóházban két gondozó ápolta”.  A KDNP képviselője elhárította magától az MSZF kérését, hogy segítsen lakáshoz juttatni Emma nénit és unokáját, és azzal válaszolt, hogy „amíg László Tamás polgármester (ti. a kilakoltató)  úr kezében az ügy, a betegé és a 15 éves unokáé, addig rám nincs szükség”.

     A Magyar Szociális Fórum a magyarországi kilakoltatások csimborasszójának minősítette a rokkant asszony és unokájának kilakoltatását, embertelen aljasságról tett említést, és arra kérte az országgyűlési képviselőket, hogy segítsenek lakáshoz juttatni a magatehetetlen Nagy Lajosnét, tegyék lehetővé, hogy a nagymama együtt élhessen 15 éves unokájával, akitől kilakoltatása után elszakították, és akit egy hetes kora óta gyámként nevel.+++

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

www.mszfszk.hu

Szél Bernadett: A közmunka manökenjei

Miután a pusztaottlakai közmunkaprogram kapcsán tapasztaltakat nyilvánosságra hoztam – a helyiek szerint embertelen körülmények között dolgoztak emberek a fideszes polgármester földjein –, számos levelet kaptam az ország legszegényebb területeiről, amelyekben hasonló „élményekről” számoltak be. Tudni akartam, mennyire tipikus a pusztaottlakai történet, ezért egy bő hónap alatt öt megye számos települését jártam be. 

Az LMP a közmunkát az utolsó szalmaszálnak tekinti olyan térségekben, ahol az államon és az önkormányzaton kívül nincs nagyon más foglalkoztató. Ugyanakkor ez igen költséges eszköz, és csak átfogó tervezéssel alkalmas arra, hogy az elsődleges munkaerő- piaci foglalkoztatást növelje. Eddig ilyen átfogó tervezést nem láttunk a Belügyminisztériumtól. Így illúzió azt hinni, hogy a mostani program utat nyit az érintetteknek. De vajon alkalmas-e arra, hogy a legsérülékenyebb kistérségek és lakói a víz felett maradjanak, és a megalázóan alacsony bérek ellenére megőrizzék méltóságukat? Mi üdvözöltük, amikor a kormány nagy „piramisépítő” beruházások helyett 2011 szeptemberében elindította a Start-mintaprogramot a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, mert mi is azt támogatjuk, ha a közmunka helyben valósul meg, és a helyi önellátást segítő, fenntartható program lesz. Viszont az országot járva azt láttam, hogy súlyos hibák vannak a rendszerben. Ha ezeket nem kezeli a Belügyminisztérium, zsákutcába jut a 132 milliárdos program, és nem értéket fog teremteni, hanem önkényt és kiszolgáltatottságot. A tapasztalataim szerinti legfontosabb problémák (az erről forgatott filmünk a Lehetmas.hu-ról elérhető). 


1. Sok helyen nem biztosítanak védőruhát, védőkesztyűt egészségre potenciálisan ártalmas anyagokkal végzett közmunkához, illetve védőoltást kullancsok ellen; sokszor munkaeszközről is maguknak kell az embereknek gondoskodniuk. Főként a nők számoltak be arról sok helyen, hogy nem tudják a legalapvetőbb higiénés szükségleteiket sem ellátni. A nők helyzete amúgy is különleges: a program szervezői sokszor nem veszik figyelembe, hogy az asszonyok fizikailag is és a családban betöltött szerepük miatt is más jellegű munkát és munkabeosztást kívánnak. A nőkkel nehéz, férfiaknak való fizikai munkákat is végeztetnek, ilyen például a jeges föld csákányozása vagy hatalmas betontörmelékek elhordása. Kaptunk olyan visszajelzéseket is, amelyek szerint még kismamákat, közvetlenül szülés után lévő asszonyokat is dolgoztattak. Általános panasz, hogy a rokkantságot, betegséget, egészségügyi problémákat nem veszik kellőképpen figyelembe a munkára való beosztásnál, illetve nem írják ki őket táppénzre. 


2. A beszámolók alapján nem ritka, hogy nem a szerződés szerinti helyen dolgoznak az emberek, így pl. útkarbantartónak felvett közmunkásokat mezőgazdasági termelésbe visznek. Ez azoknál még súlyosabb probléma, akiknek egészségi állapota ezt nem tenné lehetővé. Megtörténik, hogy közmunkásokat a polgármester vagy annak rokonai privát céljaira haszonszerzés céljából dolgoztatják; mondjuk, a polgármester földjein, magánerdejében, rokonai házának építkezésénél segítenek, vagy a helyi erős ember állataira vigyáznak, mintegy gesztusképpen a polgármester részéről. 


3. A heti rendszerességű kifizetés kudarcot vallott: az utófinanszírozás miatt az önkormányzatok nem tudják megelőlegezni a heti béreket, ezért sok helyen többhetes csúszások vannak. Számos helyen a közmunkások nem is kapják meg a 47 ezer forintot. Vagyis a kifizetések teljesen kiszámíthatatlanok. 


4. Van, ahol a polgármester azért nem ad közmunkát egy egész családnak, mert rosszban van a családfővel. Így ők adott esetben a segélytől is elesnek, mert nem lesz meg az évi 30 munkanap igazolása. A legnagyobb kiszolgáltatottságot mégis az jelenti, ha valaki nem fogadja el a felajánlott közmunkát, vagy esetleg valami nem tetszik neki, és azt szóvá teszi. Ekkor a polgármester dönthet úgy, hogy rendkívüli felmondással megszünteti a közmunkaviszonyt. Ez azt is jelenti, hogy három évre megszűnik az aktív korúak ellátására való jogosultság, és ezzel gyakorlatilag minden ellátás, közte a térítés nélküli egészségügyi ellátás. További, visszaélésekre lehetőséget adó elem, hogy a polgármester tetszés szerinti helyekre és munkakörbe oszthatja be a munkanélkülieket. Ez sokszor etnikai színezetet ölt, amikor a romákat az erdőben, míg a többieket a faluban vagy mezőgazdasági földeken foglalkoztatják. Az egyik településen manökennek hívták azokat, akik közel álltak a helyi vezetéshez, így kiváltságos munkát kaptak: ebédet hordhattak ki biciklin a faluban. Az egyik legszomorúbb történet egy nagymama sorsát mutatja be: szüksége volt a 47 ezer forintra, hiszen az egész család nélkülözött, be is állt a programba, utcaseprés jutott neki. Tanult asszony volt. Azt kérte, hogy bárhova küldjék, csak ne az iskola elé, ahol az unokája tanul: mégis oda tették, amivel porig alázták. A jelenlegi rendszer túl nagy hatalmat ad a polgármesterek kezébe: ők döntenek, hogy kik és milyen munkakörben vehetnek részt a közmunkában, kit, milyen indokkal zárnak ki a programból és egyben a segélyből. A munkaügyi ellenőrzések pedig elsősorban adminisztrációs jellegűek, nem terjednek ki a munkakörülmények alapos vizsgálatára. A jelenleginél sokkal alaposabb, a foglalkoztatás körülményeire is kiterjedő ellenőrzési rendszer bevezetését javasoljuk. A polgármesteren múlik az is, hogy a település mily mértékben vesz részt a programban: a pályázatok megírása, a tervezés sokaknak nyűgöt jelent. Ezért valahol nagyszabású program indul: közösségi épületeket húznak föl, zöldségeket termesztenek, amit a közétkeztetésben használnak, vagy tésztagyárat üzemeltetnek, állatokat tenyésztenek. Másutt viszont nem történik semmi. Ezért kéne megerősítést, jutalmat adni ott, ahol vállalják a közösség életminőségének javítását. Az önkormányzatoknak gondot jelent a heti kifizetés: mivel utólagos a finanszírozás, az egyes heteket az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk. Ez sok helyen akár többhetes, hónapos csúszásokat is okoz. Vissza kell állítani a havi bérezést. A programra az állam 2012-ben 132 milliárd forintot költ, kétszeresét a tavalyi összegnek, és ez jövőre még nőni is fog. Ennek a temérdek pénznek az elköltése szigorú átláthatósági előírásoknak kéne hogy megfeleljen. Ehhez képest a legtöbb helyen nincs fent az önkormányzat honlapján a közmunkapályázat, a Belügyminisztériummal kötött megállapodás, és nincsenek fent azok a dokumentumok sem, amelyek a közmunkába bevont földek és egyéb ingatlanok önkormányzati használatával kapcsolatos megállapodásokat tartalmazzák. Szükséges lenne a pályázatok, támogatási szerződések és egyéb megállapodások feltöltése az önkormányzatok honlapjára. Elengedhetetlen az országos közfoglalkoztatási adatok KSH általi, havi közzététele megyei, kistérségi és települési bontásban. A Belügyminisztériumtól azt várjuk, hogy tegye közzé a támogatások megyei, kistérségi és települési eloszlására vonatkozó adatokat. Amit az ellenzék tehet: nem tűrhetjük, hogy bizonyos polgármesterek jobbágyként bánhassanak a közmunkásokkal. Schiffer András képviselőtársammal a Btk.-hoz módosító javaslatokat nyújtottunk be azért, hogy az emberhez nem méltó körülmények közti foglalkoztatás, illetve a munkajogi szabályok haszonszerzés céljából történő megszegése büntetőjogi kategóriává váljon, és ezeket két évvel büntetendő vétségként lehessen sújtani. Az LMP honlapján útmutatót teszünk közzé a hatékony jogorvoslati lehetőségekről. Jelen fázisban alapvetően az ombudsman és az Alkotmánybíróság intézményét javasoljuk; alapjogok sérelme esetén az alapvető jogok biztosát, a jogszabályok alkotmánysértő tartalma miatt az AB-t. Egyeztetéseket kezdeményeztünk a belüggyel annak érdekében, hogy kölcsönös erőfeszítések révén javítsunk a helyzeten. A kozmunka@lehetmas.hu-n konkrét segítséget is kívánunk nyújtani, és civil szervezetekkel is tárgyalást kezdeményeztünk a helyzet javítása érdekében. Sok múlik azon, hogy a belügy miként reagál jelzésünkre. Vagy folytatódik a korábbi elutasító, a problémákat letagadó hozzáállás, vagy belátják, hogy szükséges és lehetséges a hibák kijavítása. A válaszból kiderül, hogy a közmunkaprogram eséllyé válik, vagy a kiszolgáltatottság, kilátástalanság fog fokozódni. 

A szerző az LMP országgyűlési képviselője

Forrás: http://nol.hu

Kihez forduljon az állampolgár, ha jogai sérülnek?

sakál- Ha valakit hátrány, megkülönböztetés ér, legyen az akár közmunkás, akár START munka programban foglalkoztatott, annak javasoljuk, hogy írja le sérelmeit, tapasztalatait az Alapvető jogok biztosának dr. Szabó Máténak az alábbiak szerint: 

Tájékoztató az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről

Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében – kizárólag neki felelős megbízottként – választja meg az alapvető jogok biztosát.

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt) 18. §-a alapján az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, például:

– közigazgatási szerv,

– helyi önkormányzat,

– nemzetiségi önkormányzat,

– kötelező tagság alapján működő köztestület,

– a Magyar Honvédség,

– rendvédelmi szerv,

– közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében,

– nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomozást végző szerve,

– közjegyző,

– törvényszéki végrehajtó,

– önálló bírósági végrehajtó vagy

– közszolgáltatást végző szerv

tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

Közszolgáltatást végző szervnek minősül – függetlenül attól, hogy milyen szervezeti formában működik

– az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó, illetve e feladat ellátásában közreműködő szerv,

– a közüzemi szolgáltató,

– az egyetemes szolgáltató,

– az állami vagy európai uniós támogatás nyújtásában vagy közvetítésében közreműködő szervezet,

– a jogszabályban közszolgáltatásként megjelölt tevékenységet végző szervezet, valamint

– a jogszabályban előírt, kötelezően igénybeveendő szolgáltatást nyújtó szervezet.

A közszolgáltatást végző szerv kizárólag e tevékenységével összefüggésben vizsgálható.

Az alapvető jogok biztosa kivételesen természetes személyek nagyobb csoportja alapvető jogainak súlyos sérelme esetén a hatóságnak nem minősülő szervezet tevékenységét vagy mulasztását is vizsgálhatja.

Az alapvető jogok biztosa további jogosítványokkal rendelkezik:

Kezdeményezheti a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.

Az alapvető jogok biztosa, illetve a jövő nemzedékek érdekeinek, továbbá a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesei figyelemmel kísérik a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését.

Az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhatja

– az Országgyűlés,

– a köztársasági elnök,

– az Alkotmánybíróság,

– az Állami Számvevőszék,

– a bíróság, valamint

– az ügyészség nyomozást végző szerve kivételével az ügyészség tevékenységét.

Ha a beadvány alapján feltehető, hogy – e szervek kivételével – a hatóságnak nem minősülő szervezet tevékenysége vagy mulasztása természetes személyek nagyobb csoportjának alapvető jogait súlyosan sérti, az alapvető jogok biztosa kivételesen eljárhat.

A biztos nem járhat el

• ha a panaszolt ügyben született jogerős közigazgatási határozat közlésétől számítva több mint egy év telt el;

• ha az eljárás 1989. október 23-a előtt indult;

• ha a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt bírósági eljárás indult, vagy már jogerős bírósági határozat született;

• ha a beadványt benyújtó személy a kilétét nem fedte fel, és annak hiányában a vizsgálat nem folytatható le. (Az alapvető jogok biztosához fordulása miatt senkit sem érhet hátrány.)

Az alapvető jogok biztosa a beadványt elutasítja, ha

• az nem felel meg a fenti feltételeknek, vagy

• az nyilvánvalóan alaptalan,

• az ismételten előterjesztett, és érdemben új tényt, adatot nem tartalmaz, vagy

Az alapvető jogok biztosa a beadványt elutasíthatja, ha

• azt névtelenül nyújtották be, vagy

• megítélése szerint a beadványban szereplő visszásság csekély jelentőségű.

A panasz benyújtásának módja:

A beadvány és a biztos eljárása illetékmentes. Az állampolgárok panaszaikat írásban és szóban személyesen nyújthatják be. A kérelemhez célszerű csatolni az ügyben eddig keletkezett és az elbíráláshoz szükséges iratok másolatát. Amennyiben az alapvető jogok biztosának, szakmai helyetteseinek, illetőleg a hivatalnak kifejezetten panaszt kíván küldeni e-mailben, szíveskedjék a

panasz@ajbh.hu

címet használni, amelyet kizárólag erre a célra tartunk fenn.

Felhívjuk a figyelmét, hogy az e-mailben benyújtott panaszok intézése is az ügykezelés általános szabályai szerint zajlik, és a válaszadás alapvetően hagyományos módon, postai úton történik. Az érdemi intézkedés érdekében szíveskedjék állandó lakcímét, illetve postai levelezési címét a beadványban megadni. Ennek hiányában az e-mailben érkezett panaszával érdemben nem foglalkozunk. Ha a beadványt benyújtó személy kéri, kilétét a biztos nem fedheti fel.

levélcím: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

1387 Budapest Pf. 40.

Ha személyesen szeretné felkeresni a panaszirodát, javasoljuk, ezt a beadványban jelezze, vagy telefonon kérjen előre időpontot!

telefon: (06-1) 475-7100 fax: (06-1) 269-1615

A panasziroda nyitvatartási ideje:

hétfő::

kedd-csütörtök: 

péntek:

09-16 óra között, behívás esetén:

16-18 óra között 

09-16 óra között

09-12 óra között.

címe: Budapest V. ker., Nádor u. 22. 

Fontos, hogy tudja:

• Az alapvető jogok biztosának eljárására nem vonatkozik a 30 napos ügyintézési határidő.

• Az alapvető jogok biztosa eljárása során független, intézkedését kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozza meg. Ha a lefolytatott vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság áll fenn, annak orvoslására ajánlást tehet, az érintett hatósághoz, illetve annak felettes szervéhez, közszolgáltatóhoz vagy jogalkotó fórumhoz címezve.

• Az alapvető jogok biztosához fordulása miatt senkit sem érhet hátrány.

http://www.ajbh.hu/

Politikai közöny Emma néni sorsa iránt

Politikai közöny tapasztalható a XV. kerületi önkormányzati lakásából kilakoltatott, mindkét lábára amputált asszony és 15 éves unokájának sorsa iránt. Sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem László Tamás XV. kerületi polgármester (FIDESZ-KDNP) nem tartotta szükségesnek, hogy a 68 éves asszony kórházi betegágyához siessen, és megoldást jelentsen be a lakhatására, a család egyben maradására – jelezte a Magyar Szociális Fórum kedden Nagy Lajosné (Emma néni) személyes tájékoztatására hivatkozva.

     A magyarországi kilakoltatások legembertelenebb epizódjának áldozata, Emma néni az MSZF szervezőjével folytatott hétfő esti telefonbeszélgetésén azt mondta, hogy jelenleg a Károlyi Sándor kórházban fekszik, és a körülményekhez képest jól érzi magát. Szív katéterezésre készítik elő, végzik a hozzá szükséges előzetes vizsgálatokat. Hétfőn nyakér ultrahang vizsgálatot végeztek rajta. Múlt csütörtökön kis híján megkapta a harmadik szívinfarktust is, nem sok hiányzott hozzá, de megúszta – mondta orvosaira hivatkozva.

     Az asszony csak átmenetileg maradhat a XV. kerületi ESZI gondozóházban, ahová kilakoltatása után került, és nem tudja, utána mi lesz a sorsa. Unokája csak akkor maradhat vele, ha lakáshoz jut a nagymama, máskülönben állami gondozásba veszik a gyereket.

     Emma néni 7 gyermek édesanyja, közülük három meghalt. Egész életében munkásnőként dolgozott egy bőrgyárban, egy ládagyárban és a mosonmagyaróvári állami gazdaságban.

     Sem László Tamás, sem Orbán Viktor nem válaszolt az MSZF egy héttel ezelőtt írt levelére, melynek tartalma az alábbi kódon letölthető: http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=307:cigany-vagyok-es-kommunista-level-orban-viktorhoz&catid=2:magyar

     A Magyar Szociális Fórum azt követeli, hogy helyezzék vissza jogaikba az asszonyt és unokáját, és biztosítsanak nekik emberhez méltó lakhatást, hogy a család együtt maradhasson.+++

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

www.mszfszk.hu

Közmunka: vizsgálatot indított az ombudsman

Nem múlhat pusztán az önkormányzatok jóindulatán a közfoglalkoztatottak alapjogainak tiszteletben tartása - azt a jogszabályoknak kell szavatolnia, a hatóságoknak pedig ellenőriznie - írta közleményében az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. 
Átfogó vizsgálatot indított közfoglalkoztatás kapcsán Szabó Máté ombudsman.

A közlemény szerint az elmúlt hónapokban számos állampolgár panaszolta a közfoglalkoztatásba való bekerülés, vagy az abból való kikerülés, a bérezés, a munkakörülmények részleteit. Miután a közfoglalkoztatás rendszerében résztvevők jellemzően igen nehéz, kiszolgáltatott helyzetben vannak, Szabó Máté ombudsman szerint ezért is, és a gyakran változó szabályozás, a jogalkalmazói gyakorlat szempontjából is lényeges, miként jut érvényre az emberi méltósághoz való jog, az egyenlő bánásmód követelménye, valamint a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jog.

Az ombudsman által indított általános vizsgálat középpontjában az önkormányzatok által szervezett közfoglalkoztatás áll, mert ezt érte a legtöbb panasz - derül ki a szövegből. 
Az alapvető jogok biztosa a Munka Méltósága Projekt keretében folyó vizsgálatsorozat kapcsán megfogalmazta: a közfoglalkoztatás az állami foglalkoztatáspolitika egyik eszköze, ami nem lehet öncél, segítenie kell az elsődleges munkaerőpiacra történő belépést, vagy a visszajutást. Ezért fontos annak vizsgálata, hogy megvannak-e az egyre több embert alkalmazó közfoglalkoztatási rendszer jogszerű működéséhez elengedhetetlen garanciális elemek, illetve megfelelően biztosítják-e a vitathatatlanul kiszolgáltatottabb helyzetben lévő munkavállalók alapjogainak tiszteletben tartását - írja a közlemény. Egyúttal azt is hangsúlyozza, hogy mindezek nem múlhatnak pusztán az önkormányzat jóindulatán, hanem maguknak a jogszabályoknak kell szavatolniuk, és a hatóságoknak ellenőrizniük. 
A vizsgálat során a biztos munkatársai megkeresik a kormányhivatalokat és munkaügyi központokat, emellett bejelentett, illetve be nem jelentett vizsgálatra elmennek a panaszokkal érintett féltucatnyi, különböző méretű és helyzetű településre, tájékoztatást kérnek a polgármestertől és a jegyzőtől. Ezek során személyesen térképezhetik fel a közmunka-munkavégzés körülményeit, a panaszaikról személyesen kérdezhetik a közmunkásokat. 
Az átfogó vizsgálat első tapasztalatairól és a nyári helyszíni szemlék eredményeiről a biztos tervek szerint 2012 szeptemberében, szakmai konferencián számol be, várhatóan ez év novemberében pedig kiadja a vizsgálat jelentését is.

Forrás: HR portál

Rokkantak szolidaritása Emma nénivel és unokájával

Szeged-Budapest, 2012. július 8. vasárnap

     Szolidaritásáról biztosította a XV. kerületben hétfőn kilakoltatott amputált lábú 68 éves asszonyt és 15 éves unokáját azÖsszefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoport. A közösség együttérzését fejezte ki a kilakoltatását követően kórházba került Nagy Lajosnénak (Emma néninek), és elítélte azokat a cselekményeket, melyekkel a hatóságok előidézték a tragikus helyzetet – adta hírül a Magyar Szociális Fórum vasárnap a rokkantak közösségének közleménye alapján.

     „Tiltakozunk és mélységesen elítéljük ezeket az intézkedéseket, védtelen, kiszolgáltatott emberekkel szemben! Gyanítjuk, hogy a rokkantakra és az elesettekre a jövőben, egyre gyakrabban ez a sors vár. A rokkantak élethelyzete, szinte vonzza a reménytelen jövőképet. Ennek tudatában ébredni kellene az egész társadalomnak! Nem szabad elmenni közönnyel ezek mellett az esetek és a rokkantak sorsa mellett! Egy cseppnyi emberséggel el lehetne kerülni ezeket a traumákat, tragédiákat” – írják.

     Az Összefogás a korhatár alatti rokkantan emberi jogaiért csoport szerint a keresztény értékrendekre hivatkozó kormány, törvényalkotók és végrehajtók, közönnyel szemlélik a rokkantak és az elesettek sorsát. Törvénybe iktatták számukra a nélkülözést! Arra kérik embertársaikat, hogy gondolkozzanak el, mi megy végbe az országban, és húzzák be a vészféket, míg nem késő. „Meg kell állítani a rokkantakat szállító halálvonatot!” – áll az Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoport vasárnap kiadott közleményében.+++

(A nyilatkozat teljes szövege a www.mszfsz.hu oldalon olvasható.)

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

www.mszfszk.hu

Szívinfarktust kapott a kilakoltatott amputált lábú asszony - VIDEÓ

sakál- Újabb áldozata lett a FIDESZ emberiség és állampolgár ellenes politikájának! ÉBRESZTŐ emberek, meddig élvezitek a 2/3 sorozatos szopatásait és az ellenetek irányuló politikai az életetekre a napi megélhetésetekre veszélyt jelentő országot még jobban szétverő haveri kör álnok futását (?)!

Budapest, 2012. július 6. péntek

Szívinfarktust kapott, élet és halál között lebeg az a mindkét lábára amputált 68 éves asszony, akit László Tamás XV. kerületi polgármester hétfőn lakoltatott ki otthonából 15 éves unokájával – jelentette a Magyar Szociális Fórum a családdal szoros kapcsolatban álló forrásból.

Nagy Lajosnét csütörtök délelőtt szállították a mentők a budapesti Honvéd kórházba egy sajtóértekezletről, melyet a Magyar Szociális Fórum rendezett a család érdekében a Pallasz Páholy előtt, az V. kerületi Alkotmány utcában. Az asszonynak ez a harmadik szívinfarktusa. Akkor lett rosszul, amikor kis unokájáról ejtett szót, akit el akarnak szakítani tőle, és akinek állami gondozásba vételét javasolta a XV. kerület polgármestere.

A Magyar Szociális Fórum szervezője az EchoTV csütörtök esti Napi Aktuális című műsorában azt javasolta László Tamás polgármesternek, és Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy mielőbb tegyék jóvá az asszonnyal szemben elkövetett embertelenséget azzal, hogy megjelennek Nagy Lajosné betegágyánál, és emberséges megoldást jelentenek be az országos felháborodást kiváltó ügyben.+++

Videók a történtekről:

http://www.echotv.hu/videotar.html?mm_id=161&v_id=14497

Cigány vagyok és kommunista – levél Orbán Viktorhoz - VIDEÓ

Budapest, 2012. július 5. csütörtök

Cigány vagyok és kommunista, ez az én „bűnöm”. Ezért lakoltatott ki és választott el az unokámtól László Tamás polgármester, aki mellett két évvel ezelőtt kampányoltam abban a hitben, hogy a szegények mellett kötelezte el magát. Mélységesen megbántam, hogy rá szavaztam és erre a politikára – mondta csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a mindkét lábára amputált 68 éves Nagy Lajosné, akit 15 éves unokájával együtt hétfőn lakoltattak ki a XV. kerületben.

Az asszony sírógörcs közepette ürügynek nevezte azokat az okokat, amelyekkel László Tamás országgyűlési képviselő (FIDESZ-KDNP), a XV. kerület polgármestere próbálja indokolni gyalázatos tettét.

Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője „embertelen aljasságnak” nevezte, amit elkövettek a magatehetetlen asszonnyal és egyetlen segítőtársával, kis unokájával szemben. Simó nyilvánosságra hozta azt a levelet, amelyet előző nap küldött Orbán Viktor miniszterelnökhöz és László Tamáshoz. Az MSZF azt kérdezte a kormányfőtől, hogy milyen intézkedéseket kíván hozni a magyarországi kilakoltatások történetének eddigi legembertelenebb megnyilvánulásával kapcsolatban. Tudomásul veszi-e, és ezzel jóváhagyja László Tamás eljárását, vagy intézkedik az emberiesség legalapvetőbb normáinak tiszteletben tartásáról, nevezetesen az asszony és unokájának visszahelyezéséről jogaikba, és a család együtt maradásáról?

László Tamásnak írt levelében az MSZF szervezője emlékeztette a polgármestert azokra az indoklásaira, amelyek alapján rendőri segédlettel kilakoltatta a családot: nevezetesen, hogy lejárt az önkormányzati lakás bérleti szerződése, és azért nem újították meg, mert a lakásba befogadott családtagok, nevezetesen az asszony gyermekei deviáns magatartást tanúsítottak. Az asszony börtönviselt fiaira utalt, és azt állította, hogy kábellopásból éltek, és amikor szabadlábon voltak, rettegésben tartották a környéket. A Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában a polgármester azt állította, hogy e deviáns környezet nem jó egy 15 éves fiú számára. Összességében azt írta, hogy "Egyszerre juttatjuk érvényre a jogbiztonságot és a szociális gondoskodást".

Simó a következő kérdésekre kért választ László Tamástól:

1.       Nagy Lajosné és 15 éves unokája tanúsított-e deviáns magatartást, vagy a fiai?

2.       Nagy Lajosné és unokája tartotta-e rettegésben a környéket?

3.       Nagy Lajosné és unokája lopott-e kábelt, és élt kábellopásból?

4.       Ha a fenti kérdésekre nemleges volna a válasza, akkor miért lakoltatták ki jogszerűen birtokolt egyetlen otthonából a mindkét lábára amputált asszonyt és 15 éves unokáját?

5.       Miből jutott Ön arra a következtetésre, hogy a kilakoltatás, és a család szétszakítása kevésbé „deviáns” környezetet teremt a 15 éves fiú számára, mint az, hogy bent hagyják őket a lakásukban?

6.       Hogyan fordulhatott elő, hogy az unoka ellen országos körözés kerüljön szóba, a nagymamát pedig azzal fenyegessék meg, hogy ha nem keríti elő az unokáját, akkor el is rendelik a körözést az unoka ellen?

7.       Milyen szerepet játszik a XV. kerületi polgármesteri hivatal ebben a köröztetésben?

8.       A Magyar Szociális Fórum azonnali vizsgálatot követel Öntől annak megállapítására, hogy ki fenyegetőzött az unoka elleni országos körözéssel, és teremtett olyan légkört, melyben Nagy Lajosné felvethette az öngyilkosság tervét arra az esetre, ha unokáját elveszik tőle, és állami gondozásba helyezik.

9.       Tisztában van-e Ön azzal, hogy milyen következményekkel járhat egy ember halálba kergetése?

10.    Önnek, mint keresztény értékrendre hivatkozó embernek mi a véleménye arról, hogy a társadalom „embertelen aljasságként” éli meg a magatehetetlen nagymama és őt segítő unokájának kilakoltatását, a család szétválasztását?

11.    Mit kíván tenni László Tamás polgármester annak érdekében, hogy a közvéleményben a faji előítélet és diszkrimináció puszta látszata se merülhessen fel a kilakoltatással kapcsolatban?

Eddig még sem a miniszterelnöktől, sem a polgármestertől nem érkezett válasz az MSZF- címére. A sajtótájékoztatón részt vett Beszteri László, az Adj esélyt az Életért Közhasznú Egyesület érdekvédelmi szervezet elnöke.

A tolókocsiból nyilatkozó Nagy Lajosné a sajtótájékoztató vége felé rosszul lett, és mentőt kellett kihívni érte. Az asszonyt kórházba kellett szállítani az Alkotmány utcából, a sajtótájékoztató helyszínéről.+++

A sajtóértekezlet helyszínén készült riportot az alábbi videó-felvételen láthatják:

http://youtu.be/e6Gi44i_PYY

Az EchoTV témáról szóló stúdióbeszélgetése letölthető:

http://www.echotv.hu/videotar.html?mm_id=161&v_id=14497